Egy tanulmány szerint a felhővilágosítás kockázatokkal ugyan, de csökkentheti az El Nino hatását

A Science Adventure című tudományos folyóiraban szerdán megjelent tanulmány az úgynevezett felhővilágosítás módszerét mutatja be, amellyel még a kialakulása előtt megállítható lehet az időjárási jelenség ismétlődése.

A tudósok informatikai modellek segítségével mutatták ki, hogy egy ilyen lépés megfelelően összehangolva semlegesítheti az időjárási jelenséget és enyhítheti a legsúlyosabb hatásait.

Az El Nino olyan éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán egyenlítői részénél felmelegíti a tengerfelszínt és ezzel világméretű változásokat idéz elő: a világ egyes részein szárazságot, más helyeken pedig árvizeket okozhat.

Az ember okozta éghajlatváltozással ötvözve a legutóbbi El Nino miatt 2023 a valaha feljegyzett második, 2024 pedig a legmelegebb esztendő volt.

A klímamódosító mérnöki eljárások (klímamérnökség), vagyis az éghajlat mesterséges megváltoztatása céljából végzett különböző módszerek kidolgozását célzó legutóbbi kutatások általában a teljes bolygó lehűtésére irányulnak, míg a most megjelent tanulmány inkább célzott beavatkozásokra összpontosít.

Jessica Wan, a Chicagói Egyetem posztdoktori kutatója, a tanulmány fő szerzője szerint ezek a beavatkozások rövidebb idő alatt igen hatásos eszközök lehetnek.

A korábbi kutatások kimutatták, hogy a 2019–2020-ban Ausztráliát sújtó „fekete nyár” erdőtüzei kulcsszerepet játszottak a több éves La Nina jelenség, az El Nino hideg ellentéte kialakulásában. A füst részecskéi a felhőkbe kerülve a felhők kifehéredését előidéző láncreakciót váltott ki, több napenergiát küldve a világűrbe.

A „természetben lezajlott kísérlet” nyomán Jessica Wan és kollégái feltették azt kutatták: vajon hasonló eredményt érnek-e el, ha füstrészecskék helyett tengeri sót juttatnak a felhőkbe, amely amúgy is jelen van az óceán felett képződő felhőkben.

A kutatás alapján a felhők fehérítése megfordítja a hőmérsékletre és a csapadékra gyakorolt hatások többségét: az El Nino alatt felmelegedő övezetek hűvösebbek, a nedvesebbé váló területek pedig szárazabbak lesznek, illetve fordítva.

A kutatók azt is megállapították, hogy a beavatkozás jobban működik, ha korán, júniusban kerül rá sor, és folytatják a következő februárban.

A technológia azonban korántsem áll még készen az alkalmazásra.

A tanulmány szerzőinek becslése szerint 2400 repülőgépre, azaz a világ kereskedelmi flottájának 2 százalékára lenne szükség, hogy tengeri sót juttassanak az égbe. A berendezéseket már tesztelik, de a permetezők még nem működnek megfelelő mértékben Jessica Wan szerint.

Ha a kihívást sikerül is legyőzni, még mindig maradnak kétségek: minden régió nem részesülne az El Nino megfordításának az előnyeiből, a szimulációk szerint például Európa és Ázsia felmelegedne a beavatkozás nem várt hatásaként.

A másik kockázat, hogy eddig még nem tanulmányozták a hosszú távú hatásokat – ismerte el Jessica Wan – nevezetesen, hogy mi történne az éghajlat természetes változékonyságával, ha többször is megismételnék a felhők kifehérítését.

A kutató rámutatott: már túl vagyunk azon a szakaszon, ahol le lehetne állítani a szennyezőanyag-kibocsátást és ezzel megoldani a klímaváltozás problémáját. Már benne vagyunk a felmelegedésben. A klímamérnökséggel kapcsolatban úgy vélekedett: „az a kérdés, hogyan tudjuk enyhíteni a legsúlyosabb hatásokat, miközben egy hosszú távú megoldáson dolgozunk”.