Az egyetemisták fele fontolgatja, hogy elhagyja Szlovákiát

Az IVO és a Focus ügynökség reprezentatív felmérésben 512 fiatalt kérdeztek meg arról, hogyan képzelik el a jövőjüket a tanulmányaik után (a megkérdezettek fele végzős diák volt). A válaszadók 50 százaléka beismerte, gondolkodik azon, hogy inkább külföldre költözik. Közülük 14 százalék tartósan telepedne le, 36 százalék pedig egyelőre átmeneti távozásról beszélt. Ha ezt az arányt kivetítjük a teljes szlovákiai hallgatói közegre, akkor körülbelül 137 ezer fiatal fontolgatja a távozást, közel 39 ezer tartósan, 99 ezren pedig ideiglenesen.

Azoktól, akik gondolkodnak a távozáson, a felmérés készítői megkérdezték, hogy mennyire biztosak a döntésükben. Az adatokból az látszik, hogy akik a tartós távozást említették, jóval határozottabbak, mint azok, akik csak átmeneti kiköltözésről beszéltek. Az előbbi csoportból a válaszadók 35 százaléka biztosan, 39 százaléka pedig nagy valószínűséggel elmegy, és mindössze 26 százalék volt még bizonytalan. Az utóbbi csoportba tartozók nem ennyire magabiztosak, közülük mindössze 8 százalék biztos abban, hogy átmenetileg elhagyja Szlovákiát, 34 százalék tartja valószínűnek, és a többség, vagyis 58 százalék még gondolkodik.

Társadalmi károk

Az IVO intézet elemzői hangsúlyozták: a potenciális távozók aránya rendkívül magas, ez pedig az ország működése szempontjából számos problémához vezet. Az egyik legnyilvánvalóbb, hogy az egyetemisták távozásával Szlovákia megválik a kvalifikált munkaereje egy jelentős részétől, ennek hatása pedig közvetlenül is érződik az oktatásügyben, az egészségügyben, a szociális szolgáltatásokban és számos egyéb közigazgatási területen. Az orvosok és a tanárok elöregedésére, valamint az egyre növekvő munkaerőhiányra már évek óta figyelmeztetnek a szakmai szervezetek.

A másik, talán kevésbé érzékelhető probléma, a demográfiai kiegyensúlyozatlanság. A társadalom összetételével foglalkozó szakemberek állítják, hogy Szlovákia lakossága fokozatosan elöregedik, ami a nyugdíjrendszer fenntartása és az egészségügy megfelelő működése szempontjából is komoly veszélyeket rejt magában. A fiatalok távozása pedig csak tovább mélyítheti a demográfiai különbségeket.

Vonzó és taszító okok

A szakértők azt is vizsgálták, hogy a távozni szándékozók mivel elégedetlenek Szlovákiában, illetve melyek az a tényezők, amelyeket vonzónak tartanak más országokban. Marián Velšic, az IVO elemzője elmondta, az egyetemisták főként a szlovákiai gazdasági helyzet miatt akarják elhagyni az országot.

„Olyan tényezők sorolhatók ide, mint az alacsony életszínvonal, a kevés munkalehetőség, valamint a szociális rendszer hiányai, például a szociális juttatások vagy a munkanélküliek nem megfelelő támogatása. A távozás okai közé sorolhatjuk még a működésképtelen állami és közigazgatási intézményeket, a válaszadók ezt jelölték még a második legfontosabb indoknak. Az országimázs szempontjából az sem szerencsés, hogy a fiatalok távozásában szerepet játszanak a demokrácia és a politikai kultúra különféle deficitjei, valamint a korrupció és a klientelizmus”

– közölte Velšic.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a külföldre vonzó tényezők közé tartozik a magasabb életszínvonal és a jobb munkalehetőség. A fiatalok emellett fontosnak tartják még az idegennyelv-tanulást, az új kultúrák megismerését, valamint az oktatás minőségét.

Ezekkel a megállapításokkal összhangban van az az adat, hogy a diákok közül inkább a keleti régiókban élők biztosak abban, hogy elhagyják Szlovákiát, és főként a vidéken élő hallgatók. Ezek a régiók ugyanis gazdasági szempontból jócskán el vannak maradva a nyugat-szlovákiai országrészhez képest, így nem meglepő, hogy a fiatalok távozni szeretnének. 

Orvosok és mérnökök

A felmérésből továbbá kitűnik, hogy a távozást fontolgatók jelentős hányada matematikát és informatikát tanul. Minden tizedik ilyen hallgató gondolkozik az állandó távozáson, további 43 százalék pedig legalább az átmeneti költözésen. Igaz, a többségük még határozatlan, nem döntött véglegesen. Szintén magas a távozni vágyó orvostanhallgatók száma, és a hazai egészségügy szempontjából aggasztó adat, hogy jelentős részük már el is határozta magát a távozás mellett.

A legnépszerűbb célállomás a hallgatók körében egyértelműen Csehország, ide készül a válaszadók 22 százaléka. Népszerűnek számít még Németország, Ausztria, Spanyolország, Svájc, Dánia, Olaszország és Nagy-Britannia is.