<p>Az elmúlt napokban ugyan Szlovákia több régiójában is hullott némi csapadék, ez azonban a legtöbb helyen csak átmenetileg enyhített a szárazságon. A hosszan tartó aszály miatt egyre gyengébb termésre van kilátás, ami később valószínűleg az árakon is megmutatkozik.</p>
Az aszály miatt egyre gyengébb termésre van kilátás
„A pozsonyi központba hetente érkeznek a jelentések az ország valamennyi régiójából. A gazdák az elmúlt hetekben komoly aszályt jeleztek a nagyszombati, a komáromi és a nyitrai régióból is” – tájékoztatta lapunkat Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője.
Kiszántották a termést
Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a Csallóközben óriási a szárazság, a gazdák több helyen kiszántották a kukoricát és a búzát, mert egyszerűen nem bíztak abban, hogy beérik a termés.
A galántai régióban az idei termés már szinte biztosan elmarad a tavalyitól, amikor rekordot értek el a kalászos gabonafélékből, a kukoricából és az olajnövényekből is. „Májusban elenyésző mennyiségű csapadék hullott, viszont elég meleg volt. Már a kemény tél is károkat okozott az őszi vetésű növényekben, mindenekelőtt a repcében. A tavasz kezdete ugyan kiváló volt, de következett a nagy szárazság, az áprilisi és a májusi fagyok, június elején pedig perzselt a nap, szinte égette a földet” – mondta lapunknak Perleczký Gábor, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara Galántai Regionális Hivatalának igazgatója.
Öntözni kell
Gondok vannak az öntözéssel is. Az öntözéses gazdálkodást a galántai régióban 1989-ig 36 ezer hektárnyi területen tudták megoldani a mezőgazdasági üzemek. Azt követően azonban a legtöbb helyen teljesen megsemmisítették az öntözőhálózatokat, szétlopták a vezetékeket és a szivattyúállomásokat. Ma már a galántai régió termelői nem egész 5 ezer hektáron képesek öntözéses gazdálkodást folytatni.
A minisztérium csak ősszel ír ki pályázatot a gazdák számára öntözőberendezések vásárlására.
A mezőgazdasági minisztérium szerint a jövőben öntözőberendezések nélkül egyre nehezebben boldogulnak a gazdák. A kiépítésükre vonatkozó felhívást ősszel teszi közzé a tárca.
Az ország több régiójában hetek óta nem volt kiadós csapadék. „Nálunk csodák csodájára kedden esett, de ezt megelőzően már vagy másfél hónapja nem kaptunk alapos esőt. A csapadékhiány a Bodrogközben is súlyos probléma. Kisgéres és Királyhelmec körzetében nagyon nagy a szárazság. A csapadékhiány következtében a kukorica és a napraforgó levelei már kezdtek összetekeredni” – mondta lapunknak Illés Zoltán, a kisgéresi szövetkezet vezetője. A szövetkezet kétezer hektáron gazdálkodik, fő terményeik a búza, a repce, a kukorica, a napraforgó, a szója, a rozs és a tritikálé.
„Tavasszal a kezdet nem volt rossz, bár féltünk egy kicsit, hogy mit tett a kemény tél, a mínusz 17–18 fokok a növényekben. De azt az időszakot jól átvészeltük. Később azonban beütött a szárazság. Annak ellenére, hogy télen volt csapadék, az rövid időn belül elpárolgott, vagy mélyebbre került a talajban. Nem rendelkezünk öntözőberendezésekkel. Kiszántás nálunk nem fordult elő, mert bizonyos költségek már rámentek a sínylődő növénykultúrákra. Ahogy számolgattuk, nem biztos, hogy megérte volna, ha kiszántáshoz, majd újravetéshez folyamodunk. Rábíztuk tehát a sorsra, lesz, amennyi lesz” – panaszkodik Illés Zoltán, aki szerint a tavalyinál mindenképp gyengébb termésre számítanak. A kisgéresi szövetkezet vezetője abban sem bízik, hogy a gyengébb termés miatt látványosabban nőnek majd a felvásárlási árak. „Kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy befolyásoljuk a piacot. Legfeljebb 5–10 százalékos áremelkedést tudok elképzelni” – tette hozzá Illés.
A mezőgazdasági minisztérium nem zárja ki, hogy ha a helyzet nem javul, akkor valamilyen mértékű kártérítést igényelhetnek majd a gazdák. Konkrétumokról viszont egyelőre korai beszélni. Ugyanakkor Michal Feik, a tárca szóvivője szerint a minisztérium az öntözőberendezések felújításában, illetve kiépítésében látja a megoldást, mert a felmelegedés fokozódni fog, és évről évre komolyabb problémát okoz majd a gazdáknak. „A mezőgazdasági minisztérium ősszel írja ki azt a pályázatot, melyen keresztül a gazdák öntözőberendezésekre pályázhatnak majd. Az igénylők köréről és a támogatás feltételeiről, illetve annak nagyságáról még nincs döntés” – mondta lapunknak Michal Feik. (sb, ie)
VILLÁMINTERJÚ
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"278351","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"400","title":"Pavol Faško az SHMÚ klimatológusa","typeof":"foaf:Image","width":"323"}}]]
A gazdák ismét szárazságra panaszkodnak. Beszélhetünk az aszály kapcsán már trendről?
Mindenképpen trendnek nevezhető, hogy a csapadék aránytalanul oszlik el az év folyamán. Vannak nagyon száraz hónapok, s vannak olyanok, amikor nagyon sok csapadék hullik. Most éppen a száraz időszakot éljük. Ez különösen akkor okoz gondot a mezőgazdaság számára, ha az aszályhoz magas hőmérséklet is társul. Ez történt 2013-ban és 2015-ben is.
Ez mennyire normális az égövünkben?
Közép-Európára korábban az volt a jellemző, hogy a csapadék arányosan oszlott meg az év során, ez megváltozott.
Mi az oka ennek?
A globális felmelegedés okozta klímaváltozás. Ennek során az éghajlati övezetek délről észak felé tolódásának vagyunk a tanúi. Klímánk így egyre jobban hasonlít a dél-európai időjáráshoz, melyre az jellemző, hogy nyáron nagyon keveset esik az eső, s a csapadék a tavaszi és őszi hónapokra összpontosul.
Mik a kilátások a jövőre nézve?
Szlovákia éghajlatilag határvonalon fekszik. A prognózisok szerint az északi járásokban a csapadékmennyiség növekedésére, délen pedig stagnálásra vagy még csökkenésre is lehet számítani. Ez azonban éves szinten érvényes, de az évközi eloszlás nagyon különböző lehet, ami további gondot okoz a mezőgazdaságban. Térségünkben ugyanis olyan növényeket termesztenek a leginkább, amelyek rendszeres csapadékot igényelnek, s ezekkel az új körülmények között már gond lehet. Szerencsére erre reagálnak a növénynemesítők is, s olyan gabonafajták kinemesítésén dolgoznak, amelyek jól bírják a csapadékingadozást.
Ez tehát a megoldás a gazdák számára?
Ez az egyik út, a másik pedig az öntözés. Köztudott, hogy az öntözőrendszerek a rendszerváltás óta mennyire leromlottak, pedig azóta sokkal nagyobb szükség lenne rájuk, mint 1989 előtt, amikor a klíma még sokkal enyhébb volt. Ebbe kell tehát befektetni, ami nyilvánvalóan nagyon költséges lesz, de úgy tűnik, e nélkül nem tudjuk a jövőben megoldani a növénytermesztést. (czk)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.