A szlovákiai fiatalok bizonytalanok, kelethez vagy nyugathoz tartoznak-e

Ez a Globsec új felméréséből derül ki, amely azonban arra is rámutat: a fiatal felnőttek egy része az autokráciát helyezi a liberális demokrácia elé.

Bár a V4-es országokban élő fiatal generáció tagjai nagyon hasonló posztkommunista társadalmakba születtek, és mind a négy ország szinte ugyanakkor csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország fiataljai meglehetősen eltérően viszonyulnak a geopolitikai kérdésekhez – vonja le a következtetést a Globsec, mely a felmérést két korcsoportban, a 18–24 és a 25–34 évesek körében végezte.

A fiatal lengyelek és magyarok kifejezetten támogatják az EU-t és a NATO-t. Szlovákia fiatal lakosai ugyan nagyrészt EU-támogatók, ám a NATO-ra kétkedőn tekintenek, a csehek pedig épp fordítva: a NATO-t jobban kedvelik, mint az uniót. Azonban minden országban több az olyan fiatal, aki támogatja a nagy szövetségi rendszereket, mint ahány elutasítja – a jövőjüket ebben a keretben képzelik el, és értékelik a gazdasági lehetőségeket, a szabadságjogokat és a biztonságot – vélekednek a felmérésről szóló elemzés készítői, Katarína Klingová és Daniel Milo. Pozítív jelzésnek tartják azt, hogy az EU és a NATO is meg tudta tartani támogatottságát az elmúlt évek látszólagos kifáradása és zavarai ellenére.

A készítők ugyanakkor megjegyzik: annak ellenére, hogy számtalan, fiatalokra irányuló kampány valósult meg a V4-es tagországokban, a fiatal generáció egy nagy szelete – mintegy harmada – számára továbbra is meglehetősen indifferens az EU és a NATO. Többnyire azért, mert nem tudnak róla szinte semmit – így az elemzők szerint aktívabb kommunikációra lenne szükség a két nagy szövetség működéséről, előnyeiről.

A felmérésből kitűnik: a 20-as, 30-as éveit taposó generáció – mely a kommunizmus időszakát egyáltalán nem, vagy csak nagyon rövid ideig élte meg – csupán egy dologban biztos, ami az identitását illeti: országa nem a Kelethez tartozik.

A keleti orientációt csak a válaszadók néhány százaléka vallja. Ezenkívül azonban minden bizonytalan. A nyugati irányultság mellett ugyanis kialakult egy népes tábor, mely szerint a Kelet és a Nyugat közti pufferzónának is van egyfajta identitása – ezt a véleményt vallók a 18–24 és a 25–34 éves korcsoportban is többségben vannak, csak a magukat inkább nyugatinak tartó 18–24 éves magyarok és a 25–34 éves csehek lógnak ki a sorból.

A NATO-nak és az Európai Uniónak a lengyel fiatalok közt van a legpozitívabb imázsa, hiszen az EU-t csaknem háromnegyedük tartja jó dolognak, és támogatja Lengyelország uniós tagságát, a NATO pedig több mint 80 százalékos szimpátiának örvend az országban. A többi V4-es állam fiataljai már kritikusabbak, elsősorban a csehek és a szlovákok, az EU támogatottsága egyik országban és korcsoportban sem éri el a 60 százalékot. A NATO esetében még rosszabb a helyzet – igaz, az elutasítás mértéke is nagyon alacsony, inkább a bizonytalanok tábora nagy.

Furcsa paradoxonok

A felmérés szerint a fiatal szlovákiai lakosok közt a legkevésbé népszerű az a nézet, hogy Szlovákia a Nyugat része – a 18–24 éves válaszadók csupán 27,5 százaléka nyilatkozott így, míg ugyanebben a korcsoportban a magyar fiatalok 53,8 százaléka vélte Nyugatnak Magyarországot. A szlovákiai fiatalok kifejezetten bizonytalanok e téren, 30,5 százalékuk nem tudta, vagy nem válaszolt arra a kérdésre, hogy geopolitikai szempontból hová sorolná az országát. A magyarok között mindössze 3,5 százalék volt a bizonytalanok aránya. A „valahol Kelet és Nyugat között” – egyfajta közép-európaiságot sejtető – opciót a fiatal szlovákok és magyarok egyaránt 35 százaléka jelölte meg.

A bizonytalanság azonban a fiatal magyar válaszadók között is felfedezhető, csak nem számokkal kifejezhető formában. Az elemzés kiemeli az egyik megkérdezett fiatal válaszát Magyarország orientációjával kapcsolatban. Aszerint Magyarország számára folyamatos feszültséget jelent, hová tartozik – és bár ő a nyugati irányultságot tartja jónak, Magyarország szerinte egyértelműen inkább a Kelethez áll közelebb. Egy másik válaszadó pedig rámutat: Magyarország geopolitikailag mindig inkább ahhoz az oldalhoz tartozik, amely többet ígér.

Szeret–nem szeret

Az EU-val kapcsolatban még érdekesebbek az eredmények, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy míg a magyar kormányzó politikai elit kifejezetten kritikus hangnemet üt meg odahaza az unióval kapcsolatban, a szlovák kormánypolitika fő célkitűzése az uniós maghoz való tartozás. Ám míg a magyar 18–24 évesek 60,7, és a 25–34 évesek 59,7 százaléka tartja jó dolognak az EU-t, addig a szlovákiai fiataloknál ez csupán 49,2, illetve 54,6 százalék. S míg egy EU-tagságról szóló képzeletbeli népszavazáson a magyar fiatalok 80 százaléka a bentmaradás mellett szavazna, a szlovákiai fiatalok körében a bentmaradók aránya nem érné el a 60 százalékot. A magyar fiatalok uniós kötődése elsősorban azért erős, mert a mozgás szabadságával és a békével azonosítják, valamint látják a beáramló uniós pénzek előnyeit. Az EU-val kapcsolatban azonban bírálatokat is megfogalmaznak: többen gondolják, hogy az unió „több pénzt vett ki a magyarok zsebéből, mint amennyit adott”, valamint azt is, hogy a nyugati tagállamok piacként és olcsó munkaerőforrásként tekintenek a keleti államokra – emellett pedig felbukkant a migrációs hullám kezelésének kérdése is a válaszok közt.

A Szlovákiáról szóló országjelentés nem olyan részletes, mint a magyar, de a készítők kiemelik: a szlovákiai fiatalok a nemzeti átlagnál kicsit elutasítóbbak az unióval kapcsolatban, és gyakran emlegetik „Brüsszel diktátumát”, valamint azt, hogy az uniót meg kell reformálni. Ezzel párhuzamosan azonban nem látnak más, az unión kívüli alternatívát, és alapvetően nem akarják elhagyni az EU-t. Az elemzők megjegyzik, az EU népszerűségének visszaesése annak tudható be, hogy

az unió még mindig távolinak tűnik a fiatalok számára,

és a válaszadók gyakran említették, hogy a nagyobb nemzetek túlságosan dominálnak a szervezetben, emellett pedig korlátozzák Szlovákia szuverenitását.

Demokrácia – autokrácia

A kutatás legérdekesebb fejezete a liberális demokrácia és az autokrácia támogatottságát vizsgálja, és „generációs” törést tárt fel a magyar 18 –24 évesek, illetve a 25–34 évesek közt. Míg a fiatalabbak V4-es összehasonlításban a legkevésbé (59,8 százalék) támogatják a liberális demokráciát, és legnagyobb arányban az autokráciát (29,9 százalék), addig az eggyel idősebb korosztály ezzel fordítva van: háromnegyedük a liberális demokráciát támogatja, és csak 21,6 százalékuk hisz az autokráciában. A jelentés nem kutatja komolyabban ennek a meglepő törésnek az okait, azt azonban megjegyzi, az idősebb, 34–45 éves generáció még erősebben, 77,4 százalékban demokráciapárti.

Szlovákiában a 18–24 évesek 70,8 százaléka demokráciapárti, 20,8 százalékuk támogatna erős autokráciát. A 25-34 éves korosztálynál azonban már záródik az olló, az arány 66–24,7 százalékos a demokrácia javára.