Anyanyelven dadogó politikusok

Rángatva kommunikál a szlovák elnökČTK-felvételEzenkívül gyakran a hivatalos tárgyalásoknál fontosabbak a folyosói háttérbeszélgetések, amihez ugyancsak elengedhetetlen valamely idegen nyelv ismerete. Eduard Kukan külügyminiszter a csúcstalálkozó után elismerte: ő kísérte szálláshelyére Condoleezza Rice külügyminisztert, s az autóban kellemesen elbeszélgethettek. Mikuláš Dzurinda kormányfő is jól beszél angolul – talán ezzel magyarázható, hogy Bush vele csaknem egy órát tárgyalt, míg Ivan Gašparovičnál feleannyit időzött, mert az államfő nem beszél angolul. Ez már akkor kiderült, amikor államfőnk a repülőtéren fogadta az amerikai elnököt. Ivan Gašparovič egyszerűen odébb tolta Busht, amikor a tudtára kellett adnia, hogy helyet kell cserélniük, mert a protokoll szerint más felállásban kell a díszőrség előtt vonulniuk. Gašparovič szóvivője, Marek Trubač azt mondta: főnöke rövid ideje van tisztségében, de már tanulja a nyelvet, ám még nem bírja olyan szinten, hogy kellemesen cseveghessen. Gašparovič régóta van a politikában, ült már a házelnöki székben is, idáig mégsem érzett késztetést tökéletesíteni idegennyelv-tudását. Beérte az orosszal.

A diákok közepesek angolból

Bár nem lesz mindenkiből politikus, abban sokan egyetértenek, hogy az idegen nyelvek ismerete nélkülözhetetlen a munkaerő-piaci érvényesüléshez. Gyakran hangoztatják azt is, hogy a közoktatásban egyre nagyobb súlyt kell fektetni az idegen nyelvek oktatására. A gyakorlat azonban azt igazolja, a hazai nebulók jelentős lemaradással küzdenek a nyelvtanulás terén. Ha a diák valóban magas szinten szeretné elsajátítani az angolt vagy a németet, különórákra kell járnia, ami pénzbe kerül. Az Állami Tanfelügyelet legutóbbi, 157 alapiskola végzős diákjai körében végzett felmérése szerint a tanulók angolnyelv-tudása az előírtakhoz képest átlagban csak 64,17%-os. A vizsgálat kiderítette, a felmérésbe bekapcsolódott mintegy 5100 kilencedik osztályos nebuló aránylag megfelelő angol nyelvű aktív szókinccsel és elegendő, témakörönként eltérő lexikális ismeretekkel bír, többségük felismeri a rövidítések jelentését. Nem tudják azonban megkülönböztetni egymástól az egyes és a többes számú főneveket, nincsenek tisztában a határozatlan számnevek és az igeidők használatával.

A felmérés szerint a legsikeresebbnek a Pozsonyi kerület diákjai bizonyultak. Hozzávetőleg 7,5%-kal nyújtottak jobb teljesítményt, mint a legrosszabb eredményeket elért zsolnai kerületi tanulók. A Nyitraiban a tesztelésben részt vett nebulók valamivel az országos átlag felett teljesítettek, a Nagyszombati kerület diákjai csak a zsolnaiakat előzték meg. Az állami iskolák végzősei 6,32%-kal eredményesebbek az angol terén, mint egyházi iskolákat látogató társaik. Kiderült az is, hogy a nagyobb létszámú iskolák növendékei jobbak angolból, mint a kevés diák által látogatott oktatási intézmények tanulói. A vizsgálat szerint a nagyobb települések iskoláiban – ellentétben a falusiakkal – az idegen nyelv oktatásának jobbak a feltételei. A diákok közepesnek mondható angolnyelvtudásához nagyban hozzájárul a képesítetlen idegen nyelvi pedagógusok elég magas, 50 százalékos aránya. A megfelelő képesítés hiánya az utóbbi tanárok esetében főként az oktatás módszertana terén mutatkozik meg. Szintén nehézségekhez vezet, hogy az alkalmazott tankönyvek nem egységesek. Gondot okoz továbbá, hogy Szlovákiában csak tízéves koruktól tanulnak a diákok idegen nyelvet az iskolákban. Magyarországon, Csehországban a gyerekek már kilencéves korukban elkezdik a nyelvtanulást. A honi nebulók 52,4%-a választja az angolt, más EU-tagországokban arányuk eléri a 90%-ot is. (rv, sza)