AB: kedden újabb választási forduló

Az alkotmánybíró-jelöltek választása körül kialakult helyzet tovább élezi az ellentéteket a koalíción belül. A hét elején Robert Fico, a Smer elnöke még úgy nyilatkozott, hogy nem választanak új jelölteket, Zuzana Čaputová államfőnek ugyanis a már eddig megválasztott jelöltekből kellene kinevezni az új alkotmánybírókat. Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök azonban miután tárgyalt az államfővel, kijelentette, hogy beszélni fog a pártelnökkel, ugyanis Čaputová egyértelműen foglalt állás az ügyben: addig nem nevez ki újabb bírókat, míg meg nem kapja a szükséges számú jelöltet. Pavol Baboš politológus szerint ugyan tavalyhoz képest biztosan csökkent Fico befolyása a pártban, de még mindig sokan követik. „Külső szemlélőként azt láthatjuk, hogy Fico befolyása még mindig nagyobb, mint Pellegrinié. Ez a csütörtöki alkotmánybírójelölt-választásból is kitűnik, hiszen ha Pellegrinin múlt volna, akkor megválasztották volna mind a hat jelöltet, de csak egyet választottak. Tehát sokan még mindig Ficót követték, de találnánk egyéb ilyen példákat is az elmúlt hetekből” – magyarázta lapunknak Pavol Baboš. A szakértő kiemeli, hogy a koalíción belüli viszonyok sem kifogástalanok, hiszen sem az SNS, sem a Híd nem osztotta maradéktalanul Fico véleményét a szavazás előtt.

Meglepő eredmény

Csütörtökön az eddig megválasztott kilenc jelölt mellé még egy, Radoslav Procházka, a Sieť volt elnöke csatlakozott, így még öt hiányzik. Kedden tartják a szavazás második fordulóját. Andrej Danko (SNS) házelnök a választás után azt mondta, ha a parlament nem választja meg a hiányzó jelölteket, nyilvános lehet a szavazás. Hozzátette, ő hat jelöltre szavazott, Procházka mellett még Pfundtner Editre (Híd) is, a többi négy nevet nem árulta el. A parlament elnöke az előrehozott választás lehetőségét sem zárta ki, és elismerte a koalíciós tanácsbeli nézeteltéréseket. Erik Tomáš (Smer) meglepődött az eredmény láttán, több jelölt megválasztására számított. Miroslav Číž (Smer) lapunknak úgy nyilatkozott, az okozza a problémákat, hogy nem tudnak megegyezni a koalíción belül. „Kevésen múlott, hogy választottak meg több jelöltet, sajnos gyakran előfordul, hogy valaki érvénytelen szavazólapot ad le. A keddi második körben még bármi lehetséges. Vannak pártok, amelyekkel nehezebb volt az együttműködés, de a titkos szavazás miatt azt sem vehetjük biztosra, hogy az előre megegyezett jelöltekre szavaztak a képviselők, de ezek a rizikók természetesek” – tette hozzá Číž, aki nem látott reális esélyt az előrehozott választásokra.

Egyenlőtlen feltételek?

Bastrnák Tibor, a Híd frakcióvezetője lapunknak úgy nyilatkozott, az egyik koalíciós partner nem teljesen tartotta be, amit ígért. „Erről a koalícióban beszélni fogunk, és ha a keddi szavazás után is azt látjuk, hogy ez az irányvonal érvényesül, akkor úgy gondolom, vissza kell térni a nyílt szavazáshoz” – mondta Bastrnák. Hozzátette, minél hamarabb meg szeretnék oldani a gondot. „Azt gondoltuk, Čaputová elnöknő ki fog nevezni néhány alkotmánybírót, és segít megoldani a helyzetet, ugyanis jelenleg van tíz jelölt, ehhez elméletileg még választunk ötöt, viszont így nem lehet kinevezni a jelöltek felét” – magyarázta Bastrnák. Második problémaként az egyenlőtlen feltételeket nevezte meg, mert lesznek jelöltek, akiknek már másodszor lesz lehetőségük alkotmánybírókká válni.

Szomolai Csilla jogász szerint azonban Čaputová helyesen jár el, amikor nem nevez ki addig senkit, amíg meg nem kapja a kellő számú jelöltet. „Még hat alkotmánybíró hiányzik, az elnöknek legalább 12 jelölből kell választania” – nyilatkozta lapunknak. Kiska lépése, amikor kinevezett három alkotmánybírót – szerinte kényszermegoldás volt, hogy az Alkotmánybíróság működőképes legyen.

Ha a parlament a keddi második körben sem szavazza meg a hiányzó jelölteket, és a köztársasági elnök nem nevez ki újabb bírókat, akkor az alkotmánybíró-választás őszre tolódik.