Áruforgalom – akadály nélkül

Varga Tibor: „Az elmúlt időszakban rengeteg változás történt a két ország gazdasági kapcsolataiban.” Somogyi Tibor feévétele

Volt prágai attasé, korábban a pozsonyi magyar külképviseleti hivatal kereskedelmi osztályán dolgozott. Varga Tibor, a magyar külgazdasági kapcsolatok kiváló ismerője szeptembertől a pozsonyi magyar kereskedelmi szolgálat vezetője; vele beszélgettünk a két ország üzleti kapcsolatairól.

A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint az idei év első nyolc hónapjában 11,4 milliárd korona értékű árut hoztunk be Magyarországról, ami az import 2,5 százalékát teszi ki. Pozitív elmozdulás tapasztalható a múlt évhez képest: a 2000-es év első nyolc hónapjával összehasonlítva ugyanis 53 százalékkal nőtt a behozatal; a 21,1 milliárd korona értékű export pedig 24 százalékkal volt több, mint a 2000-es év azonos időszakában. Magyarországgal szemben így 9,7 milliárd koronás többlettel zártuk a kereskedést. Hogyan értékeli a statisztikai hivatal jelentését, és mit tesznek azért, hogy a kereskedelem magyar részről pozitív irányba mozduljon el?

Az évközi folyamatokból végleges következtetést még nem lehet levonni, de mindenképpen megállapítható, hogy dinamikusan növekedett a magyar kivitel, amihez feltételezésem szerint jelentős mértékben hozzájárultak a multinacionális cégek és nagyvállalatok, s már érezhető a kis- és középvállalatok fokozottabb aktivitása is. Ezzel sikerülhet folyamatosan leépíteni a korábbi években felhalmozódott szlovák aktívumot. A tendencia alakulását azonban csak az év végén vagy fél év múlva lehet értékelni. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az elmúlt években a forgalom folyamatos, átlagon felüli növekedést mutat. Ha ez a dinamika megmarad, akkor a magyar export fokozása mellett még az idén közel kerülünk az egymilliárd dolláros forgalomhoz, ami európai méretekben is jelentős szintnek felel meg.

Melyek azok az árucsoportok, amelyek a két ország kereskedelmében dominálnak?

Az első félévben, a magyar adatok szerint, a magyar kivitelben a gépek és mechanikus berendezések, fémek és fémipari, valamint a vegyipari és élelmiszer-ipari termékek voltak túlsúlyban. A legnagyobb növekedés a növényi termékek és textiláruk esetében történt. A szlovák exportban a fém- és fémipari, ásványi és papíripari termékek, valamint a gépek és berendezések dominálnak. A legnagyobb növekedés szlovák részről szintén a növényi termékek, valamint fémek esetében tapasztalható.

Mi a helyzet a tőkekihelyezéssel?

Mint ismert, Magyarország a térség legnagyobb tőkeexportőre, ami a sikeres privatizáció után már azt jelzi, hogy a magyar vállalatok elég erősek a külföldi terjeszkedésre. Jelenlegi adataink szerint 1999 januárjától 2001 júniusáig 311 millió euró értékű magyar tőke érkezett Szlovákiába, jórészt a MOL-nak köszönhetően. A termelő és idegenforgalmi szférát megcélzó magyar tőkekivitel segítése mellett fontos feladatunk az egyirányú folyamat megfordítása, s a már aktivizálódó szlovák működő tőke magyarországi térnyerésének segítése és támogatása.

A pozsonyi magyar kereskedelmi szolgálat mit tesz azért, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai tovább erősödjenek?

Az elmúlt időszakban rengeteg változás történt a két ország gazdasági kapcsolataiban, s ez szükségessé teszi a kereskedelmi és üzleti tevékenység sokkal hatékonyabbá, cél- és partnerorientáltabbá tételét. A kétoldalú áruforgalomban szlovák részről az elmúlt évben a magyar kivitellel azonos értékű aktívum képződött, amelyet a magyar vállalatok exportdinamikájának növelésével szeretnénk leépíteni. Elsősorban azt a vállalatkört kívánjuk megszólítani, amely ebben tevékeny részt tud vállalni. A mi feladatunk a megfelelő feltételrendszer kialakítása. A külkereskedelmi forgalom a résztvevőket tekintve alapvetően két részből áll. Az egyiket a multinacionális és nagyvállalatok adják, amelyek esetében az elmúlt időszakban jelentős tőkekihelyezés történt. A másik részt a kis- és a középvállalkozások képezik; noha természetes partnerei vagyunk egymásnak a több mint 600 kilométeres határszakasz mentén, mégis olyan mértékben megváltozott a keresleti és kínálati piac, hogy újra meg kell ismernünk egymás lehetőségeit, illetve a változásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A kis- és középvállalkozóknak a külpiaci partnerei elsősorban a szomszédos országokban találhatók. Ezért azt hiszem, hogy elsősorban ezen a területen kell a legjobban segíteni piacra jutásukat és piacon maradásukat. Nagyon fontos feladatnak tartom egy átfogó asszisztensi szolgálat és projektmenedzselés kialakítását is. A cégeknek nemcsak a kezdeti lépések megtételekor szeretnénk segíteni, hanem próbálunk az üzletkötés teljes fázisánál jelen lenni, felhasználva a társszervezeteink által nyújtott lehetőségeket.

Egyes CEFTA-országok inkább lassítanák a régió gazdasági liberalizációját, mások a jelenlegi folyamatokat is lassúnak tartják. Mi a helyzet Magyarország és Szlovákia között e téren?

Fontos feladatunk, hogy a két ország közötti áruforgalom adminisztratív akadályait megpróbáljuk leépíteni. Ez elsősorban a határátlépés könnyítésében, okmányok, certifikátumok, bevizsgálási eredmények kölcsönös elismerésében, új pénzügyi és hitelvonalak nyitásában valósulhat meg. Egy nagyon pozitív példával is szolgálhatunk. A három és fél tonnánál könnyebb gépjárműveket Rajkán már a turistaforgalom keretében vámkezelik. A két ország kis- és középvállalkozóinak ez jelentős könnyítést jelent. Rajka egyelőre próbának minősül, bízom azonban abban, hogy ez a kezdeményezés más határszakaszokon is követésre talál. A másik terület az árucsere-forgalom további liberalizálása. 2001. január elsejétől az ipari termékek már gyakorlatilag szabadon mozoghatnak a CEFTA-országokon belül. Szlovákia, Csehország és Magyarország az agrárkereskedelem további háromoldalú liberalizációjáról folytat előrehaladott tárgyalásokat.

A kirendeltség a múltban elsősorban vállalkozói találkozók szervezésével vált ismertté. Fenntartják ezt a jövőben is?

Ezen a területen is tervezünk változtatásokat. Ugyanúgy, mint a világon mindenütt, a koncentrált piacokon való részvétel a cél- és partnerorientált rendezvények szükségességét vetíti előre. A széles körű, átfogó jellegű bemutatkozások mellett egyre inkább egy-egy termékcsoport bemutatására koncentrálunk. Az üzletember-találkozókon a gazdasági és kereskedelmi viszony javítása mellett kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a tőkekapcsolatok ösztönzésére. Rendezvényeinket ugyanakkor a fenti célt figyelembe véve a helyi kiállításokhoz és nagyobb vásárokhoz kívánjuk kapcsolni. Irodánk standot tartana fenn; tájékoztatna a magyar szállítási lehetőségekről, tanácsokkal szolgálna. Nagyon jó az együttműködés az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai régiók között; ezt tovább szeretnénk fejleszteni, esetleg interregionális kapcsolatok keretében is. Elsődleges célunk a gazdasági együttműködésre épülő szállítások volumenének növelése. Magyarországon sikeresen folyik a Széchenyi-terv megvalósítása, melynek lehetőségeit ugyancsak szeretnénk fokozottabban felhasználni a kétoldalú kapcsolatokban. Ezek ugyanis ebből a szempontból kevéssé ismertek, ugyanakkor rendkívül jó alapot kínálhatnak a kis- és középvállalkozóknak. Arra törekszünk, hogy ez a vállalkozói réteg még intenzívebb, fokozottabb gazdasági együttműködésre épülő üzleti kapcsolatokat alakítson ki szlovákiai, ezen belül dél-szlovákiai partnereivel.