Az AB mást mondott és mást írt

Az Alkotmánybíróság három bírájának mandátuma tavaly nyáron járt le. Tavasszal a parlament – a hatályos jogszabályok értelmében – hat jelöltet választott, közülük Andrej Kiskának hármat kellett volna kineveznie. Ám az államfő szerint csak egy jelölt, Jana Baricová rendelkezett kellő szakmai tapasztalattal a poszt betöltéséhez. Az öt sikertelen alkotmánybíró-jelölt panasszal fordult a taláros testülethez, ügyükben két tanács jár el. Március 17-én az egyik tanács eltörölte az államfő döntését, a lépést azzal indokolták, hogy Kiska határozata nem tartalmaz olyan súlyos érveket, amelyek miatt elutasíthatta volna a kinevezést. „Andrej Kiska csupán általános és személyhez nem köthető megállapításokat sorakoztatott fel” – áll az állásfoglalásban, amely azt is hangsúlyozza, hogy Kiskának volt választási lehetősége, hiszen hatból kellett kiválasztania hármat.

Szóban és írásban

A gyakorlat szerint a bíróságok szóbeli és írásbeli indoklásainak egyeznie kell, emiatt a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság már több alkalommal eltörölte az alacsonyabb bíróságok döntéseit. Az államfő hivatala május 14-én kapta meg az írásbeli indoklást. Ebben az áll, hogy az államfőnek nem áll módjában elutasítani a jelöltek kinevezését. „Az alkotmányból egyértelműen kitűnik, hogy az államfő köteles kinevezni a megválasztott jelöltek felét” – olvasható az írásbeli indoklásban. Viszont a szóbeli indoklásban azzal érvelt az AB, hogy Kiska nem sorakoztatott fel olyan súlyos érveket, amely miatt a jelölt alkalmatlan lenne a poszt betöltésére.

Ján Mazák, volt alkotmánybíró, Andrej Kiska jogi képviselője és tanácsadója szerint súlyos jogsértés történt. „Nagyon meglepett, hogy a két indoklás nem egyezik, ilyen hibát az AB eddig még nem követett el” – mondta Mazák, hozzátéve: ha ez a Legfelsőbb Bíróságon történik, akkor az Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánítja a döntést azzal az indokkal, hogy sérült a jogi védelemhez való alapvető jog. Az Alkotmánybíróság döntése azonban kötelező érvényű, nem lehet eltörölni. Mazák szerint a jogállamiság és az igazságos eljárás megsértésének tankönyvi példájával állunk szemben.

Nagy a zűrzavar

Az ítéletet a Ľubomír Dobrík, Jana Baricová és Rudolf Tkáčik összetételű tanács mondta ki. Tkáčik különvéleményt fogalmazott meg – vagyis alapvetően nem ért egyet vele –, ami azt jelenti, hogy a részben érintett Baricová – Kiska egyedül őt nevezte ki – és a harmadik tag, Ľubomír Dobrík döntött.

Ivetta Macejková, az AB elnöke kezdetben azt állította, az ügy őt nem érinti, mivel nem áll módjában befolyásolni a tanácsok döntését. Később közölte, a tanácstagokat arra kérte, írásban adjanak magyarázatot a történtekre.

Az AB más hibát is vétett, egyrészt arra kötelezi Kiskát, hogy nevezze ki a jelölteket, másrészt a bírók kinevezését nem utalta vissza Kiskának további eljárásra. E miatt az államfő valószínűleg ismét az Alkotmánybírósághoz fordul és magyarázatot kér az ellentmondásra. A további két alkotmánybíró-jelölt ügyében a tanács várhatóan június 23-án dönt.