A szlovák politikában a trianoni évforduló kapcsán újra előkerült a magyarkártya

„Kedves barátaim, akiknek őszintén számít a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni minden igazságtalanságért, amit azért kellett megélnetek, mert nem voltatok hajlandók megválni az anyanyelvetektől. Egyúttal megértést kérek tőletek azon szlovákok számára a múltból, akik hasonló okokból szenvedtek, főleg a 19. század második felében a Magyar Királyságban” – fogalmaz Matovič a szlovákiai magyaroknak címzett üzenetében.

A miniszterelnök az után tette közzé Facebook-oldalán az üzenetet, hogy jelentős belpolitikai hullámokat vetett az MKP ügyvezető elnöksége által fogalmazott memorandum, amelyet kedden egy baráti találkozón nyújtottak át a kormányfőnek. A dokumentum a magyar kisebbséget érintő kéréseket, így például a kétnyelvűség és az önigazgatás kiterjesztését tartalmazza. „Az egész akciót megzavarta egy gondosan előre elkészített gesztus. Az MKP elnökségének meghívott tagjai úgy döntöttek, hogy visszaélnek az ünnepélyes meghívással és az akción bemutatták nekem a »kéréseiket«, hogy ismét gerjesszék a nacionalista indulatokat, pont mint azokban az időkben, amelyek végére pontot akartam tenni ezzel az akcióval. Abszurd” – írja Matovič.

Ígéretekkel tele a padlás
Őry Péter, az MKP ügyvivő elnöke a bocsánatkérésre lapunknak úgy reagált, nem lepte meg őt a kormányfő nyilatkozatainak változatossága. „A gesztusokat mindig nagyra értékeltük, viszont az MKP részéről kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a magyar közösség megmaradása érdekében a gondokat nevén nevezzük és orvosoljuk azokat” – írja válaszában, és hozzáteszi, hogy az ország minden polgára, így a magyarok is tiszteletet érdemelnek, mind a tettek, mind a nyilatkozatok szintjén. Őry szerint fontosnak tarják, hogy megnevezzék a szlovákiai magyarság problémáit, ahogy az szerinte a memorandumban meg is történt.

Sólymos László, a Híd újdonsült elnöke lapunkkal azt közölte, annak ellenére, hogy a miniszterelnök bejegyzése sem az első világháború, sem a második világégés után ért sérelmeinkről szól, a keddi baráti találkozóhoz hasonlóan ezt is pozitív gesztusként értékeli. „Ugyanakkor azt gondolom, hogy hasonló gesztusokkal már tele a padlás” – teszi hozzá. Sólymos szerint nem csak a közösségi hálón kell beszélni a szlovákiai magyarok problémáiról. „Indítsuk el a történelmi sérelmek és traumák feldolgozását célzó valódi párbeszédet. Méltó módon, megfelelő formában. Ha ez a cél, ebben tudunk segíteni” – fogalmaz Sólymos.

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke elmondta, nagyra értékelik a miniszterelnök bocsánatkérését, amire sok elődje nem volt képes. „A gesztusokat konkrét tetteknek kell következniük, mivel tíz éven át sok problémánk a szőnyeg alá lett söpörve” – mondta.

A memorandumról
Ahogy arról beszámoltunk, az MKP által írt memorandum a magyar kisebbséget érintő kéréseket, így például a kétnyelvűség és az önigazgatás kiterjesztését tartalmazza. Míg a párt ügyvezető elnöksége kiáll a leírt kívánalmak és azok prezentálásának módja mellett, az MKP egyik vezetője, az OĽaNO-val szoros kapcsolatot ápoló Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke ez utóbbit bírálta. „Most volt a legalkalmatlanabb időpont arra, hogy az így formába foglalt követelések előkerüljenek” – fogalmazott Berényi.

A Hidat vezető Sólymos ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, szerinte Matovičnak és magyar barátjának Trianonból sikerült botrányt kreálniuk. „És még ha a szándék jó is volt, a politikában mindig a végeredmény számít – az pedig katasztrofális” – fogalmaz. Szerinte két nap is elegendő volt arra, hogy 
a gyűlölködő kommentárok ismét 
a közbeszéd részévé váljanak és ellepjék a közösségi médiát is. „És mindez csak azért, mert az urak, úgy az egyik, mint a másik oldalon, nem tudatosították a téma komolyságát. Talán tudniuk kellett volna, hogy ehhez a témához nem egy teadélutánra kell meghívni 100 magyart” – tette hozzá a Híd elnöke.

Felszín alatti gondok
„Nagy kár, hogy egy előkészítetlen és pártos PR-érdekeket szolgáló lépéssel sikerült keresztülhúzni azt a közeledési gesztust, amit a kormányfő kezdeményezett” – mondta a memorandumról az Összefogás nevében Mózes. Szerinte a pártmemorandumra érkező agresszív szlovák reakciók azt mutatják, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatok csak a felszínt érintik, a hazai közbeszédből teljesen kikoptak a magyar témák. „Az új generációnak a nulláról kell kezdeni az építkezést” – tette hozzá az Összefogás elnöke.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint biztosan jobban elő lehetett volna készíteni a memorandum átadását és a bejelentést, hiszen az egész konfliktus kirobbantását az okozta, hogy a szlovák sajtó önkényesen kezdte értelmezni az írásban foglaltakat. Véleménye szerint az egész ügyben nem az átadás körülményei a leginkább sajnálatosak.

„A memorandum célkitűzései közt nincs semmi szokatlan vagy vállalhatatlan, azzal sincs baj, hogy valaki ezeket a pontokat megfogalmazza. A legnagyobb probléma, hogy a szlovák közeg még mindig képtelen megérteni a magyar közösség gondjait, mikor pedig azok a felszínre kerülnek, akkor támadásnak és feszültségszításnak vélik. Húsz év alatt sikeresen elfojtottuk a problémákat, de a megoldásukhoz nem kerültünk közelebb” – mondta lapunknak Tokár.