„Anyu bezárta aput, félt, hogy tüntetni megy”

Tankönyvhiány, alacsony óraszám, tanév végi rohanás, de érdeklődő szemű diákok – az általunk megkérdezett tanárok szerint ez jellemi a 89-es események oktatását a történelemórákon. Az alapiskolákban a kilencedik, a gimnáziumokban a harmadik évfolyamban alkotja a bársonyos forradalom a tananyag részét. Ahhoz viszont, hogy egyáltalán eljussanak idáig, néha szerencse is kell.
A 20. század végi események ugyanis – mivel kronológiailag zajlik az oktatás – a tanterv végén vannak, így elég egy-két elhalasztott óra, pluszszünet, és május végére még messze járnak 1989-től a történelemórákon. „Elég nehezen sikerül eljutni 89-ig” – osztja meg velünk tapasztalatait Horváth Péter, a dunaszerdahelyi magángimnázium történelemtanára.

A bársonyos forradalom ugyanakkor van olyan fontos esemény, hogy mindenképpen foglalkozzanak vele. „A harmadikban gyakran csak egy-két óra jut rá, ám akik komolyan gondolják a történelmet és érettségizni is akarnak belőle, azokkal a negyedikben a történelmi szemináriumon alaposan foglalkozunk a témával” – mondja Kulcsár Mónika, a pozsonyi Duna utcai alapiskola és gimnázium történelemtanára.

Lesz tankönyv?
Míg az alapiskola 9. évfolyama számára elérhető egy neve szlovák történészek által összeállított tankönyv magyar fordítása, addig a gimnáziumok harmadik osztályaiban más a helyzet. A Simon Attila és Kovács László történészek által jegyzett, hazai magyar iskolák számára írt tankönyvcsalád harmadik része politikai okok miatt nem készülhetett el, az első Fico-kormány idejében nem kaptak rá minisztériumi engedélyt. „Ez a kötet mindmáig nagyon hiányzik” – véli Horváth Péter.

„Előreláthatólag a következő, 2016/17-es tanévre elkészül a harmadik rész” – mondta lapunknak Simon Attila, hozzátéve: megpróbálják engedélyeztetni, ám kevés esélyt lát a sikerre. Az interneten mindenesetre elérhető lesz, így aki oktatni akar belőle, letölteti onnan.

„Kérdezze meg szüleit!”
A kevés óra és a hiányzó tankönyvek ellenére a diákokat érdekli a korszak, igaz, sok függ attól is, hogyan oktatják. „A gyerekeket általában érdekli a 20. század történelme, ami érthető, hiszen időben sokkal közelebb áll hozzájuk, mint a korábbi korok” – mutat rá Kulcsár Mónika.

Az eltérő tapasztalatok ugyanakkor érdekessé teszik az oktatást: a tanárok túlnyomó többsége megérte a szocializmust és a forradalmat, míg a tanulók számára ez már a múlt. „Nagyon nehezen tudják elképzelni, milyen volt a korábbi rezsim, sokszor már bizonyos, a korra jellemző szavakat sem értenek vagy mást jelentenek számukra” – teszi hozzá a tanárnő.

A diákok szüleinek, nagyszüleinek ugyanakkor még élő tapasztalataik vannak a korábbi rendszerrel, így sokat segítenek az olyan feladatok, amelyek során ezeket hozzák magukkal a tanulók az órákra. „Az emberek általában emlékezni szoktak rá, mit csináltak azokban a napokban, hogyan élték meg, így érdekes családi sztorik szoktak előjönni az órákon – mutat rá Kulcsár Mónika. – Tavaly az egyik diák például azt mondta: apukája novemberben fel akart jönni Pozsonyba tüntetni, ám anyukája bezárta őt a lakásba és nem engedte, mivel nagyon féltette.” Ez is például egy olyan történet, amely a mai érettségizők számára már gyakorlatilag értelmezhetetlen.