A Škoda is csalt a motorokkal

 A Volkswagen konkurenciája sorra tagadja, hogy a német gyártóhoz hasonló csalásokhoz folyamodtak volna, független tesztek viszont arra utalnak, hogy más autómárkák által kibocsátott káros anyagok is jelentősen túllépik a megengedett határértékeket.

Škodákba is szerelték

A botrányban két típusú dízelmotor, az európai Euro 5 környezetvédelmi normának megfelelő EA189-es jelölésű 1,6 TDI és a 2,0 TDI érintett. Az Auto Bild szaklap szerint ezen motorokat 2009 és 2014 gyártották, az viszont egyelőre nem egyértelmű, hogy mindegyik ilyen erőforrásba szereltek-e abból a szoftverből, amely képes felismerni az emissziós tesztet, hogy arra az időre a határértékek alá csökkentse a káros anyagok kibocsátását. Ilyen motorok kerültek a Škoda Fabia, Octavia, Rapid, Roomster, Yeti és Superb modelljeibe, illetve a Seat Leonba, Altea XL-be, Toledóba, Exeóba és Alhambrába. A Volkswagenen kívül még az Audi nyolc modellje is ilyen motortípust kapott. Összesen körülbelül 11 millió autóról van szó.

Nem romlik el

Jó hír legalább, hogy akinek ilyen „extraszoftverrel” felszerelt autója van, annak semmilyen műszaki hibától nem kell tartania, a szoftver működése ugyanis nincs hatással a gépkocsi többi műszaki, elektronikus és mechanikus részeire, így nem okozhat balesetet. Azt, hogy az adott autókból törlik-e majd idővel a szoftvereket egy masszív visszahívó akció során, nem biztos. Az európai hivatalok jelenleg azt próbálják felmérni, pontosan hány ilyen modell került az európai utakra.

A dízelmotorokat régóta bíráló Német Környezetvédők (Deutsche Umwelthilfe, DUH) nevű szervezet közölte: részletes információi vannak arról, hogy szinte minden német autógyártó, azaz nemcsak a Volkswagen, hanem a Daimler, a BMW és az Opel is meghamisította dízelmotoros autók károsanyag-kibocsátási értékeit. A BMW is határozottan tagadta a csalás vádját, miután az Auto azt írta, hogy az ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) vizsgálata kimutatta: a BMW X3 xDrive nitrogén-oxid kibocsátása a közúti közlekedésben tizenkétszeresen haladta meg a kilométerenként 0,08 grammos európai Euro-6 normát. Ez valamivel még rosszabb, mint az amerikai környezetvédelmi hatóság által pellengérre állított VW Passat 2,0 TDI által produkált 11,35-szörös érték. „A leghatározottabban viszszautasítjuk azt a vádat, hogy manipuláltuk járműveink károsanyag-kibocsátási tesztjeit” – közölte lapunkkal a márka állásfoglalását Milan Stupka, a BMW Slovakia PR-menedzserre, hozzátéve: az ICCT vizsgálatának részleteit nem ismerik, ezért nem kommentálhatják.

Gyorsan magukhoz térnek

S bár úgy tűnhet, a botrány akár tönkre is teheti az érintett autógyártókat, a korábbi hasonló külföldi incidensek tapasztalatai azt sugallják, hogy az ilyen jellegű skandalumok nem gyakorolnak érezhető közvetlen hatást az ágazat teljesítményére. A Toyotának 2009 és 2011 között 9 millió autót kellett visszahívnia egy olyan hiba miatt, amely a járművek váratlan gyorsulását okozta, a General Motors pedig csak tavaly 27 millió autót hívott vissza. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy az érintett időszakokban sem a japán, sem az amerikai autógyártásra nem gyakoroltak érezhető hatást ezek a visszahívási epizódok, és a két cég részvényárfolyamai is gyorsan ledolgozták a kezdeti veszteségeiket.