Az EU nélkül nem boldogulnánk

A szlovák kormány számításai szerint a közberuházások 86 százalékát uniós forrásokból finanszírozták Szlovákiában. Uniós pénzekből újítottunk fel utakat, utcákat, közvilágítást, építettünk hidakat, autópályákat, vonatokat, villamosokat. A 2014–2020-as költségvetési időszakban 15,3 milliárd eurós uniós támogatást használhat fel Szlovákia. Még nem dőlt el, mennyi pénzre számíthat a következő, 2021–2027-es költségvetési időszakban, viszont ha kilépnénk az unióból, ettől az összegtől vagy minimum jelentős részétől értelemszerűen elbúcsúzhatnánk. 

Munkaerőpiac, gazdaság

Az Európai Unióból való távozás velejárója az EU közös piacáról való távozás, ha ugyanis a tagjai maradnánk, akkor számos uniós jogi norma és előírás továbbra is érvényben maradna Szlovákiában, ez pedig a pontos ellentétje annak, amit az euroszkeptikus vagy szélsőséges pártok akarnak olyankor, amikor a brüsszeli diktátumról beszélnek. Az unió ráadásul külön vámmal sújthatná a szlovákiai termékeket, egy átmeneti időszak után többé nem vállalhatnánk korlátozások nélkül munkát más uniós tagállamban. Mindez hosszú távon jelentős mértében csökkentené az ország konkurenciaképességét. 

Az unióból való távozás további velejárója lenne, hogy ismét bevezetnék a roamingot, tehát a külföldön való emelt díjas telefonálást vagy internetezést. Jelenleg ugyanolyan összegért telefonálhatunk az unió tagállamaiban, mint Szlovákiában.

Erasmus+

A szlovákiai diákok tanulmányai és érvényesülése is nehezebb lenne. Az ország nagy valószínűséggel már nem vehetne résztaz európai Erasmus+, egyetemistáknak szóló csereprogramban, melynek köszönhetően szlovákiai diákok tízezrei tanulhatnak az unió tagállamainak egyetemein, mindezt az EU hozzájárulásával. 

Határmentes övezet

Szlovákia 2007-től tagja a határmentes schengeni övezetnek, amely egyik alapfeltétele a szabad áruforgalomnak és az állampolgárok szabad mozgásának. Az unióból való távozás után ismét be kellene vezetni a határellenőrzéseket. Teljesen mindegy, hogy Magyarországra, Ausztriába vagy Lengyelországba akarnánk átugrani bevásárlásra vagy szabadságra, a határon ismét ácsorogni kellene a határ- és vámellenőrzésen. Az EU és Szlovákia közti megállapodás szerint elvileg továbbiakban is tagjai maradhatnánk a schengeni övezetnek – mint például Svájc vagy Norvégia –, azt viszont nehéz megjósolni, hogyan nézne ki egy ilyen szerződés s létezne-e egyáltalán, ha az unióból való kilépést valamilyen szélsőséges, euroszkeptikus párt vezényelné le. 

Hasonló a helyzet az euróval. Az unióban és az euróövezetben való tagság ugyan szorosan összefügg, de nem ugyanarról van szó. Szlovákia megőrizhetné a közös fizetőeszközt, ha egyezséget kötne a használatáról az euróövezet tagjaival – mint például Vatikán vagy Monaco –, vagy ha „illegálisan” használná tovább, mint Montenegró. Mindkét forgatókönyv esetén viszont ki kellene lépni az euróövezetből, tehát Szlovákiának nem lenne beleszólása a közös pénznemmel kapcsolatos döntésekbe, nem lenne képviselete az Európai Központi Bankban. A jelenleg taglalt fiktív forgatókönyv szerint viszont az unióból való kilépést támogató politikai többség bizonyára a szlovák korona visszavezetését követelné. Valószínűsíthető, hogy a szlovák pénznem létrejöttének napján a korona jelentősen veszítene értékéből, a lakosok így egyik napról a másikra sokat veszítenének megtakarításaikból, fizetéseikből. 

Természetesen az összes igazolványt és okmányt is le kellene cserélni, ami utazáskor is komoly nehézségeket okozna, hiszen Szlovákiának eleinte a világ egyetlen országával sem lenne egyezménye a szlovák nemzeti okmányok, útlevelek vagy jogosítványok elismeréséről. Szlovákia állampolgárai többé nem számíthatnának más uniós nagykövetségek segítségére olyan országokban, ahol nincs Szlovákiának külügyi képviselete. Többé nem lenne érvényes, hogy az unió bármely tagállamának állampolgára automatikusan az Európai Unió állampolgára, akire ugyanolyan jogok vonatkoznak.