A sajtó és a politikai nyomás

Gombaszög |

<p>A cikkek megjelenése előtti nyomásgyakorlás nem jellemző, megjelenés utáni telefonokat viszont mindenki kapott már &ndash; erről is volt szó a Gombaszögi Nyári Táborban, ahol három főszerkesztő beszélgetett a sajtó és a politikai nyomás vonatkozásairól: Szalay Zoltán az Új Szót, Balogh Ákos Gergely, a Mandinert, D. Horváth Gábor pedig a Magyar Nemzetet képviselte.</p>

A közéleti újságírás egyre kevésbé érdekli az embereket, a médiára egyre inkább a töredezettség a jellemző, az olvasókra pedig ömlik a szűretlen tartalom. Ezek az általános trendek, amelyek befolyásolják a jelenlegi médiapiacot, Szalay Zoltán azonban bízik abban, hogy az olvasók rá fognak jönni, hogy szükségük van a szerkesztett tartalmakra.

Mindhárom főszerkesztő lapjával szemben felmerülnek vádak, hogy elfogultan tájékoztatnak. „Az Új Szó mindig próbál középen állni világnézeti szempontból, de a szerkesztőségnek van egy álláspontja, amely átfedésbe kerülhet egyik vagy másik párt álláspontjával. Ez nem azt jelenti, hogy kiszolgálná azt a pártot” – szögezte le Szalay Zoltán.

A Mandiner elődje a Fidelitas szervezet egykori, később függetlenedő lapja volt, tehát politikai közegben alakult. Balogh Ákos Gergely azonban elmondta, gyakran a fejükre olvassák, nem is jobboldaliak, mivel bizonyos kérdésekben nem értenek egyet a kormánnyal.

A Mérték Médiaelemző Műhely 2014-es felmérése szerint az újságírók 73%-a érzi úgy, hogy politikai nyomás alatt áll. „A Fidesz politikusaiban van egy nagyon rossz médiaszocializáció, abban nőttek fel, hogy a média ellenség. Bizalmatlanok, és van bennük egy erős kontrollmánia” – mondta Balogh Ákos Gergely, de hozzátette, főleg „esemény utáni” telefonokat kapnak.

D. Horváth Gábor elmesélt egy 2010-es esetet, amikor egy szereptévesztéses újonnan kinevezett kormánybiztos felhívta a szerkesztőséget, hogy a Magyar Nemzet túl sok rossz hírt közöl a Tescóról. „Jó híreket vár a Tescóról a miniszteri biztos” – ilyen címmel jelent meg másnap a lapban egy cikk, a kormánybiztost pedig leváltották.

Szalay Zoltán is megosztott a közönséggel egy történetet, amikor egy politikus egy alcímben szereplő gondolatjel miatt vitatkozott vele hosszú perceken át, és vonta kétségbe a lap objektivitását.

Szó esett arról a jelenségről is, amikor egy párt politikusai bojkottálnak egy lapot, majd amikor abban más politikusok megjelennek, elfogultsággal vádolják az újságot. D. Horváth Gábor szerint a Magyar Nemzettel is ez történt, miután Simicska-ügyet követően a kormánnyal szembefordult tulajdonosnál maradt a lap. „Velünk most így viselkedik a Fidesz, aztán ránk fogja, hogy jobbikosok vagy LMP-sek lettünk, miközben a Fidesz politikusai nem nyilatkoznak nekünk – mondta D. Horváth. – Pedig a kormányoldal véleménye lenne a legfontosabb, hiszen a végrehajtó hatalomtól függ minden.” 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?