Átment az első parlamenti teszten a Kisebbségi Kulturális Alap

Mivel a témában már korábban megszületett a politikai megállapodás a koalíciós pártok között, a törvény elfogadása nincs veszélyben: az első olvasatban 101 voksot kapott a jogszabály. A koalíciós pártok mellett megszavazták az OĽaNO képviselői, az SaS viszont csaknem egységesen tartózkodott, csak Ondrej Dostál és Peter Osuský szavazott igennel. Marian Kotleba pártja, az ĽSNS és a Boris Kollár vezette Sme rodina az alap létrehozása ellen voksolt. A kulturális minisztérium által beterjesztett jogszabály a Híd törvénytervezete alapján készült, amelyet még Solymos László terjesztett be a parlamentbe az előző választási ciklusban. A törvénytervezet szerint, amelyet a májusi ülésén fogadhat el véglegesen a parlament, legkevesebb 8 millió eurót fordít az állam a kisebbségi kultúrák támogatására, ebből a szlovákiai magyar kultúra több mint 4 millió eurót kap, ami jelentősen magasabb összeg a jelenleginél. Rigó Konrád kulturális államtitkár szerint a törvény létrehozza a kulturális önkormányzatiságot, mert egy alulról építkező döntéshozatali mechanizmust ír elő. „Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi szervezetek képviselői közgyűlésen választják meg azokat az embereket, akik a pályázatokat elbíráló tanácsokba kerülnek, ahol önállóan, egyszerű többséggel dönthetnek a támogatásokról. A többségi képviselet tehát alulról érkezik, és a tanácsok döntése végleges, nem írhatja azt át sem az alap igazgatója, sem a miniszter” – nyilatkozta az államtitkár a tegnapi szavazás után. „A Kulturális Alappal egy több mint 20 éve kitűzött célhoz kerülünk közelebb, nagyon fontos szimbolikus jellege van ennek a törvénynek akkor, amikor az extrémizmus növekszik Európában. Értelmes és konstruktív politikával lehet csak a társadalmat építeni” – hangsúlyozta Rigó Konrád államtitkár.Ha a parlament rábólint, 2017. július elsejével feláll a Kisebbségi Kulturális Alap, amely 2018 januárjától fogja fogadni tudni a beérkező pályázatokat.