A SZABADSÁG MERĺTÉSE

– A merítést a munkaadó határozhatja meg az alkalmazottal történt egyeztetés alapján, és az évi szabadságok terve szerint, melyet az alkalmazottak képviselőinek is jóvá kellett hagyniuk. Tekintettel kell lenni arra, hogy az alkalmazott lehetőleg egyszerre vehesse ki szabadságát, és a naptári év végéig élhessen ezzel a jogával.

– A munkaadó az alkalmazottakkal való egyezség alapján tömeges vagy üzemi szabadságot is elrendelhet, ha erre üzemeltetési okokból szükség van, és nem sérti az alkalmazottak érdekeit. Az üzemi szabadság nem lehet két hétnél hosszabb, kivételt képeznek profi művészeti csoportok – számukra legfeljebb 4 hét lehet –, a színészek esetében a teljes szabadság idejét is elérheti az üzemi szabadság hossza.

– Ha a szabadságot nem egyszerre szabják ki, biztosítani kell, hogy az alkalmazott legalább két hetet folyamatosan szabadságon tölthessen. Az üzemi szabadság időpontját legalább 14 nappal korábban be kell jelentenie a munkaadónak. Ezt az időszakot csak az alkalmazottak beleegyezésével lehet rövidíteni.

– A munkaadó módosíthatja az alkalmazottja szabadságának időszakát, de ebben az esetben azonban vállalnia kell az ezzel kapcsolatos költségeket.

– A munkaadó nem határozhatja meg a szabadság merítésének időszakát arra az időszakra, amikor:

az alkalmazott tényleges katonai szolgálatát vagy civilszolgálatát tölti,

amikor az alkalmazott betegszabadságon van,

amikor az alkalmazott gyesen vagy anyasági szabadságon van.

A munkaadó adhat alkalmazottjának szabadságot akkor is, ha a törvény szerint még nem jár neki, de várható, hogy az adott naptári évben teljesíti az előírt feltételeket. Például ha még nem dolgozta le a szükséges 60 napot, de az év végéig várhatóan ledolgozza azt. (lpj)

Mikor vihető át a szabadság?

A munkatörvénykönyv szerint az éves szabadságot alapvetően abban az évben kell kimeríteni, amelyik évben jogigény keletkezett rá. Ezt a rendelkezést csak három indokkal lehet megkerülni:

– sürgős üzemeltetési okokból – például ha a szabadságolás veszélyeztetné a vállalat működését,

– ha a munkaadó nem határozta meg, mikor kell kivenni a szabadságot,

– ha az alkalmazott betegség vagy gyes, anyasági szabadság miatt nem tudta kimeríteni a szabadságát. (lpj)