A Tyborg-galaxis stopposának haláligaz útikalauza

SZÉL JÁNOS

A mellékelt fotókon Tyborg, Haraszti Mária, a pozsonyi Median Könyvkiadó első asszonya és Csanaky Eleonóra, aki részleteket olvasott a műből az igényes pesti publikumnak. Egy újabb fotón: ők az utcán egy napernyő alatt, boldogan nevettek derékig a budapesti nyárban. De ki ez a Tyborg? Karmikus előjeleket éreztem a nyári levegőben.

A találkozás

Nem gondoltam volna, hogy Tyborg pár napon belül karnyújtásnyira kerül tőlem. Pedig így történt. Az országos színjátszófesztivál egyik délutánján, úgy hiszem, pénteken megpillantottam a férfit, aki feltűnőn hasonlított Tyborgra, de nem volt parókája. A budapesti fényképeken mintha lett volna… Éppen egy felhívást ragasztott egy üvegfalra. „Figyelem! Tippeljen! Az első három helyes megoldó jutalomként átveheti a szerzőtől a kötet egy-egy példányát!” A tippszelvény hét kérdést tartalmazott. A megfejtés egy mondat volt. Hirtelen tervet eszeltem ki: megveszem a könyvet, kiolvasom a válaszokat, és két Tyborg-kötetem lesz! Öt perc múlva kezemben is volt a Halálkomolytalan történetek egy példánya. Gyorsan belemerültem.

A bűvös hetes

A művelődési központ büféjének nyári teraszán a hét kérdést bűvöltem. Mit iszik a diszkóing föltalálója? Nem volt nehéz: whiskyt. Milyen nemzetiségű a guru? Angol. Milyen hadművelet volt a Parkkáó hadművelet? Naná, hogy városvédő! Mit keres a Gyilkos a lejtőn? Vizet, munkát, áldozatot vagy olajat? Talán áldozatot... Lázasan lapoztam a könyvben. Munkát! Hová repül a zsidó és a nyúl? Persze hogy Jeruzsálembe. Milyen a Reklámsztrapacska? Veszélyes. És hol van a kijárat az űrből? Na, erre nem tudtam a választ, hiába lapoztam. Azután Matrka Simon illusztrációjára tévedt a szemem, és megdöbbenten láttam, hogy a kijárat az űrből egy segglyukban van. – Ad a baba! – kiáltottam fel győztesen, és az asztalnál ülő Tyborg nem hitt a fülének. – Már megyek is a könyvért – mondta mosolyogva, és tíz perc múlva már a második Tyborg-kötetet süllyesztettem a táskámba.

A guru kacsája

Másnap reggel taxival rohantam a városba, hogy el ne késsek Tyborg dedikálásáról. Se láttam, se hallottam, úgy loholtam a könyvüzlet felé, amikor a hátam mögött ismerős hangokra lettem figyelmes. Haraszti Mária és Tyborg jöttek a tér szélén. – Hé, várj csak! Az nem éri, hogy az író előtt mész be a boltba – mondta kedvesen Mária, így bevártam őket, és együtt léptünk a meglepett eladók elé. – Előremegyek, mondta Tyborg sokat sejtető tekintettel, és eltűnt az üzlet mélyén. Közben körülnéztem. Megpillantottam egy sárga plüsskacsát. Tegnap, amikor átfutottam a hét novellát, az egyikben mintha szerepelt volna egy sárga kacsa... Megvettem. Ezt vittem ajándékba Tyborgnak, aki addigra feltette a parókáját, és teljes harci díszben üdvözölt egy asztal mögül. Dedikáltattam a tippszelvénnyel nyert könyvet egy kedves amatőr rendezőnőnek. Úgy vettem észre, az író örült a kacsának. Sok olvasót kívántam neki, és elbúcsúztam. Délután mesélte a könyvesbolt vezetője, hogy egyedül én dedikáltattam a Halálkomolytalan történeteket. Szent Iván napja volt. És abban a pillanatban alig vártam, hogy elolvassam a könyvet!

Éjszakai repülés

A Halálkomolytalan történeteket július másodikán olvastam el. Reggel kilenctől este tizenegyig, egy ebédszünettel. Hatalmas élmény volt! A Parkkáó hadművelettel délután háromra végeztem, otthon, úgy öt óra felé a Gyilkos a lejtőntől folytattam. Közben egy internetes portálon rábukkantam egy június huszonhatodikán írt kritikára a kötetről. „Mellőzi a (mű)sznobizmust, és az érthetetlen fogalmazásmódot, és ez messze magasan kiemeli az itteni írói elit mára csaknem porba hullt elefántcsonttornyából” – állt a kritikában. Kinyomtattam, és folytattam az olvasást. Éjszaka nem bírtam aludni. Repültem. Teljesen a hét novella hatása alatt voltam. Küldtem egy e-mailt Tyborgnak, egyet a könyvkiadónak. Az éjszakai repülésnek csak nagyon soká lett vége.

Tyborg mindenütt!

Késő este sms-t kaptam. „Ma éjjel lesz a Hírek magyarul című műsor, a végén mutatják majd Tyborgot a rancson” – olvastam a fontos hírt. A tévériport jó volt, csak rövid. De hát a tévé már csak ilyen műfaj. Tyborg mindössze egy bővített mondatot mondott a kamerába. Eszembe villant, hogy még a színjátszófesztiválon említette, hogy kötetét a Jóka melletti Pali rancson avatja fel A. Nagy László és A Nagy Grendel Lajos. A könyvet felkínálják egy kecskének is, ha belekóstol, akkor a Halálkomolytalan történetek fogyasztható irodalom. Néhány nap múlva e-mail érkezett Tyborgtól, sok-sok fotóval a rancson történtekről. „A kecske meg sem kóstolta a könyvet” – szomorkodott az író. Pedig igenis fogyasztható irodalom! Erről tanúskodott újabb néhány nap múlva a Halálkomolytalan történet című cikk az Új Szóban. Ki Tyborg? – kérdezte a szerző. „Tyborg íróként ötvenévesen született meg Pozsonyban. Első, még szlovák nyelvű, Diskokošeľa című elbeszélésével részt vett a Poviedka 2004 című szlovák novellapályázaton. Két évvel később elbeszélését magyarra fordította Diszkóing címmel. Ezzel az elbeszélésével jól szerepelt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának novellapályázatán, 2006-ban, az elbeszélést a Szőrös Kő is közölte. Azóta sorra születnek nagyszerű groteszk és szatirikus írásai, melyekből a Median hetet válogatott be a kötetbe. A szlovák kiadás ez év őszére várható” – állt a cikkben.

A karma hatalma

A tippszelvényt, amit első találkozásunkkor Tyborgtól kaptam, ma is őrzöm. Azzal kezdődött minden. Anélkül nem kezdtem volna történetei olvasásába. Nem ismertem volna meg a Gurut, Emesét, a majomhölgyet, Zamrő Rinárdot, a volt bérgyilkost és a többieket. A minap is éppen róluk elmélkedtem kedvenc éttermem asztalánál, amikor odalépett az egyik barátom. – Melyik könyvesboltban kapható Tyborg könyve? – kérdezte, mert rengeteget meséltem neki a Halálkomolytalan történetekről. – A tér sarkán állóban – válaszoltam meglepetten. Barátom csak bólintott. Másnap este e-mailt kaptam tőle. „Megvettem a könyvet. Igazad volt. Ez az alak tud valamit az életről.” – Ez karmikus – suttogtam magam elé. A számítógép mellett az asztalon együttérzően bólogattak a porcelán angyalok. És végül három jó tanács mindenkinek, aki elkezdi olvasni a Halálkomolytalan történeteket. Ne ess pánikba! Ne lepődj meg semmin! És mindig legyen nálad egy törölköző!