Alig 50 százalék a szlovák termék az üzletekben

A kamara tegnap ismertette annak a felmérésnek az adatait, amelyet a GfK Slovakia közvélemény-kutató ügynökségnél rendelt meg, s melynek egyetlen célja volt: kideríteni, milyen a részaránya a hazai termékeknek a szlovák üzletekben. A felmérés szerint ez az érték még az 50 százalékot sem éri el. Az Eurostat statisztikai adatai szerint a lengyel piacon a hazai áru részaránya 85, a csehen 72, a magyaron pedig 71 százalék. Az Európai Unió (EU) piacán értékesítik a tagállamok által kitermelt élelmiszer közel 95 százalékát.

Konzervből van a legkevesebb
A GfK szerint a legkevesebb hazai élelmiszert a Lidl és a Kaufland üzletláncokban, illetve a diszkont üzlethálózatokban találják, amelyek elsősorban külföldi gyártók termékeit részesítik előnyben. Másrészt a legtöbb hazai terméket a Coop Jednota és a CBA hálózatok árulják.

„Értem, hogy sok esetben az ár a döntő szempont, viszont a vásárlóknak és az eladóknak is tudatosítaniuk kellene, hogy a külföldi áru vásárlásával más országok gazdaságát támogatják, a hazai piacot pedig gyengítik” – állítja Jarmila Halgašová, a PKS igazgatója.

A szlovákiai élelmiszereket tekintve egyébként a konzervek kapják országos szinten a legkisebb teret a hazai üzletek polcain – a külföldi termékekhez képest csak 27 százalékos a részesedésük. Ezeket követik az alkoholmentes üdítők (36%), az édességek (37%), az olajak (40%), a tejtermékek (57%), a szlovákiai ásványvizek (67) és a hústermékek (62%).

A kávé is lehet szlovák termék?
Martin Mravec, a Gfk igazgatója elismerte: néhány terméknél, élelmiszernél nagyon nehéz megállapítani, hogy szlovák-e vagy sem. „Ez volt a gond például a Poprádi kávéval. Értelemszerűen a mi éghajlatunk nem teszi lehetővé a kávétermesztést, de mivel nálunk csomagolják, nálunk állítják elő, szlovák termékként tekintünk rá” – mondta Mravec.

Az üzletekben ugyanakkor évről évre emelkedik a külföldi termékek száma és aránya, a hazai élelmiszer pedig fokozatosan háttérbe szorul. „Míg öt évvel ezelőtt az országban szinte kivétel nélkül csak szlovák fokhagymát lehetett vásárolni, jelenleg már ritkaságnak számít, az üzletek túlnyomó többségében Kínában termesztett fokhagymát árulnak” – említette példaként Halgašová, hozzátéve: a hazai termesztők probléma nélkül ki tudnák elégíteni a hazai vásárlók igényeit.

Veszélyben a foglalkoztatottság
Az, hogy az élelmiszeriparban az import mértéke sokkal nagyobb az exportnál, negatív hatással van a foglalkoztatottságra is. A PKS adatai szerint 2005 és 2009 között 3970 munkahely szűnt meg az ágazatban. Statisztikailag egy állás az élelmiszeriparban további 7-8 munkahelyet teremt például a termelésben, a beszállításban.

A GfK felmérését egyébként még április közepén végezték, tehát még azelőtt, hogy kitört volna a nagy valószínűséggel Németországban termesztett zöldséggel terjedő E.coli baktérium körüli hisztéria. Ezért nem tért ki a vizsgálat külön a zöldség- és gyümölcsfélékre.

Nem bízunk meg eléggé a hazai termékekben
Halgašová szerint eddig egyetlen kormány sem foganatosított olyan lépéseket, amelyek segítették volna a szlovák termelőket. A földművelésügyi minisztérium viszont ezt a kritikát elutasítja. „Felmérések bizonyítják, hogy a szlovákiai fogyasztók igényt tartanak a jó minőségű hazai termékekre. A minisztériumnak éppen ezért meggyőződése, hogy a Szlovákiában előállított élelmiszerek jobb népszerűsítése, a regionális termékek támogatása, valamint a minőségi szlovák termékek iránti bizalom tudatos építése a fogyasztók magatartásának megváltoztatásához vezető helyes út” – közölte lapunkkal Szabó Mónika, a tárca kommunikációs osztályának munkatársa.

Szerinte épp ezért indította el a tárca még 2004-ben, Simon Zsolt vezetésével a szlovák termékeket támogató programot (Značka kvality SK). A projekt lényege, hogy a hazai vásárlók felfigyeljenek a hazai termékekre. A Szlovák termék védjegy bizonyítéka annak, hogy biztonságos, jó minőségű hazai élelmiszert vásárolnak az üzletekben. 2004 óta 70 gyártó 350 terméke viseli a logót.