Akár két évet is elvehet az életéből, ha szennyezett levegőjű településen él – mutatjuk térképen

A légszennyezés átlagosan egy évvel rövidíti az emberek életét Szlovákiában, derül ki a Comenius Egyetem Orvosi Karának kutatói által készített tanulmányból. Országon belül viszonylag nagy különbségek vannak, a legrosszabb helyzetben lévő térségekben akár két évvel is rövidülhet az életkor a szennyezett levegő miatt. 

A légszennyezés egészségügyi probléma 

A tanulmány első alkalommal, településekre lebontva mutatja be, hogyan hat a légszennyezés Szlovákia lakosságának egészségére. A kutatók 935 057 halálesetet elemeztek 17 év távlatában, és ezeket összekapcsolták az élő népességre, valamint a PM2,5 finomrészecske-szennyezésre vonatkozó adatokkal. Így azonosították a legmagasabb egészségügyi kockázattal rendelkező régiókat. Az eredmények azt mutatják, hogy a légszennyezés hatása Szlovákiában a várható élettartamot befolyásoló legjelentősebb tényezők közé tartozik, és összevethető az alacsonyabb iskolázottsághoz kapcsolódó különbségekkel. 

„A légszennyezés Szlovákiában nem csupán környezetvédelmi probléma, hanem a közegészségügy egyik alapvető tényezője. Az eredmények azt mutatják, hogy a levegőminőség javítása jelentősen meghosszabbíthatja a lakosság életét”

 – magyarázta Imrich Berta, az Egészségügyi Elemzések Intézetének munkatársa.

A légszennyezés jelentős hatásai nemcsak a nagyvárosokban vagy az ipari régiókban mutatkoznak meg. 

„A probléma gyakran még súlyosabb a kisebb településeken, ahol elterjedt a szilárd tüzelőanyagokkal, elsősorban fával való fűtés”

 – magyarázta Jakub Linda, a Környezetpolitikai Intézet munkatársa. Szlovákiában éppen a háztartások ilyen jellegű fűtése tartozik a PM2,5 finomrészecskék, valamint a rákkeltő benzo(a)pirén fő forrásai közé. A kockázat tovább nő, ha rossz minőségű vagy nem kellően kiszárított fát égetnek.  Ezek az anyagok különösen veszélyesek az egészségre, mivel mélyen behatolnak a tüdőbe, és növelik a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kockázatát. 

Közép- és Kelet-Szlovákia déli része

Ennek megfelelően a rosszabb körülmények közt, a szegényebb, leszakadó régiókban élőket sújtja legjobban a légszennyezés. Ezt mutatja a kutatók által készített interaktív térkép is, amelyen a legsötétebb színezésű településeken a legsúlyosabb a helyzet. A leginkább érintett régiók Nyitra megye délkeleti és Besztercebánya, illetve Kassa megye déli települései, valamint Árva és Liptó kisebb térségei.

A lévai járásbeli Ipolyszakállason például több mint két évvel rövidítheti meg az szennyezés az ott élők életét, Rimaszécsen (Rimaszombati járás) 2,28 évet, Tornalján pedig 1,99 évet vehet el a légszennyezés.

A régió nagyobb városaiban valamivel jobb a helyzet, de ott is átlag feletti a légszennyezés okozta egészségkárosodás: Losoncon 1,53 év, Rimaszombatban 1,11 év, Rozsnyón 1,76 év, Szepsiben 1,72 év a rövidülés.

A szennyezett levegő okozta egészségkárosodás azért is súlyos, mert ezeken a területeken különben is alacsonyabb a várható élettartam, mint az ország fejlettebb régióiban. 

Míg Pozsonyban átlagosan 80 év körül mozog, Zólyomban és Kassán is 78 év felett van, addig Rimaszécsen csak 70,4 év, Tornalján 73,9 év a születéskor várható átlagos élettartam.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a légszennyezés az egészséget befolyásoló legjelentősebb, megelőzhető kockázati tényezők közé tartozik, és nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri, légzőszervi, valamint daganatos betegségek kialakulásához. A tanulmányban a kutatók első alkalommal számszerűsítették a légszennyezéssel összefüggő idő előtti halálozás kockázatát a szlovákiai népességben. 

„Az eredmények megerősítik, hogy a levegőminőség javítása jelentősen meghosszabbíthatja a várható élettartamot, és csökkentheti a lakosság krónikus betegségekkel kapcsolatos terheit”

 – állapította meg Alexandra Bražinová, a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa.

A fűtés korszerűsítése sokat segítene

A levegőminőségben mutatkozó különbségek tehát közvetlenül befolyásolják az emberek mindennapi életét, a gyermekek egészségétől egészen az idő előtti halálozás kockázatáig. A legsúlyosabb hatások azokban a régiókban összpontosulnak, ahol magasabb a helyi, szilárd tüzelőanyagokkal történő fűtés aránya. A szennyező anyagok magasabb koncentrációját ezeken a területeken a helyi kibocsátási források és azok a földrajzi adottságok együttesen okozzák, amelyek korlátozzák a szennyezés szétterjedését.

Az eredmények arra utalnak, hogy a levegőminőség javítása jelentős egészségügyi előnyökkel járhatna. A háztartási fűtés korszerűsítésére, a jó minőségű tüzelőanyag támogatására és a helyi forrásokból származó kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedések hatása összevethető lehet más kulcsfontosságú, az egészséget befolyásoló tényezőkével, például az iskolázottságéval vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésével.