Az Európai Bizottság elé kerül a Beneš-dekrétumok ügye

Az uniós parlament bizottsága kedden délelőtt tárgyalta a Beneš-dekrétumok eltörlésére irányuló két petíciót. A testület elnöke, a spanyol Dolors Montserrat (EPP) úgy döntött, felkérik az Európai Bizottságot, hogy a Beneš-dekrétumok ügyében folytasson újabb és mélyreható vizsgálatot.

„Eközben vegye figyelembe az ügyben született legújabb bírósági ítéleteket”

– tette hozzá Dolors Montserrat.

Az elnök ezzel egyrészt a lapunk által részleteiben feltárt, a D4-es autópálya alatti földek ügyére utalt, amelyek elkobzását az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja ma bevégezni, másrészt Bosits Miklós ingatlanjainak esetére hivatkozott. Az utóbbi földterületek tulajdonjogát ugyancsak a dekrétumokra hivatkozva akarja elperelni Bositstól a szlovák állam. Ez utóbbi ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már kimondta, Bositsnak sérült az igazságos eljáráshoz való joga. Montserrat kijelentette, a petíciókat nem zárják le.

EB: ez csak történelem
Az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az EP már az érintett tagállamok, vagyis Csehország és Szlovákia uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. Az Európai Bizottság (EB) utoljára 2019-ben adott ki egy állásfoglalást a két szóban forgó petíció ügyében. Ebben azt írják, nem látják, hogy a Beneš-dekrétumok az uniós jog végrehajtásával lennének kapcsolatosak. „Az úgynevezett Beneš-dekrétumok történelmi jogszabályok, amelyeket a korábbi Csehszlovákia hatóságai hoztak az uniós csatlakozás előtt, és amelyeknek már nincs az uniós joggal ellentétes joghatásuk” – áll az EB nyilatkozatában. A keddi ülésen az Európai Bizottságot Vincent Depaigne, a testület alapjogokkal foglalkozó csoportjának vezetője képviselte, aki megismételte az EB korábbi álláspontját. „A tulajdonjogi és jogállamisági kérdéseket rendezni kell, de ezek mind tagállami hatáskörbe tartoznak” – érvelt az EB megbízottja.

Vincze: Ez felháborító!
Az uniós parlament bizottságának ülésén többek között Vincze Loránt erdélyi EP-képviselő (RMDSZ, EPP) is felszólalt, és a szlovákiai magyarokat, valamint a németeket a kollektív bűnösség elve alapján meghurcoló tizenhárom Beneš-dekrétum tarthatatlansága mellett érvelt. Vincze lapunknak elmondta, felháborítónak tartja az EB által megfogalmazott álláspontot. „Az ügy érinti a magántulajdont és a jogállamiságot is, de csak azért, mert nemzetiségi ügyről van szó, az Európai Bizottság nem kíván fellépni. Ez elfogadhatatlan” – jelentette ki. Arról is beszélt, az uniónak minden esetben ragaszkodnia kell a magántulajdon és a jogállamiság védelméhez, ezzel szemben ebben az ügyben szerinte az EB kettős mércét alkalmaz.

Mi a végcél?
A képviselő hozzátette, a végcél az, hogy eltöröljék a kollektív bűnösség eszközeként működő Beneš-dekrétumokat, amelyek még ma is joghatással bírnak. „Sikernek értékelem, hogy sikerült nyitva tartani ezt az ügyet és azt is, hogy az Európai Bizottságot egy mélyreható vizsgálat elvégzésére köteleztük” – tette hozzá. Az EB-nek a döntés értelmében egy vizsgálati anyagot kell összeállítania. A vizsgálat során figyelembe kell vennie a D4-es autópálya alatti földek ügyét, valamint Bosits Miklós ingatlanjainak esetét is. Vincze lapunknak is megerősítette, indítványozni fogja, hogy az Európai Parlament egy vizsgálóbizottságot küldjön Szlovákiába, illetve, hogy az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést. Az ügyben a szlovák kormánytól is írásos állásfoglalást kérnek majd.
„A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben, és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – mondta.

Az EP Petíciós Bizottságának keddi ülésén több képviselő is támogatta Vincze álláspontját, köztük Kósa Ádám, a Fidesz, Peter Jahr, a német CDU és Tatjana Ždanoka, a Lettországi Orosz Unió képviselője, a lettországi orosz kisebbség pártjának tagja is. A képviselők közül egyedül a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselője, Kosma Złotowski érvelt amellett, hogy a Beneš-dekrétumok csupán történelmi jogszabályok, ezért nem kell velük uniós szinten foglalkozni.

A szakértő szerint
Fiala-Butora János nemzetközi jogász az EP Petíciós Bizottságának döntésével kapcsolatban elmondta, az ügy most az Európai Bizottságnál van, amely kikérheti a szlovák kormány álláspontját. Utána visszakerül a Petíciós Bizottság elé, amely tényfeltáró bizottságot küldhet Szlovákiába. „Végső soron a Petíciós Bizottság dönt arról, hogy elfogadja-e az indítványt, ez alapján felszólítja-e Szlovákiát a helyzet rendezésére” – magyarázta. Fiala-Butora szerint ugyan az uniós parlament kérdéses testületének nincs hatásköre ahhoz, hogy megoldja a Beneš-dekrétumok problémáját, de egyfajta külső hatást gyakorolhat a szlovák államra, amely viszont jogosult az ügy kezelésére. „Ha a Petíciós Bizottság megállapítja, hogy a dekrétumok jelenleg is hatnak, és jogsértésekhez vezetnek, arra később sok más szerv is hivatkozni fog, ami elég kellemetlen lesz a szlovák kormánynak” – mutatott rá a jogász, és hozzátette, a Petíciós Bizottság tud hatni olyan szereplőkre, így például az Európai Bizottság, amelyeknek erősebb jogkörei vannak.

A petíciók
A Beneš-dekrétumok ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász 2012-ben nyújtott be petíciót az EP illetékes bizottságához. Juhászt 2013-ban a Fidesz–KDNP és a Jobbik támogatásával magyar alkotmánybíróvá választotta a budapesti parlament. A petícióban azt is kérik, hogy amennyiben Szlovákia nem törli el Beneš-dekrétumokat, az uniós szervek fontolják meg az ország tagsági jogainak a felfüggesztését. A másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Tajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága nevű Belgiumban működő civil szervezet főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán.