Az egészségügyi minisztérium közzétette, mely járásokban kritikus az orvoshiány

A parlament 2021 decemberében fogadta el az egészségügyi minisztérium nagyszabású reformcsomagját, amelyet a sajtóban leegyszerűsítve csak kórházreformként emlegetnek, ugyanakkor a javaslat tartalmazta a rendelői hálózat fejlesztését is.

A munkaerőhiány ugyanis nemcsak a fekvő-, hanem a járóbeteg-ellátásban is megmutatkozik, viszont mindeddig nem voltak pontos adataik arról, hogy mely régiókban számít kritikusnak a helyzet. A 2008-ban elfogadott módszer még megyei szinten határozta meg, legalább hány rendelőre van szükség ahhoz, hogy a járóbeteg-ellátás biztosítva legyen. A tárca most változtatott ezen: egyrészt nem megyéket, hanem járásokat vizsgál, másrészt pedig nem a rendelők minimális, hanem az optimális számát határozza meg.

Legalább 600 szakember

A minisztérium szerint az új módszernek több előnye is van. Figyelembe veszi például az adott járásban megfigyelhető demográfiai változásokat, és évről évre ehhez igazítják hozzá, mi számít optimális számú rendelőnek. További előrelépés, hogy a tárca pontosabb képet kap arról, mely régiókban a legrosszabb a helyzet, így célzott támogatásokkal próbálhatnak meg javítani a munkaerőhiányon.

A tárca elemzése alapján jelenleg 2404 általános orvos és 1216 gyermekorvos biztosítja a rendelői hálózat működését. Ahhoz azonban, hogy a rendszer optimálisan működjön, még legalább 400 általános orvosra és a 223 gyermekorvosra lenne szükség. A helyzet ráadásul a következő években csak nehezebb lesz, hiszen ahogy a minisztérium is megállapítja, az általános orvosok esetében az átlagéletkor 57 év, és több mint 40 százalékuk 63 évnél is idősebb, ami azt jelenti, hogy bármikor nyugdíjba vonulhatnak. A gyermekorvosoknál még rosszabb a helyzet, esetükben az átlagéletkor 59 év, és közel 50 százalékuk már 63 év felett van.

Vágsellye gondban lehet

A minisztérium elemzői olyan tényezőket figyelembe véve, mint a rendelők elérhetősége, kapacitása, vagy a már említett átlagéletkor, négy különféle kategóriába sorolták Szlovákia járásait: bebiztosított, rizikós, kockázatosan hiányos, valamint kritikusan hiányos járások. Ami a háziorvosok hálózatát illeti, a bebiztosított járásokból van a legkevesebb, mindössze hat sorolható ide (a Puhói, a Zólyomi, a Kassai, a Bártfai, a Mezőlaborci és a Sztropkói járás). A rizikós járások – vagyis ahol a közeljövőben probléma lehet a munkaerőhiánnyal – közé tartozik a keleti és a déli régiók egy jelentős része is, egyebek mellett olyan magyarlakta járások, mint például az Érsekújvári, a Nagykürtösi, a Losonci vagy a Tőketerebesi járás. A kockázatosan hiányos régiók között szintén találni magyarlakta területeket, például a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Galántai vagy a Rimaszombati járást. A legrosszabb helyzetben lévő, vagyis a kritikusan hiányos járások közé már nem nagyon kerültek magyarlakta régiók, egyedül a Vágsellyei járást érdemes kiemelni.

Sehol sincs biztosítva

A gyermekorvosi hálózat szempontjából még rosszabb a helyzet, itt egyetlen bebiztosítottnak mondható régió sincs. A hálózat javarészt a rizikós és a kockázatosan hiányos járásokból tevődik össze. Az előbbihez sorolható a délnyugati és a délkeleti régiók nagy része, így a legtöbb magyarlakta járás is. A kockázatosan hiányos csoportba főként az északi országrészek kerültek, de ide tartozik például a Galántai járás is. A gyermekorvosok hiánya leginkább a középső országrészt érinti, magyarlakta szempontból a kritikus helyzetben lévő járások között van a Rimaszombati és a Nagykürtösi járás.

Támogatás

Az egészségügyi minisztérium az Európai Unió helyreállítási alapját felhasználva vissza nem térítendő anyagi támogatást ad az új rendelők megnyitására azokban a járásokban, ahol kritikus a munkaerőhiány. Összesen 10 millió eurót különít el erre a célra. A tárca a megyei önkormányzatokkal együttműködve meghatározta azokat a konkrét településeket is, ahol mindenképpen szükség lenne újabb rendelőkre. A kérvényezők ilyen esetben akár 60 ezer eurós támogatást kaphatnak. Emellett a minisztérium honlapján arról is találnak információkat, hogy adott település kínál-e kedvezőbb feltételeket az új rendelőt nyitó orvosoknak, mint például kedvezményes lakhatási feltételek vagy akár olcsóbb bérleti díj. A minisztérium 170 új rendelőt akar nyitni az említett összegből. Az első pályázati felhívásokat várhatóan már augusztusban közzéteszik. A tárca hangsúlyozza, hogy olyan orvosok is jelentkezhetnek a támogatásért, akik még nem szerezték meg az engedélyt a rendelő megnyitására, illetve olyan szakemberek is, akiknek már van engedélye, de egy újabb rendelőt akarnak nyitni.