<p>Továbbra sem tudni, pontosan milyen feltételek mellett dolgozhatnak a cégek kiküldött munkatársai külföldön. Az Európai Unió tagállamainak októberben kellene megegyezniük az új uniós rendeletben. A szlovákiai fuvarozók továbbra is azt követelik, hogy a teher- és személyforgalomban vállalkozó cégeket vonják ki a rendelet szabályozása alól.</p>
Átmeneti időszak a kamion-sofőröknek
Nemcsak Franciaország, hanem Németország és Belgium is megköveteli a cégek kiküldött munkatársaitól, hogy ugyanolyan órabért kapjanak, amilyen abban az országban érvényes, ahol munkát vállalnak. Ez a szlovákiai fuvarozók életét is megnehezítette, akik közül sokan kénytelenek voltak emelni a kamionsofőrök órabérét arra az időre, amíg Franciaország vagy Németország területén tartózkodtak. Nagy felháborodást keltett az a rendelet is, amely megtiltotta a sofőröknek, hogy a kamion kabinjában töltsék a kötelező szünet idejét. „A rendelet egyetlen célja kiszorítani a nyugati piacról a kelet-európai fuvarozókat” – állítja Pavol Jančovič, a fuvarozókat tömörítő ČESMAD elnöke. Miután a francia vagy a német hatóságok büntetni is kezdték a sofőröket a szabályok megszegéséért, a helyzettel az érintett országok kormányai is kezdtek élénken foglalkozni.
Van kompromisszum
Nem véletlenül volt a kiküldött munkatársakat érintő egységes uniós szabályok kidolgozása a francia köztársasági elnök, a szlovák és a cseh miniszterelnök, valamint az osztrák kancellár múlt heti találkozójának fő témája Salzburgban. Épp Emmanuel Macron francia államfő volt az, aki az olcsó kelet-európai munkaerő beáramlásával kapcsolatban az uniós alapelvek megszegéséről beszélt. A partnereivel folytatott egyeztetések után viszont már sokkal visszafogottabb volt. „Tárgyalásaink igazi előrelépést jelentenek, közelebb kerültünk a kompromisszumhoz, és ennek örülök” – mondta Macron a salzburgi találkozó után azzal, hogy az új szabályok alapelvein – tehát a munkások kiküldésében és az igazságos jutalmazás feltételeiben – már sikerült megegyezniük. A konkrétumokat viszont egyik fél sem akarta elárulni.
Szlovákia és Csehország korábban határozottan elutasították a Macron javaslatát, most viszont úgy tűnik, mégis kompromisszumos megoldás születhet. „Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz” – mondta a Macronnal való találkozó után Robert Fico kormányfő. Részleteket nem árult el.
Háborgó fuvarozók
Lapértesülések szerint valószínű, hogy Szlovákia rábólint a kiküldött munkatársak egységes bérezésére, ám többéves átmeneti időszakot fog követelni. Szlovákia már azt sem követeli, hogy vonják ki a fuvarozókat a rendelet szabályozása alól, s épp ezt fájlalja leginkább a ČESMAD. „Ha a rendeletet így fogadnák el, az hatalmas adminisztratív és anyagi megterhelést jelentene a szlovákiai vállalkozóknak. A teher- vagy személyszállítás specifikus vállalkozás, a sofőrökre nem lehet ugyanazokat a szabályokat alkalmazni, mint például a segédmunkásokra, akik gyakran több hónapot is ledolgoznak külföldön” – pontosított Jančovič.
V4-es egyeztetés
Fico a héten Beata Szydlo lengyel kormányfővel is egyeztetett a kérdésről, és közölte, hogy a visegrádi országok egységes véleményt képviselnek az új szabályokról való tárgyalásokon. Az is valószínű, hogy támogatni fogják azt a kiszivárgott kompromisszumos megoldást, amely átmeneti időszakot vezetne be a tagállamoknak a rendelet bevezetésére. Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő arról tájékoztatta a PAP hírügynökséget, hogy Fico és Szydlo értékelte a V4 keretében felállított, a kiküldött munkavállalók témájával foglalkozó munkacsoportban elért előrelépést, és „megerősítette a V4 közös álláspontját”. A témáról Szydlo Marian Rajoy spanyol kormányfővel is egyeztetett. Múlt pénteken Macron Bulgáriában élesen bírálta, hogy Varsó nem hajlandó hozzájárulni az irányelv szigorításához, kijelentve: Szydlo kormánya elvágja magát Európától. Fico állítólag a lengyel kormányfőt telefonon tájékoztatta a Macronnal folytatott tárgyalások részleteiről.
Októberben eldől
Az irányelvről októberben kellene szavazniuk az unió szociális ügyi minisztereinek Brüsszelben. Elfogadásához elég a tagállamok kétharmadának szavazata. Ezt követően kezd a javaslatról tárgyalni az Európai Parlament, amely körülbelül egy éven belül juthat el a végleges szavazásig. „Remélem, hogy a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának végeztével, 2019-ben úgy fejezi be a munkát, hogy ezt az irányelvet elfogadták” – nyilatkozta Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke. (dem, TASR, MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.