A zöld átállás miatt drágulhat az élelmiszer

A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint Szlovákiában az elmúlt hónapban kilenc éve nem látott ütemben, 3,8 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. „Az infláció felpörgéséhez nem kis mértékben járulnak hozzá az élelmiszerek is, amelyek augusztusban csaknem 4 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál. Ez persze csak az átlag, így például a zöldségek ára 13 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, többet fizetünk azonban a kenyérért, a húsért és a tejtermékekért is” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte az élelmiszerek drágulására a szlovákiai családok különösen érzékenyek, hiszen a kiadásaik több mint ötödét ezekre fordítják.

Ez csak a kezdet

Sadovská szerint az élelmiszerek drágulásának még koránt sincs vége, az elkövetkező hónapokban még gyorsabb sebességbe kapcsolhat az árvágta, karácsony környékére így már 5 százalékkal is többet fizethetünk az élelmiszerekért az egy évvel korábbinál. Hasonló véleményen van Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője is, aki szerint az áremelések jövőre is folytatódnak. A drágulás azonban később sem állhat le, épp ellenkezőleg, ha valóra válnak az Európai Bizottság környezetbarát mezőgazdaságra való áttérést célzó tervei, több élelmiszer ára is látványosan megugorhat.

Szigorúbb szabályok

Az Európai Bizottság tavaly tette közzé az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részét képező, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) elnevezésű stratégiáját, amelyet a szakemberek már akkor éles kritikának vetettek alá. Az Európai Unió (EU) egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Stella Kyriakides akkor azzal érvelt, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásnak 10,3%-a származik a mezőgazdaságból, ezért az ágazatnak kiemelt szerepe van a klímacélok megvalósításában. Ennek keretében többek között a növényvédő szerek 50, a műtrágyák használatának pedig a 20%-os csökkentését tervezik 2030-ig. Az ökológiai gazdálkodással érintett területek jelenlegi 8%-os szintjét legalább 25%-ra kívánják emelni, és az állattenyésztésben is jelentős megszorításokat terveznek.

Zöld drágulás

Az ágazati szakemberek bírálatait követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a kedélyek megnyugtatása érdekében kidolgoztat egy elemzést az általuk előterjesztett tervezet várható hatásairól. Az Európai Bizottság ezzel saját tudományos szolgáltató szervét, a Közös Kutatóközpontot (JRC, Joint Research Centre) bízta meg, amely azonban nem várt eredményekkel rukkolt elő, a gazdák és az agrárszakemberek aggodalmainak adva igazat. Az euractiv.sk portál által ismertetett elemzés szerint az Európai Bizottság által szorgalmazott szigorúbb környezetvédelmi szabályok miatt több mezőgazdasági ágazatban is látványosan csökkenhet a termelés, ami súlyos érvágást jelent majd a gazdáknak. Az előzetes becslések szerint a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiágazatban 15, a gabonatermelésben 13, a zöldség- és gyümölcságazatban több mint 5 százalékos visszaeséssel számolhatunk. A kiesést pedig az Európai Unión kívüli országokból származó silányabb, kevésbé biztonságos, környezetbarátnak nem nevezhető élelmiszerekkel leszünk kénytelenek pótolni.

Az elemzés szerint a fogyasztók sem járnak jól, a mezőgazdaságban okozott sokk miatt ugyanis több élelmiszer ára is látványosan megugorhat. Az előzetes becslések szerint a sertéshús ára 40, a marhahúsé 23, a baromfié 16 százalékkal nőhet, 10 százalékkal drágábban juthatunk majd hozzá azonban a zöldséghez és a gyümölcshöz is. És ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen az elemzés szerint az élelmiszerek esetében átlagosan 10 százalékos drágulással 
számolhatunk. A JRC elemzői ráadásul elismerik, hogy ha maradéktalanul valóra is válnak az Európai Bizottság elképzelései, globális szinten ezeknek elenyésző lesz a környezetvédelmi hozadékuk, mivel a szigorú szabályok csak az uniós gazdákra és élelmiszeripari cégekre vonatkoznak majd. Az euractiv.sk szerint így azon sem szabadna csodálkoznunk, ha az Európai Bizottság az elkövetkező időszakban kénytelen lesz módosítani a tavaly bemutatott tervein.