Nagy József is előállt a saját kisebbségvédelmi tervezetével

A tervezet vitáját már ebben a hónapban elindítaná Nagy József (Híd) EP-képviselő, aki bízik abban, hogy még az év végéig sikerül elfogadtatni az Európai Parlamenttel egy olyan jelentést, amely egy uniós irányelv létrehozását javasolja a kisebbségi jogok területén. 

„Sikerült elérni, hogy a jelentést támogassa az Európai Néppárt, amely eddig nem arról volt híres, hogy támogatja a kisebbségi jogok uniós szintű bevezetését” – tájékoztatott tegnap Nagy.

Van esély

A jelentés meghatározná azt is, hogy mit értene az unió nemzeti kisebbségen, azzal, hogy az már az egyes tagállamok jogköre maradna, hogy kit ismernek el ez alapján nemzeti kisebbségnek. „Abba nem lehet beleszólni Brüsszelből, hogy az egyes tagállamok kit fognak elismerni kisebbségnek” – magyarázta Nagy.
 

A jelentés alapján az unió kulturális, oktatási és egyéb kisebbségi jogokat biztosítana a kisebbségben élőknek, ehhez azonban kell, hogy az Európai Bizottság ez alapján kötelező érvényű irányelvet dolgozzon ki, és azt az Európai Tanács is elfogadja. Nagy szerint azonban erre most van esély.

A folyamat azonban meglehetősen hosszú lesz. A jelentést előbb az állampolgári jogi bizottságnak (LIBE), majd az Európai Parlament plénumának is el kell fogadnia. A bizottság júniusi ülésén foglalkozik először a jelentéssel, a szavazásra szeptemberben kerülhet sor. „Még az év vége előtt a parlamenti plénum is szavazhat róla” – állítja Nagy.

Minority SafePack

Április elején fejeződött be az aláírásgyűjtés a MinoritySafePack kisebbségi jogi kezdeményezés, amely egy másik úton, polgári kezdeményezésként szeretne elérni hasonló célt. Nagy nem veti el az aláírásgyűjtést, de úgy véli, hogy azon az úton kisebb az esély a sikerre. Az Európai Bizottság ugyanis úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem támogatja a kezdeményezést, míg a parlamenti jelentéssel ezt nem teheti meg. „A Minority SafePack jó hátszelet biztosíthat a jelentés parlamenti elfogadásához” – véli Nagy. A kezdeményezést mintegy 1,2 millió ember írta alá az unióban, jelenleg folyik az aláírások hitelesítése, amit az egyes tagállamok szervei végeznek. Számít az Európai Néppárt többi magyar pártjának és képviselőjének, például a Fidesznek és az MKP-nak a támogatására is. „A jelentés még tervezet formájában van, várjuk az esetleges javaslatokat is” – jelentette ki Nagy.

Az MKP egyelőre nem nyilatkozott, Kocur László pártigazgató mára ígérte pártja álláspontját.

Csáky versus Nagy

Az Európai Parlament idén februárban már foglalkozott a kisebbségek helyzetével, petíciós bizottság egy általánosabb, minden kisebbségre vonatkozó deklarációt fogadott el. Az anyag előkészítője, Csáky Pál (MKP) ugyanakkor azt tartja mérföldkőnek. Csáky szerint a határozat az őshonos kisebbségek jogainak széleskörű védelméről szól. „Hosszú évek munkájának kézzelfogható eredménye ez, s a legtöbb, ami ma az Európai Parlament szintjén politikai határozatként reálisan elérhető” – jelentette ki az anyagról Gál Kinga (Fidesz-EPP). Nagy József óvatosabban fogalmaz a határozat jelentőségére vonatkozóan. „Amellett, hogy az állásfoglalás nagy része a nemzetiségi és nyelvi kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével foglalkozik, sajnos nem tartalmaz konkrét, visszaellenőrizhető EU-s intézkedésjavaslatokat” – mondta lapunknak Nagy.

Melegek jogai

Az a jelentés azonban nemcsak a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozik, a melegek esetében konkrétabb javaslatokat is tartalmaz. „Ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen határozottabb lépéseket, többek között hozzon konkrét jogalkotási intézkedéseket az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés és homofóbia ellen” – áll a dokumentumban.