A sűrűn vetett gabonából a termés idén megközelíti a 3 millió tonnát, a csapadék mennyiségétől függően azonban régiónként jelentős különbségek vannak.
A szárazság ellenére sem lesz gond az élelmiszer-ellátással
A katasztrofális szárazság ugyan súlyos problémákat okoz a szlovákiai gazdáknak, az ország ellátottsága a legfontosabb szántóföldi terményekből azonban nincs veszélyben – állítják a takarmánytermelők szakmai szövetségének a képviselői, akik szerint az ukrajnai behozatal egyes termények esetében leverheti az árakat.
A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére Szlovákia idén is jelentős mértékben önellátó a szántóföldi növénytermesztésben – állítja a Takarmánytermelők, -raktárosok és -kereskedők Szövetségének a revíziós bizottságát vezető Jozef Rebro, aki szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a gabonaféléket idén 7%-kal nagyobb területen vetették el, mint tavaly.
Látványos különbségek
„Az aszály ugyan befolyásolta a terméshozamokat, de nem a várt mértékben, így abban bízunk, hogy a sűrűn vetett gabonából a termés megközelíti a 3 millió tonnát, a csapadék mennyiségétől és időzítésétől függően azonban régiónként jelentős különbségek lehetnek” – tette hozzá a szakmai szervezet képviselője. Példaként a búzát említette, amelynek a terméshozama régiótól függően hektáronként 3,5 és 9 tonna között mozog, így nem könnyű országos átlagot vonni. „A búza vetésterületét 15%-kal növelték, a termés pedig az eddigi előrejelzések szerint mintegy 11,36%-kal nő, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy idén nagyjából 275 ezer tonnával nagyobb búzaterméssel számolhatunk, mint tavaly” – mondta Rebro. A már learatott búza szerinte rendkívül jó minőségi mutatókkal rendelkezik, a legjobb minőséget ezúttal az ország keleti és északi járásaiban learatott búza esetében mérték.
Árpát idén ugyan a tavalyinál kisebb területen vetettek, az ágazati szakmai szervezet becslései szerint azonban a hektárhozamok 1,7%-kal magasabbak lesznek, ami körülbelül 10 ezer tonnával nagyobb termést biztosít a tavalyinál. Rebro szerint az aszály az olajrepcében okozta a legkisebb károkat. A 3,28 tonnásra becsült hektárhozamnak és a vetésterület 3,7%-os növekedésének köszönhetően repcéből így 465 ezer tonnás termés várható.
Kiszáradt kukorica
Az őszi betakarítású növények szempontjából már sokkal rosszabb a helyzet. „Ezek esetében a kedvezőtlen időjárás valószínűleg jóval nagyobb hatással lesz a termésre. A kukoricát például épp a beporzás idején sújtotta a szárazság és a rendkívüli forróság. Az elmúlt napok esőzései egyes helyeken ugyan javíthattak valamelyest a helyzeten, több régióban azonban már menthetetlen a kukoricatermés. A szemes kukorica egy részét így valószínűleg silózásra használják fel” – állítja Rebro.
A kukorica állapota az ország egyes régióiban azonban erősen függ a csapadékviszonyoktól. Az északabbra fekvő járásokban így például azzal számolnak, hogy az idei év számukra teljesen átlagos lesz. A kukorica vetésterülete Rebro szerint országos szinten eleve 13,3%-kal csökkent a tavalyi évhez képest, az idei kukoricatermés így 1,1 millió tonna körül mozoghat, ami ugyan elmarad a korábbi évek termésétől, ám így is elegendő lesz a hazai feldolgozóipar igényeinek a kielégítésére.
Ukrán konkurencia
Rebro szerint a napraforgót nagyjából ugyanolyan területen vetették el, mint tavaly, de a várható termés 4-5%-kal lesz alacsonyabb. A szója vetésterülete 6,25%-kal haladja meg a tavalyit, míg a termés a becslések szerint 2-3%-kal csökken. A napraforgó és szójabab szlovákiai termelői számára azonban nem jó hír az ukrajnai behozatal növekedése. „Az Ukrajnából érkező import jelentősen befolyásolhatja az árakat, de a szlovákiai GMO-mentes szójabab tisztaságát is” – figyelmeztet Rebro.
(mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.