A fiatalok 19%-a magyarok mellett sem lakna

Mindez a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) felméréseiből derül ki, melyeket idén július és szeptember között készítettek, és egy tanulmányban publikáltak. A tanulmány elsősorban azt vizsgálta, hogyan nő a radikalizmus és a szélsőségesség Szlovákiában – s bár az intézet pozitívan értékeli, hogy a fiatalok 65 százaléka elutasítja a tekintélyelvű rezsimeket és politikai irányzatokat, azt is megállapítja, hogy a fiatal generáció inkább a konzervatív politikai irányzatokat részesíti előnyben a liberális irányzatokkal szemben.

Az IVO legújabb tanulmányában rámutat: ugyan a 18-39 éves fiatalok 41 százaléka liberális gondolkodásúnak vallja magát, 35 százalékuk középen állónak, és csak 19 százalékuk konzervatívnak, mégis jórészt egyetértenek a konzervatív eszmékkel és irányzatokkal, melyek nagy részére a szélsőségesek igyekeznek rátelepedni. 66 százalékuk egyetért Szlovákia szuverenitásának megőrzésével az EU-n belül, 57 százalékuk pedig a kereszténység védelmével az iszlámmal szemben. 54 százalékuk közel érzi magához a hazafias eszméket, 48 százalékuk pedig a szláv kölcsönösséget. A szélsőségesség terjedésének fényében pedig riasztónak hat, hogy 45 százalékuk a fehér faj védelmét is közelinek érzi magához.

Mindez megelőzi a liberális demokrácia eszméjét, melyet csak 40 százalék érez közelinek, 26 százalék pedig távolinak. Az európai integráció is csak 38 százalékuk számára közeli, a multikulturalizmusnak pedig több az ellenzője (35 százalék), mint a  pártolója (30 százalék). A tekintélyelvű politikai rendszereket azonban 65 százalék elutasítja, s csak 12 százalék nem.

Marián Velšic elemző, a tanulmány szerzője szerint aránylag magas annak az esélye, hogy a szélsőségeseknek sikerül megszólítania a konzervatív értékrenddel bíró fiatalok egy részét. "Minden azon múlik, hogy alakul a közbeszéd a témával kapcsolatban, és azon, hogy a politikai spektrum demokrata része mennyire lesz képes mobilizálni a lakosságot" – magyarázza az elemző. 

A tanulmány készítői megjegyzik, hogy Szlovákia lakossága régóta kifejezetten távolságtartó és intoleránsnak mutatkozik a nemzeti kisebbségekkel, idegenekkel, a mássággal kapcsolatban. Ezt az IVO felmérése is megerősítette. Egyrészt nagyon pozitív, hogy a 18-39 éves korosztály 81 százalékának gondot okozna, ha egy szélsőséges mellett kellene laknia, ám a másik oldalon 80 százalék roma család, 71 százalék pedig muszlim család mellett sem lakna. A gazdaságilag gyengébb országokból érkező bevándorlók mellett 54 százalék, egy homoszexuális vagy egy leszbikus pár mellett több mint 40 százalék nem élne szívesen.
 

A zsidóellenesség ebben a tekintetben a többi társadalmi csoport elutasításához képest alacsonyabbnak mondható, de még így is az emberek több mint negyede nem élne zsidó család mellett. Magyar család szomszédságában pedig 19 százalék nem lakna. Furcsa különbség mutatkozik a testi és a szellemi hendikeppel élőkkel kapcsolatban: míg testi fogyatékossággal élő mellett 7 százalék nem élne, a szellemi fogyatékosság 23 százalék számára jelent problémát.

A felmérés pártszimpátia szerinti bontásban is vizsgálta az intolerancia mértékét. Míg az SaS, a KDH, a Sme rodina és az OĽaNO szimpatizánsai viszonylag tolerásnak mutatkoznak, addig a Smer és a Híd szavazóbázisa a középmezőnyben foglal helyet. A legkevésbé toleránsak azon pártok szimpatizánsai, melyeknél nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetiségi és etnikai kérdések: az SNS és a szélsőséges ĽSNS választói, valamint érdekes módon az MKP-szavazók, akik intoleránsabbnak mutatkoznak a Kotleba-szavazóknál is. A tanulmány ugyanakkor nem közli, mekkora nemzetiségi mintákkal dolgoztak a felmérések során – minél kisebb a minta, annál jobban torzulnak az eredmények.