A szlovákok többsége magára hagyná Ukrajnát

Az uniós közvélemény-kutatásokat 1973 óta végzik az EU tagállamaiban, évente kétszer egy átfogó elemzés is készül, mely az integrációval és belpolitikai ügyekkel kapcsolatos aktuális kérdéseket egyaránt vizsgálja. A szlovákiai adatokat október 23. és november 11. között végezték, tehát pár héttel az előre hozott parlamenti választás után. Az elemzés készítői hangsúlyozták a politikai kontextus fontosságát – Robert Fico (Smer) negyedik kormányának megalakulása idején vizsgálták a közhangulatot. Kiderült, a lakosság negatívan tekint az aktuális helyzetre az országban, a megkérdezettek több mint kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok Szlovákiában. A legutóbbi adatokhoz képest azonban javulás mutatkozik – 2023 tavaszához viszonyítva 10 százalékponttal csökkent az elégedetlenek aránya. Ami a gazdasági helyzetet illeti, még borúlátóbbak az emberek, a válaszadók háromnegyede nyilatkozta azt, rossz passzban van az ország gazdasági szempontból. A jelentés szerzői kiemelték, az infláció 2023 márciusa óta csökken, a lakosok azonban továbbra is az emelkedő árakat, inflációt és megélhetési költségeket tartják a legnagyobb kihívásnak.

Kiábrándultság

A demokrácia működésével olyannyira nem elégedettek a polgárok, hogy Szlovákia a lista végén, a sereghajtók között helyezkedik el. A válaszadók közel kétharmada csalódott, ennél kritikusabban pedig csak a bolgárok és görögök látják a helyzetet. A legutóbbi felméréshez képest azonban az elégedettség öt százalékponttal, 41 százalékra nőtt. A magyarok nem sokkal elmaradva az uniós átlagtól, a középmezőnyben szerepelnek – az ország fele elégedett az Orbán-féle demokráciával.

Az adatok szerint az unióról alkotott képünk némileg javult, a szlovákiai válaszadók 41 százaléka nyilatkozott pozitívan az EU-val kapcsolatos érzéseiről. Tavasszal ez az arány még csak 36 százalék volt. Negatív érzésekről a válaszadók 24 százaléka számolt be. A szlovákok többsége továbbra sem akarja elhagyni a közösséget, a megkérdezettek ötöde szerint azonban Szlovákia a jövőben jobban járna, ha nem lenne tagja az EU-nak. Tízből heten azonban nem értettek egyet ezzel a kijelentéssel. A szomszédos országokban magasabb azok aránya, akik szerint az EU-n kívül jobb lenne az élet. A magyarok esetében 29%, a cseheknél 33%, az osztrákoknál 34%, a lengyeleknél pedig 47%. A 27 tagállam átlagát tekintve a lakosság több mint negyede (28%) támogatja ezt a nézetet, ami 2 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 tavaszán.

Szolidaritás

A felmérésben kitértek az Ukrajnát sújtó háború megítélésére is, s kiderült, Szlovákia az egyik legkevésbé segíteni hajlandó tagország. A szlovákok 60 százaléka mondta azt, hogy nem ért egyet azzal, hogy az EU finanszírozza az Ukrajnának szánt katonai felszerelések vásárlását és szállítását. A megkérdezettek 34 százaléka értett egyet a támogatással, ami három százalékpontos csökkenést jelent a tavaszi méréshez képest. Ennél kevesebben csak Bulgáriában és Cipruson hajlandók segítséget nyújtani Ukrajnának. Az uniós közhangulat egyébként épp fordított – az európaiak kétharmada kiállt a megtámadott országnak nyújtott támogatás mellett. A szomszédos államok lakosai nagyobb arányban értenek egyet az EU politikájával – a lengyelek 85 százaléka, s a magyarok 43 százaléka is egyetért a katonai segítségnyújtással. Mindezt annak ellenére, hogy a magyar kormány hivatalos álláspontja szöges ellentétben áll a brüsszeli re-torikával. A legnagyobb visszaesést a cseheknél jegyezték – tavasz óta 12 százalékpontot zuhant vissza azok aránya, akik egyetértenek a katonai segítségnyújtással.

A segélyek ellenzése azonban nem csak a fegyverekre vonatkozik. Míg az EU lakosságának átlagosan háromnegyede egyetért az Ukrajnának nyújtott egyéb pénzügyi támogatással, addig nálunk csak nagyjából a megkérdezettek fele nyilatkozta ezt. Az Oroszország elleni szankciók esetében szintén hasonló trend figyelhető meg – Szlovákiában minden második válaszadó támogatja, az EU-ban viszont háromból ketten.

Ami az unió az orosz inváziójára adott válaszát illeti, a szlovákok 51 százaléka elégedettségét fejezte ki. A kormány reakcióját valamivel alacsonyabb arányban értékelték pozitívan (48 százalék, ami nyolc százalékponttal magasabb, mint tavasszal). „Ezt a változást azonban a szlovákiai kormányváltás összefüggésében kell látni” – figyelmeztettek a jelentés kidolgozói az új kormány elutasító állásfoglalására utalva.