Közélet
Akár uniós szervek is biztosíthatnák a kisebbségi jogok betartását  

Az EP ismét megvitatja a kisebbségi jogokat

Bugár Anna

2018. augusztus 18. 12:00

Brüsszel/Pozsony | Ismét téma lesz a kisebbségi jogminimum az Európai Parlamentben. Akár már ősszel úgy dönthetnek az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagjai, hogy továbbjuttatják a jelentést, és plenáris ülésen szavaznak majd annak jóváhagyásáról.

Az állampolgári jogi bizottság (LIBE) elnöke a kisebbségi jogminimumról szóló jelentés részletes kidolgozásával Nagy József (Híd) szlovákiai magyar képviselőt bízta meg, aki már többször próbált előrelépést tenni a kisebbségi jogok uniós szabályozásának érdekében. Ezek a jogok azonban kizárólag a nemzetállamok jogkörébe tartoznak, és kellő politikai akarat hiányában eddig minden reformterv kudarcra volt ítélve. A kisebbségi jogok bővítése, uniós szintre emelése rendkívül kényes téma, és eddig nem fogalmazódott meg az EP keretein belül konstruktív és rendszerszintű megoldás a probléma kezelésére.

Kompromisszumok

Nagy szerint a jelentés elfogadtatásához bizonyos kompromisszumokra volt szükség, azonban a jogminimum lényegéről – az eddig elért kisebbségi jogok garanciájáról továbbra sem mond le. Rendkívül fontosnak tartja, hogy sikerülhet EU-s szinten garantálni a jogcsökkentés tilalmának elvét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig érvényben lévő kisebbségi jogok tiszteletben tartását már nemcsak az állami hatóságok, hanem egyes uniós szervek is biztosíthatnák. „EU-s szinten is kikövetelhetővé tesszük az eddig létező, a tagállamok, illetve közigazgatás által mellőzött jogokat is” – mondta Nagy. Szerinte az uniós jogminimum sokkal nagyobb stabilitást nyújt a kisebbségek fennmaradásához szükséges jogok és törvények védelmére, mint bármely nemzeti törvény. Hangsúlyozta, számos olyan oktatási és kulturális jog került a jelentésbe, melynek célja a hazai helyzet javítása. „A jogminimum legfontosabb eszköze számomra a vizuális többnyelvűség bebiztosítása. A globális tapasztalatok is azt mutatják, hogy minél gyakrabban találkozhatunk nyilvános felületeken anyanyelvi feliratokkal, annál kevésbé érezzük magunkat másodrangúnak” – nyilatkozta lapunknak Nagy. Továbbá fontosnak tartja, hogy például a hivatali nyelvhasználatban, iskolaválasztáskor vagy akár az orvosnál is bátran használjuk anyanyelvünket. Szerinte a jogminimum éppen ezen a területen garantálhatna előrelépést a szlovákiai magyarság ügyében.

A jelentés kidolgozói azt is javasolják, hogy az EU csatlakozzon a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez és Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához. Ezt azonban eddig több tagország nem tette meg.

 

2018. augusztus 1. 07:15

Vigyázat, életveszély! – a kisebbségi törvényre figyelmeztették a szolgáltatókat

Kérdéses kivitelezés

Fiala-Butora János, nemzetközi jogász úgy véli, a dokumentum elfogadásával nem lesz gond az EP-ben, de az csak javaslatot tesz a jogminimum kidolgozására. Szkeptikus a kisebbségi jogok uniós szintű szabályozásával kapcsolatban. „Minden ilyen jellegű javaslattal azonban van egy alapvető probléma – az uniónak nincs hatásköre a kisebbségi jogok területén. Az EU kompetenciája ezen a téren annyira korlátolt, hogy tényleges előrelépést például a szlovákiai magyar kisebbség esetében nem tesz lehetővé, és ez a javaslat sem tudja megteremteni a szükséges uniós jogkört” – fejtette ki véleményét a szakértő.

Fiala-Butora szerint ez vonatkozik minden hasonló javaslatra, Csáky Pál (MKP) ajánlására és a Minority SafePack kezdeményezésre is, ezek sem fognak áttörést eredményezni. Elmondta, a jelentés tartalmi szempontból nagyon sok ajánlást a tagállamoknak címez, igazából nem is a bizottságot próbálja rávenni, hogy fogadjon el valamilyen jogi normát, hanem a tagországokat próbálja ösztönözni. Szlovákia esetében például nyelvi szabályozás terén van egy államnyelv-törvény, amely megváltoztatásához sem az EU-nak, sem a bizottságnak nincs hatásköre, és a jelentés elfogadása után sem lesz. „Ami a javaslatban van az nagyon kevés, nyilván lehet pozitív, hogy foglalkoznak a kérdéssel, de nagy előrelepésként beszélni róla megtévesztő” – folytatta a jogász. Az alapszerződés megváltoztatását abszolút elképzelhetetlennek tartja, hisz vannak tagállamok, melyek elutasítják a kisebbségi jogokat, mint például Franciaország.

Nagy magabiztos a jelentést illetően, és úgy véli indokolatlanok a jogi szakértők kételyei, mivel a jogminimum olyan területeket érint, melyek beleférnek az érvényes alapszerződés kereteibe. Állítja, a jelentés kidolgozását megelőzően ezt az EP jogi szakértői is megerősítették, sőt a luxemburgi Európai Unió Bírósága (EUB) is pozitív döntést hozott a Minority SafePack ügyében, mely arra utal, van lehetőség a kisebbségi jogok erősítésére unión belül. Hozzátette, hogy a jelentés nemzetközi elismerésnek örvend, támogatja például az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, Fernand de Varennes, aki szerint az unió hatalmas lépést tenne az etnikai és nemzetek közti konfliktusmegelőzés érdekében, sőt nemcsak Európán belül, hanem akár globális szinten is, irányt mutatva ezzel például Afrika és Ázsia egyes országainak.

 

2018. május 3. 12:33

Nagy József is előállt a saját kisebbségvédelmi tervezetével

Csáky: ennyi nem elég

Csáky Pál (MKP) lapunknak elárulta, hogy szerinte is szükség van a kisebbségi jogok uniós szintű szabályozására, ennek megvalósulására azonban nagyon csekély esélyt lát. „A legnagyobb esélyt a Minority SafePack jelenti, júniusban Hollandiában, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) kongresszusán azt javasoltam, próbáljuk meg elérni azt, hogy az Európai Bizottság részéről az új európai szabályozás alapja a Petícós Bizottság által elfogadtatott határozat legyen” – nyilatkozta Csáky. Hangsúlyozta, parlamenti határozatról van szó, mely az EP történetében először szabályozza az őshonos kisebbségek helyzetét.

A Nagy-jelentéssel szerinte két probléma van: a jelentés nem kötelező érvényű, a nagyobb gond viszont az, hogy egy jogminimum édeskevés, és nem hozza meg a várt hatást a szlovákiai magyarság részére. Szerinte a kisebbségpolitika ügyében 2020-ban kell majd komoly harcot vívni az EU-ban. „Egy új parlamentnek kell majd rábírnia az új EB-t és a tagállamokat eddigi álláspontjuk megváltoztatására. Több mint 1 millió aláírással komoly erő áll mögöttünk, ám ismerem a francia, a román és a szlovák kollégák álláspontját is ez ügyben, ez egy nagy meccs lesz” – magyarázta a politikus.

Nagy József szerint a szlovákiai magyar képviselők együttműködése sem lett volna elég a jelentés sikeréhez. Ennél sokkal szélesebb koalíció kiharcolására volt szükség, amely nem jöhetett volna létre, ha politikai előjogok vagy az autonómia kérdése is bekerült volna a jelentésbe. „Kezdetekben a jogminimum ötletét nem övezte széles támogatás a „mindent vagy semmit” követelő kollégák, valamint a vetélkedő pesszimista magyarok köreiben. A jóváhagyott jelentést sikerült megszerettetni a magyar képviselőkkel is, tehát minden érdekelt a sajátjának érezheti a jelentést, Csáky Pált beleértve, akinek szintén több javaslatát belefoglaltuk a kompromisszumokba” – tette hozzá Nagy.

 

2018. július 31. 19:46

Csáky mégsem indul a köztársaságielnök-választáson

340 módosítás

Az őszi szavazást megelőzően a képviselők június 21-ig élhettek a módosítás lehetőségével, és több mint 340 módosító javaslattal bővült az eredeti jelentés szövege. A politikusok számos pontban konkrétabban fogalmaznának, például hangsúlyoznák, hogy a jogszabály a hagyományos, európai kisebbségek érdekeit szolgálja. Érezhető tehát a jobboldali, nemzeti irányú politika hatása, mely elutasítja a menekültek és egyéb kisebbségek jogainak kiszélesítését. Ennek ellenére azonban a politikai spektrum másik végéről több olyan javaslat is érkezett, mely az egyenlőséget általánosan definiálja, ezért a kisebbségi jogok biztosítását követelik például homoszexuálisak, romák vagy siketek és nagyothallók részére is. A szlovákiai EP-képviselők közül például Monika Beňová (Smer), Branislav Škripek (OĽaNO) és Csáky Pál (MKP) is aktívan bekapcsolódtak a módosítási folyamatba.

A javaslat bemutatása során az EP magyarországi alelnöke, Járóka Lívia (Fidesz) pozitívan értékelte a kezdeményezést. Hangsúlyozta a javaslat hitelességét, mivel kisebbségekhez tartozó politikusok tesznek lépéseket jogos igényeik kielégítéseinek érdekében, mely szerinte elegendő okot ad parlamenti frakciók összefogására.

A szocialisták számos módosító javaslatot nyújtottak be, de a jelentés lényegével egyetértenek, és támogatják azt. Szerinte fontos, hogy a halmozottan kisebbségben élők érdekeit is szem előtt tartva dolgozzák ki a jelentést. A konzervatívok, mint például Škripek a fogyatékossággal élő személyek jogvédelmét szorgalmazták. A zöldek a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd megakadályozását tartják a legfontosabbnak, ezért EU-s normákkal erősítenék a gyűlöletbeszéd büntetését.

A jelentést legközelebb szeptember 3-án fogják tárgyalni a LIBE keretein belül, a meghallgatáson számos elismert szakember vesz majd részt, hogy a képviselők adekvát válaszokat kaphassanak a jelentés célját, tartalmát, következményét illetően.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk