A reformokat hiányolja a többség az oktatásban

A hazai felnőtt lakosság 42%-a gondolja, hogy szlovákiai oktatás egy helyben topog, 38% pedig állítja, hogy rossz irányba fejlődik. 

„Míg 1997-ben a szlovák iskolaügy a technikai felszereltség bebiztosításával küzdött, addig ma sokkal komolyabb problémát kell megoldania – az átgondolt, koncepciós reformok hiányát, amelyekkel elérné a 21. századnak megfelelő színvonalat” – kommentálta a felmérés eredményeit Oľga Gyárfášová szociológus, aki a felmérésben a 22 évvel ezelőtti vizsgálatot biztosította. 

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy mely három probléma a legnagyobb, amely az itthoni oktatást érinti. A tavaly év végén végzett kutatás szerint leginkább az iskolaügyet érintő kevés, átgondolt változtatás a legnagyobb gond, 1997-ben a nem megfelelő technikai felszereltség volt a vezető probléma. Mára ez utóbbival elégedetlenkedők száma 16 százalékponttal csökkent, előbbivel azonban 17 százalékponttal több embernek van gondja. Gyárfášová hangsúlyozta, hogy 2019-ben, akárcsak 1997-ben, a felmérésben résztvevőknek 16 tételből kellett kiválasztaniuk azt a három problémát, amely szerintük a legnagyobb mértékben igaz a hazai oktatásügyre.

A második legproblematikusabb területként a nem megfelelő tankönyveket jelölték meg a válaszadók, 22 évvel ezelőtt a tanárok alacsony bérét tartották a felmérésben részt vevők a második legnagyobb problémának. Hipš szerint a tankönyvek a lexikális tudásra összpontosítanak ahelyett, hogy a hétköznapi életben is felhasználható készségekre helyeződne a hangsúly.

Rácz Noémi, a Kassai Képzőművészeti Középiskola tanára lapunknak elmondta, a tanárok túlterheltek, ezért sem marad idő arra, hogy az órára olyan feladatokat állítsanak össze, amellyel változtathatnának a megszokott meneten. „A másik dolog a tananyag mennyisége. A kötelező tananyag megtanítása mellett nehéz olyan aktivitásokat belevinni a tanórákba, amelyek más készségeket, például a csoportmunkában való problémamegoldást igényelnek” – nyilatkozta lapunknak az illusztrátor, akit 2018-ban az év pedagógusa közönségdíjasa lett.

A problémamegoldásra a közvélemény szerint is nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. A PS/Spolu megrendelésére végzett felmérésben résztvevők véleménye szerint ugyanis a mindennapi életben való tájékozódás képessége, az idegen nyelvek aktív elsajátítása, valamint az általános műveltség egyformán fontos: a válaszadók 70%-a szerint mindhárom ugyanolyan arányban lényeges. A valóság azonban éppen ennek az ellentettjét mutatja. A megkérdezettek 30%-a szerint fejlesztik az alap- és középiskolák az idegen nyelvek aktív elsajátításának képességét, 21%-uk szerint kapnak a gyerekek általános műveltséget, és csupán 11% gondolja, hogy az iskola a valóságban való orientálódás képességét fejleszti.