Jönnek az okosvárosok

Az ENSZ becslései alapján 2050-re a világ lakosságának több mint 60 százaléka városokban fog élni. Ez azt jelenti, hogy számos világváros túlterhelődik, növelve a fogyasztást és a hulladéktermelést. Mindez jelentősen csökkenti a városok élhetőségét, akár tízmilliók életminősége romolhat. Erre kínálhat megoldást az okosváros-koncepció, melynek célja a könnyebben fenntartható város és a túlnépesedés esetén is élhető környezet. 

Ennek szerves része a közlekedésmenedzsment, amely érzékelőrendszer segítségével az egész város lámpáit irányítja és előrejelzi a közlekedési helyzetet. E technológia egyszerűbb változatai egyes helyeken már működnek, hatékonyabbá téve az autóközlekedést. Fontos lesz a parkolás okosabb megoldása, hiszen az olyan városokban, mint Tokió vagy London, ez már most óriási probléma. Az okosparkolás olyan rendszereket helyez működésbe, melyek az autókkal kommunikálva jelzik, hol van üres hely, időt spórolva ezzel. Sőt, egyes víziók szerint miután a jármű megkapta a jelet az üres parkolóhelyről, maga vezet oda automatikusan.

A túlterhelt városokban az egyik fő kihívás a levegő minősége. Ezen a hatékony közlekedés és az elektromos autók, a tömegközlekedés használata mellett a levegő minőségét szabályozó rendszerek üzembe helyezése javíthat. Már ma is léteznek olyan rendszerek, amelyek jelzik az aktuális szennyezettséget és 90 százalékos pontossággal 3–5 napra megjósolják a várható levegőminőséget, és az adatok alapján a károsanyag-kibocsátás szerint kategorizálják a városrészeket, ahol a szennyezettségtől függően sebességkorlátozást vagy ingyenes tömegközlekedés bevezetését indítványozhatják. Érdekes megoldás jelenik meg a már most problémát jelentő szeméttermelésre is. A modernebb rendszerekben a szemeteskukák jelzik, ha megtelnek, ezzel hatékonyabbá teszik a szemétgyűjtést.

Az okosvárosban egy mobilapplikációval a rendszer által generált összes információ elérhető a lakosság számára, legyen az a közlekedési helyzet, a parkolási lehetőség, levegőszennyezettség, kulturális és más programok, bármilyen probléma, vészhelyzet azonnali bejelentése. Sok okosvárosról szóló vízió rendkívül bonyolult, futurisztikus megoldásokat tartalmaz és a szemlélő számára a valóságba nehezen átültethetőként tünteti fel. A legtöbb ilyen utópia retinaleolvasók, robotizáció és lebegő tömegközlekedési eszközökre épül. 

Ahhoz azonban, hogy megértsük az okosváros működésének alapját, elég egy modern háztartás működését megérteni. 

Manapság egyre több otthon összes elektromos berendezése akár egyetlen eszközzel vagy mobiltelefonról irányítható – beleértve a televíziót, a hangrendszert, a riasztást, a klímát. Hasonlóan kell elképzelni egy jövőbeli okosvárost is, ahol a „dolgok (tárgyak) internete” avagy Internet of Things (IoT) fogja összekapcsolni és összehangolni az elektromos eszközöket és az azok irányítását végző központi eszközöket. Az IoT tehát olyan digitális eszközöket jelent, melyek az internet vagy más hálózat segítségével egymással kommunikálnak és akár távolról is irányíthatóak. Ami talán ennél is fontosabb: egy okosvárosban az IoT-hez kapcsolódó eszközök nemcsak egymással vannak összeköttetésben, hanem reagálnak a környezetükre – valójában ez az, ami egy okosvárost igazán hatékonnyá tesz. Egy egyszerű példa: sötétedéskor a lámpák érzékelő segítségével önállóan felkapcsolódnak, pirkadatkor pedig fokozatosan halványítják fényüket. A technológia fejlődése újabb és újabb megoldásokat és élhetőbb környezetet biztosít majd. 

Bár ilyenkor elsősorban a világ nagyvárosaira gondolunk, az okosváros innovációi közepes városokra is alkalmazhatók. 

Az okosváros jövője a technológia fejlődésének mértékétől, illetve a felmerülő kihívások kezelésétől függ – gondoljunk például a személyes adatok feldolgozására és tárolása. Mindenesetre számos okoseszköz már most szerves része a városok életének, és ezek száma és fejlettsége az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan nő, és egyre közelebb hozza a jövő okosvárosát.