Ausztria gyászol: visszatért a terror az osztrák fővárosba

A négy halálos áldozatot és 22 sebesültet követelő hétfő esti bécsi terrorcselekmény egyik elkövetője Szlovákiában szerezhette be a támadáshoz használt Kalasnyikov gépkarabélyhoz való lőszert. A támadás elkövetője, Kujtim Fejzulai, akit a rendőrök a helyszínen lelőttek, július közepén egy ismerőse társaságában járt Szlovákiában, hogy a lőszert beszerezze. Mindezt Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter is megerősítette. A tárcavezető a támadással kapcsolatban elmondta, Szlovákiában nem emelték a terrorkészültség fokozatát, az továbbra is a 2017-ben bejelentett második szinten van. Rendőröket vezényeltek az osztrák–szlovák határra. Tegnap délután a szlovák külügyminisztérium megerősítette, hogy a támadásban egy szlovák állampolgárságú nő is megsérült.

Sok még a kérdés
Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora a bécsi terrortámadással kapcsolatban elsősorban Ausztria menekültpolitikájára hívta fel a figyelmet; több tízezer menekültet fogadott be az ország, egyáltalán nem utasították el az összes menedékkérőt. „Bécsben nemcsak a közel-keleti radikális csoportok nyerhettek teret, hanem a közép-ázsiai országokból származóak is, így például a csecsen, vagy hasonló vonalak régebb óta jelen vannak” – fogalmazott a szakértő. 

Feledy szerint kérdés, hogy az elkövetők rendelkeznek-e egész Európára kiterjedő hálózattal, vagy elszigetelt terrortámadásokról van-e szó. „Elképzelhető, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban bevezetett részleges karantén miatt a tervezettnél hamarabb valósult meg a terrortámadás. Ezekre a kérdésekre azonban még nincs tiszta válasz” – tette hozzá. A szakértő a terrorcselekmények megelőzése kapcsán arról is beszélt, az osztrák titkosszolgálatok munkáját az előző kormány alatt nehezítette, hogy a szövetségeseiktől nem mindig kaptak megfelelő információkat. „Ez feltehetően az új kormányzat színre lépésével rendeződhetett” – pontosított. Szerinte fontos kiemelni, hogy Ausztria katonailag semleges állam, így a terrormegelőző intézkedéseik nem NATO-centrikusak. A támadásról ugyanakkor elmondta: „A bécsi szakértők számítottak hasonlóra, idő kérdése volt, hogy megtörténjen ilyen típusú kis létszámú, kevés pénzből kivitelezett támadás.”

A békés együttélésért
Langer Ármin civil aktivista, újságíró, aki a különböző vallásokhoz, így a muszlim, vagy a zsidó felekezethez tartozó közösségek békés együttéléséért dolgozó németországi Salaam-Schalom civil szer-vezet alapítója, lapunknak elmond-ta, minden olyan muszlim szervezet, amelyről ő tud, elhatárolódik a bécsihez hasonló terrortámadásoktól. „Nem szabad elfelejteni, hogy az ún. Iszlám Állam terrorszervezet és általában az iszlám terrorizmus legtöbb áldozata maga is muszlim” – mondta Langer, aki szintén élt Bécsben. Hozzátette, az egy másik problémát jelent, hogy a szélsőjobb az összes muszlimra valamilyen terrorgyanút vetít. Hangsúlyozta, ahogy a nem muszlimok között sem mindenki szélsőjobboldali, úgy a muzulmán vallásúak között sem mindenki iszlamista.

A konkrét ausztriai helyzettel kapcsolatban arról beszélt, nem ért egyet a bécsi kormány azon törekvésével, hogy egyfajta rendpárti elv mentén próbálják az szélsőségesség jelenségét kezelni. „Én inkább a megelőzésre fektetnék nagyobb hangsúlyt” – mondta Langer azzal, hogy sok civil szervezet dolgozik olyan emberekkel, akiknél megvan a veszélye, hogy muszlim szélsőségesek hatása alá kerülnek. „Az ilyen civil szervezeteknek kellene több támogatást nyújtani” – mondta, és hozzátette, magukkal a muszlim szervezetekkel folytatott párbeszéd is fontos. Langer rámutatott, a szélsőjobboldali és a szélsőséges iszlamista terrortámadásokban is az a közös, hogy azokat általában fiatal férfiak követik el. Így szerinte azt a kérdést kell vizsgálni, hogy mi okozza, hogy ebből a csoportból kerül ki a legtöbb terrorista, és mit lehet ez ellen tenni. Ausztriában jelenleg több mint 700 ezer muszlim vallású személy él.