<p>Ivan Gašparovič államfő ismét megvétózta a büntető törvénykönyv módosítását, jelesül a szélsőséges elemek elleni fellépésről szóló részét.</p>
Az elnök másodszor sem írta alá a büntető törvénykönyv módosítását
Mivel az elnök már korábban is megvétózta, és teljes terjedelmében elutasításra javasolta azt számtalan - általa vélt - hibája miatt, a képviselők viszont elfogadták, a második vétónak csak elvi jelentősége van, a törvény így is hatályba lép szeptember 1-jén.
A még Štefan Harabin igazságügyi miniszter műhelyéből kikerült törvénymódosító javaslat definiálja a szélsőségesség, a szélsőséges csoport és a szélsőséges propagandaanyag fogalmát, és lehetővé teszi, hogy a gyilkosság, garázdaság és csalás esetében vizsgálják a szélsőséges irányultságot, mint motivációt.
Gašparovič azt rótta fel, hogy a törvény úgy foglalkozik a szélsőségesség fogalmával, hogy büntetőjogi szempontból nem határozza azt meg kellően egzakt módon.
Az elnök szerint nem egyértelmű a szélsőséges propagandaanyag fogalma sem, így például a törvény alapján eljárás indítható olyan személyek ellen is, akik műgyűjtő célzattan tárolnak ilyen jellegű anyagokat.
Az Emberek a Rasszizmus Ellen és a Polgár és Demokrácia polgári társulások sem értenek egyet a törvénnyel. Szerintük az túl általános, és a definíciói nélkülözik a szakmaiságot.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.