A szlovák idegen nyelvként – sok a bürokratikus akadály

Lapunk kérdésére a projektben részt vevő egyetemi tanárokon kívül ezt közvetve az oktatási minisztérium is elismerte. Pontosabban a minisztérium mellett működő, uniós alapokért felelős ügynökség (ASFEU). Azt próbáltuk ugyanis megtudni, hogy a 2012 őszén kiírt nagy uniós projekt, amely az új módszertan és az ahhoz szükséges további feltételek megteremtését célozza, miért csak a szlovák szakos egyetemi hallgatókra fókuszál. A projekt pontos neve: A kisebbségi tannyelvű iskolák szlováknyelv- és irodalom-oktatása színvonalának javítása idegennyelv-oktatási módszerekkel, a főiskolai tantárgyak oktatási színvonalának javításán keresztül. Vagyis a projekt logikája, hogy az iskolákban a szlovákoktatást azokkal a leendő szlovák szakos tanárokkal reformálja meg, akik jelenleg még csak hallgatók. Így viszont a már gyakorló tanárok kimaradnak, s jóval több időbe telhet, míg az új típusú szlovákoktatás bevett gyakorlattá válik. Az ASFEU szerette volna a hallgatók mellett a tanárokat is bevenni a célcsoportba, továbbképzéseken ismerkedhettek volna az új módszerekkel, a szabályok viszont kötötték őket a célcsoportok meghatározásánál – áll a válaszban. „Elutasították arra hivatkozva, hogy nincs összhangban az operációs program irányító dokumentumaival” – jegyzik meg. Mindennek ellenére remélik, hogy belátható időn belül a gyakorló tanároknak lesz lehetőségük ilyen továbbképzésekre járni, ez viszont már nem az uniós alapokkal kapcsolatos projektek hatásköre. Egy másik furcsa megkötés, hogy a projekt résztvevői az anyagok kidolgozásánál nem mehetnek szolgálati útra saját autóval, csak szolgálatival, illetve tömegközlekedési eszközökkel. A nyitrai Konstantin Egyetem oktatói, akik részt vesznek az új módszertan egyik változatának, az úgynevezett Nyitrai modell kidolgozásában, a fenti szabály miatt nem mentek külföldi tanulmányútra, tudtuk meg Vančo Ildikótól, aki a projekt egyetemi hallgatókat célzó részének kidolgozását vezeti. „Beterveztünk néhány szolgálati utat például Békéscsabára, Sepsiszentgyörgyre, hogy megnézzük, ők hogyan közelítenek az államnyelv oktatásához a kisebbségi iskolákban. De mivel szolgálati autó nincs, és nem akarunk 18 órát vonatozni, erről le kell mondanunk” – jegyezte meg. A nyitrai Konstantin Egyetem mellett a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem, valamint a kassai Šafárik Egyetem projektje is elnyerte a minisztérium tetszését, velük is kötött tavaly szerződést. Megkérdeztük a tárcától, miért, hiszen ezeken az egyetemeken nincsenek magyar nyelvészek, akik az eddigi tapasztalatok alapján kidolgoznák a terveket. A projekt nemcsak a magyar iskolák szlováknyelv-oktatását célozza, hanem általában a kisebbségi iskolákét, írta válaszában a minisztérium. A magyar iskolák száma mellett viszont a többi kisebbségi iskola száma elenyésző.