A védőoltás, avagy a nagy társadalmi erőpróba

Az orvostudomány szakértői az új típusú koronavírus felbukkanása óta folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a járvány visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a védőoltás lesz. A világjárvány mindenki életére komoly hatással volt, és sok olyan dologról kellett lemondanunk, amiket máskor természetesnek gondoltunk.

Ennek fényében talán azt hihettük, hogy az oltásellenes hangok visszaszorulnak, hiszen mindenki érdeke, hogy a lehető leghamarabb visszatérjünk a megszokott kerékvágásba. Ma már tudjuk, hogy nem ez történt, sőt, a koronavírussal kapcsolatban annyi különféle összeesküvés-elmélet látott napvilágot, hogy azt már számon tartani is nehéz. Lapunk mindenesetre megpróbál fellépni a legelterjedettebb összeesküvés-elméletek ellen, ezért is indítottuk az álhíreket cáfoló sorozatunkat, melyben elismert szakértők bevonásával igyekszünk lerántani a leplet a félrevezető információkról.

Ugyanezzel a céllal szervezett kerekasztal-beszélgetést a Political Capital elemzőintézet is. A rendezvényre több szakma képviselője is meghívást kapott: Krekó Péter, a szervezet igazgatója Kemenesi Gábor virológussal, Prinz Gyula infektológussal és Hanula Zsolttal, az Index egykori újságírójával beszélgetett. A rendezvény központi témája a koronavírus elleni védőoltás és az ezzel kapcsolatos legelterjedtebb összeesküvés-elméletek voltak.

Az álhírek melegágya

Krekó Péter az elején leszögezte: a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett állapot ideális közeget biztosít a különféle összeesküvés-elméletek megszületéséhez.

„Akkor terjednek ezek az elméletek, ha van egy helyzet, ami az emberek életére nagyon nagy hatással van, szoronganak tőle, és ambivalens információk jelennek meg vele kapcsolatban”

– magyarázta a szociálpszichológus. A járvány kirobbanása után minden feltétel adott volt: az embereknek otthon kellett maradniuk, le kellett mondaniuk a közösségi életről, így értelemszerűen minél hamarabb magyarázatot próbálták találni a körülöttük zajló eseményekre. A főáramú médiában azonban gyakran jelentek meg egymásnak ellentmondó információk, ami az embereket elbizonytalanította. Krekó Péter szerint az összeesküvés-elméletek gyakran egyszerűnek látszó magyarázatai éppen ezekben az időben jelentenek kézenfekvő megoldást.

„A másik dolog pedig az, hogy mindig jobban szeretjük azt a magyarázatot, amiben van egy felelős”

– tette hozzá Krekó.

A média felelőssége

A sajtó ellentmondó információval kapcsolatban Hanula Zsolt elmondta, hogy a média a koronavírus-járvány idején egy elég komoly csapdába esett.

„A koronavírus tavasszal még egy nagyon új dolog volt. Mi, újságírók csak azt tudtuk leírni, amit a tudósok, a virológusok és az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO mond. A WHO pedig mindig a rendelkezésére álló adatok alapján tudott nyilatkozni, ezért fordult elő, hogy egyszer azt mondták, a maszk csak szabadtéren kell, máskor pedig már azt, hogy bent is. Ezerféle magyarázatot hallottunk a lehető leghivatalosabb forrásból. Az egyszerű újságíró viszont nem teheti meg, hogy felülbírálja a WHO-t”

– magyarázta az Index volt munkatársa. Elmondása szerint az embereknek a koronavírus-járvány idején azt kellene megérteniük, hogy a tudósok kinyilatkozásait nem kezelhetik azonnal márványba vésett igazságként, hiszen az új és új ismereteknek köszönhetően folyamatosan változik a vírussal kapcsolatos tudásanyagunk.

Mi játszódik le a fejben?

Krekó Péter hozzátette: ha a tudományos konszenzus pár havonta változik, abban nem kell összeesküvést látni.

„A tudomány a tévedésein keresztül fejlődik. Ez egy olyan rendszer, amely képes az önkorrekcióra, de ehhez az kell, hogy valaki belássa a hibáit”

– mondta a Political Capital igazgatója. Hanula Zsolt szerint éppen ez az a gondolkodásmód, amely az összeesküvéselmélet-hívőkből hiányzik. Példának okáért felhozta Andrew Wakefieldet, a brit orvost, akiről kiderült, hogy pénzügyi érdekek miatt meghamisította a tanulmányában szereplő adatokat, hogy alátámassza a védőoltások és az autizmus összefüggését (a csaló orvos történetéről mi is beszámoltunk az álhírekről szóló sorozatunk második részében). Hanula úgy látja, hogy aki egyszer bedől a hozzá hasonló csalóknak, az nem szívesen ismeri be, hogy átverték, és ezzel indul el a valóság torzítása. Ezután pedig jöhet akármennyi cáfolat, az összeesküvéselmélet-hívő már úgy fogja gondolni, hogy azok csak a gonosz háttérhatalom termékei.

Az újságíró szerint továbbá az sem nagyon segít a helyzeten, hogy a legtöbb embernek az elsődleges tájékozódási eszköze a közösségi média, ahol az álhírek nagyon könnyedén terjedhetnek. A helyzet sokkal jobb lehetne, ha az így tájékozódok forráskritikával élnének, vagyis három fontos dolgot vizsgálnának meg: ki mondta a cikkben elhangzottakat, mennyire ért az adott témához és vajon miért mondhatta.

A közös felelősség

Kemenesi Gábor hangsúlyozta: az álhírek terjedésével (és főként az oltásellenességgel) nem az az elsődleges baj, hogy néhányan téveszmékben fognak hinni, hanem az, hogy itt közös társadalmi felelősségről van szó. Az oltás ugyanis csak akkor működik, ha elegendő ember adatja be magának.

„Évről évre ez a kérdés az influenzával kapcsolatban is: vajon beoltassam magam? Hiszen simán átvészelem. Igen, így van, de felszállok a buszra, köhintek egyet, a nagymama, aki pedig mellettem ül, kórházba kerül. Ez társadalmi kérdéskör. Ezért is ülünk mi most maszkban. Nekem is kényelmetlen, de felveszem, mert ez a közösség érdeke”

– mondta a virológus.

A felmérések azonban sajnos azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább hinni kezdenek az oltásellenes magatartásban. Krekó Péter elmondta, hogy a Political Capital 2018-as felmérésben a magyarországi válaszadók 20 százaléka mondta azt, hogy a védőoltások inkább ártanak, mint használnak. Nálunk sem jobb a helyzet, a Szlovák Tudományos Akadémia idén márciusban készített felmérése alapján az emberek közel 28 százaléka biztosan nem oltatná be magát, további 31 százalék bizonytalan. Persze más kérdés, hogy ez az arány mennyire változhat, hiszen ha forgalomba kerül a vakcina, akkor az egészségügyi minisztérium országos kampányt hirdet majd a védőoltás beadatása érdekében.

Politikai hátszél

Hanula szerint további probléma, hogy az oltásból néhányan politikai kérdést csinálnak. Az újságíró szerint a legképtelenebb összeesküvés-elméletek mögé egyetlen párt sem állna be, ugyanakkor ez a témakör korántsem homogén, és vannak olyan aspektusai is, amelyek már nem annyira hihetetlenek. Ezeket pedig akár be is vállalják a politikusok.

Erre egyébként hazai példát is láthattunk. Robert Fico, a Smer elnöke a Markíza televízió által készített ankétben oltásellenes véleményt fogalmazott meg.

„Robert Ficónak, a Smer elnökének egyáltalán nincs ínyére, hogy valamiféle kémiai vegyszert szúrjanak belé, amin csakis a gyógyszergyártó cégek nyernek, hiszen a legtöbb világjárvány mögött éppen őket kell keresni”

– reagált a párt a Markíza kérdésére.

Hogyan is áll a vakcina?

Kemenesi Gábor hozzátette, hogy a világon jelenleg 160 értelmezhető vakcinaprojekt zajlik, ami minden eddigi gyógyszerkíséretnél többnek számít. Ennek az az oka, hogy az oltás kifejlesztésébe jelenleg hatalmas pénzeket ölnek, ennek köszönhetően pedig képesek meggyorsítani az egyes folyamatokat. A virológus szerint a védőoltás kifejlesztését 2 nagy folyamatra lehet osztani. Az elsőben a megfelelő hatóanyagok felkutatása zajlik, laboratóriumi kísérletekkel. A második nagy fázisba tartoznak a klinikai kísérletek, amikor már embereken tesztelik a vakcinajelöltet. Ezt a folyamatot további 3 fázisra lehet osztani, az egyes fázisokban egyre több és több embert vonnak be a kísérletekbe, a végén már több tízezer emberről van szó. Kemenesi elmondta, hogy a klinikai kísérletek tartanak a legtovább, éppen azért, hogy a gyors előállítás semmiképpen se mehessen a biztonság rovására.

Prinz Gyula infektológus hozzátette, hogy jelenleg kettő olyan vakcináról biztosan tudunk, amelynél már 30 ezer embert vontak be a klinikai kísérletekbe, így ezek már az utolsó fázisokban tartanak. A második hullámmal kapcsolatban a szakértő elmondta: most sokkal jobban állunk, mint tavasszal.

„Ma már nem vagyunk teljesen fegyvertelenek a vírussal szemben. Ott van például a remdesivir, ott vannak a különféle szérumterápiák”

– zárta Prinz.

A teljes beszélgetés elérhető a Political Capital Facebook-oldalán.