A visegrádi régió legkorruptabb országa vagyunk

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint az országok kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutat. A 2012-es indexben rangsorolt 176 ország kétharmada 50 pont alatti értéket ért el egy 0-tól (nagyon korruptként érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Dánia, Finnország és Új-Zéland holtversenyben az első helyen állnak 90 ponttal, mert ezekben az országokban magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés, és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedések. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsőfokán végzett. Ezekre az országokra a felelős állami vezetés és a hatékony közintézmények teljes hiánya a jellemző.

Fico csalódást okozott

Szlovákia a 176 országot tartalmazó listán a tavalyi 66. helyezéssel szemben idén ugyan a 62. helyen szerepel, ami azonban csak első pillantásra számít jó eredménynek. Az Európai Unió tagországai közül csak Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Görögországban rosszabb a helyzet. Ezzel szemben Lengyelország a 41., Magyarország a 46., Csehország pedig 54. a sorban, vagyis a lakosság ezekben az országokban kevésbé súlyosnak érzékeli a korrupció mértékét. Hogy Szlovákiában valóban katasztrofális a helyzet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezúttal már olyan országok is megelőznek bennünket, mint Namíbia, Törökország vagy Kuba. „Ez részben azzal magyarázható, hogy a Robert Fico vezette kormány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a korrupció felszámolása terén, miközben a választási kampány során ez a kulcsfontosságú témák közé tartozott. Az állami vállalatok élére például továbbra is pártjelölteket ültettek” – nyilatkozta Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko igazgatója. Szerinte a korábbi ígéretek ellenére egyelőre egyetlen párt sem terjesztette be a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosítását, és nincs érdemi előrelépés Szlovákia legnagyobb korrupciós botránya, a Gorilla-ügy felgöngyölítésében sem. „Az új közbeszerzési törvény javaslata ugyan több korábbi hiányosságot is orvosolt, azonnal felmerültek azonban új problémák is” – vallja Šípoš, aki szerint ilyennek számítanak az úgynevezett stratégiai közbeszerzések, amelyek továbbra is tág teret biztosítanak a korrupcióra. A Transparency International Slovensko igazgatója szerint a rossz helyezésünkhöz hozzájárult az is, hogy továbbra is csődöt mondott minden olyan reformjavaslat, amely a bíróságok hatékonyságán hivatott javítani, a kormány pedig nem tesz semmit azért, hogy a parlament által megválasztott új főügyész, Jozef Čentéš minél hamarabb elfoglalhassa a hivatalát.

A kormányhivatal elfogultnak tartja a jelentést. „A Fico-kormány elmúlt nyolc hónapjában egyetlen korrupciós botrány sem robbant ki. A Transparency International mostani jelentése is csak azt bizonyítja, hogy a korrupcióellenes szervezet szlovákiai fiókja – amely szoros személyi összefonódásban van az SDKÚ-val – politizál, és megbecsteleníti az anyaszervezet márkanevét” – nyilatkozta Erik Tomáš, a kormányhivatal szóvivője.

Üzlet és politika összefonódása

Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet szerezte meg. Tavaly az 54. volt a vizsgált 183 ország között. Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. A Transparency International Magyarország kiemeli, hogy Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét.

Amit tenni kellene

A számadatok a Transparency International szerint azt jelzik, hogy a közszférának világszerte sokkal átláthatóbban kell működnie, a közhatalom gyakorlóinak pedig ténylegesen számot kell adniuk tevékenységükről. Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó korrupcióellenes intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie.

„Sokkal szilárdabb és eltökéltebb fellépést vártunk a kormányoktól a hatalommal való visszaélés elleni küzdelemben 2012-ben. A Korrupció-érzékelési Index egyértelműen megmutatja, hogy még mindig a társadalmak fizetik meg a korrupció árát” – hangsúlyozta Labelle. (mi, TASR, MTI)