Aratás után – vetés előtt

TarlóhántásSomogyi Tibor felvételA bodrogszerdahelyi Agroreál Rt. 4200 hektár területen gazdálkodik; 3200 hektár a szántó, melyből 1500 hektáron gabonaféléket, a többi területen olajos növényeket termesztettek: repcét hatszáz, napraforgót kétszáz, szóját pedig kétszázötven hektáron. Mintegy hatvanmillió korona fordul meg a növénytermesztési ágazatban évente. Az akkori száraz idő jót tett a kalászosoknak, viszont más növények megsínylették a csapadékhiányt, amelyet a folyamatos locsolás sem tudott pótolni, csak az utóbbi napok esőzései. „Az idei aratást természeti viszonyainkhoz képest rendkívül korán, június 25-én kezdtük meg, és július 5-én fejeztük be – tájékoztatta lapunkat Léka Gyula főagronómus. – A gabonafélék zömét az 1200 hektáron termesztett búza tette ki, amelyből négy és fél tonnás hektárhozamot értünk el. Ilyen gördülékeny aratásunk nem volt eddig: folyamatosan tudtunk csépelni, nem okozott hosszabb fennakadást a kombájnok meghibásodása sem. Elmondható, rendkívül jó a búza minősége. Számunkra ez külön öröm, ugyanis mi nem értékesítjük a gabonát, hanem saját malmunkban őröljük meg.” Az ágazatvezető az aratás befejezése után már az őszre, a talaj-előkészítésre gondol meg persze a problémákra is. „Ami a gondokat illeti, azok, mint mindenhol, pénzügyi jellegűek. Nem kivétel a mezőgazdaság sem, noha állami támogatást kap – folytatta Léka Gyula. – Bár az agrárágazatban nyereségességről nehéz beszélni, ha egy gazdáság képes az önfenntartásra, az jó gazdálkodónak számít. Ha meg tudja őrizni fizetőképességét és megelőlegezni az új termés, az eredményként könyvelhető el.”

Az örösi termelőszövetkezetben 350 hektáron termesztettek kalászosokat. Búzát, rozst és repcét vetettek. „Egy saját és három vendégkombájnnal végeztük az aratást. A repce hozama kissé elmaradt a vártnál, a kalászosok azonban négy tonnán felüli hektárhozamot értünk el. Ez jó eredménynek számít körülményeink között, ezért elégedettek is vagyunk” – foglalta össze Juhász József elnök. Mint a továbbiakban elmondta, bár nem teljesen felszereltek a folyamatos öntözéshez, a legnagyobb gondot az okozza, hogy a leginkább öntözésre szoruló területek távol vannak a meglevő vízforrásoktól. Gondként mindenekelőtt a pénzhiányt jelölte meg, valamint az értékesítési problémákat. Nincs különösebb gond az állami dotáció folyósításával, annak ellenére, hogy olykor előfordulnak kisebb csúszások.

A nagykaposi termelőszövetkezet Ung-vidék hat községének földjeit műveli. Az ötezer hektárnyi területből háromezer hektár a szántó. Kalászosokat 1300 hektáron termesztettek: mintegy ezer hektáron búzát, 160 hektáron őszi árpát, 400-on repcét, valamint kisebb területen rozst, tavaszi árpát és zabot. „A betakarítást július 17-én fejeztük be. Mivel az idén több tápanyagot juttatunk a földbe, mint a múlt évben, javult a minőség, de még így sem vagyunk teljesen elégedettek. Főleg az őszi árpa maradt el a várttal szemben, a búza esetében 3,8 tonnás hozam volt, a rozs négy, a zab pedig két és fél tonnát adott hektáronként – tájékoztatott Lefelholc Imre főagronómus, majd így folytatta: – A forróság felgyorsította a vegetációs folyamatot, ezért a növényvédelmet nem tudtuk megfelelően biztosítani, hogy kalászba borulás előtt kellő hatást érjünk el. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a korábban földbe juttatott búza minősége gyengébb, mint a később vetetté. A májusi eső többet segített az utóbbinak.” Az értékesítésről elmondta: minden igyekezetük arra irányult, hogy a lehető legtöbb jó minőségi búzát juttassák el a feldolgozóhoz. A fennmaradó mennyiséget takarmányalapnak használják fel az állatállomány ellátására, illetve vetőmagnak tartalékolják. Az állami dotáció ugyan segített némileg rajtuk, de nem volt elég a zökkenőmentes termeléshez. A minimális nyereség pedig kevés a sikeres folytatáshoz.