A póthagyatéki eljárásról

Jelige: Örökség. „Szüleim még a rendszerváltás előtt elhaláloztak, és az utánuk maradt földeket kizárólag a bátyám örökölte, mert máshogy nem lehetett. Én 1992-ig nem adtam be a kérvényt a póthagyatékra, hogy az én nevemre legyen írva az örökrészem, a bátyám pedig nem akarja odaadni azt, ami nekem jár. A „Merni kell vállalni a felelősséget ” című írásukban olvastam, hogy újra be lehet adni a kérvényt. Hogyan kell eljárnom? ”

Olvasónk levelében egyszerre több, nem teljesen összefüggő kérdést vet fel. Az örökség tárgyát képező ingatlanok a jogerős bírósági döntés vagy közjegyzői határozat alapján kerülnek végérvényesen az örökösök tulajdonába. Ha valamelyik örökös lemond a másik javára, a kedvezményezett kötelezheti magát az így megszerzett tulajdon ellenértékének megfizetésére. Ha azonban ilyen megegyezés nem születik, akkor az örökösöknek a továbbiakban nem lehet egymással szemben követelésük. A leírt esetben azonban arról van szó, hogy a rendszerváltás előtti időszakban érvényes törvények alapján, ha az örökség tárgyát olyan mezőgazdasági földterület képezte, amely valamely szocialista szervezet, például szövetkezet használatában volt, csak egy örökös tulajdonába kerülhetett, és így a többi jogosult nem juthatott a tulajdonához. A 293. számú 1992 évi törvény értelmében mindazok, akiket így megrövidítettek, 1993. június 30-ig kérhették az őket megillető örökrész visszaadását, vagy értékének megtérítését attól, akinek a tulajdonába került. Ha a megadott időpontig nem jött létre megegyezés a felek között, vagy nem történt meg az igénylés benyújtása, már nincs lehetőség a jogorvoslatra.

Póthagyatéki eljárás elindítása abban az esetben lenne indokolt, ha az örökösödési eljárás lezárása után jut a jogos örökösök tudomására, hogy az örökhagyó tulajdonában további ingatlanvagyon volt, amely nem képezte tárgyát az eljárásnak. Ebben az esetben az illetékes járásbírósághoz kell fordulni egy beadványnyal (návrh na prejednanie novoobjaveného dedičstva), amelyben fel kell tüntetnie az eredeti eljárás nyilvántartási számát, az ingatlan, valamint a jogos örökösök adatait.

Az 1991-es földtörvény értelmében 1992. december 31.-éig a jogos tulajdonosok, az ő hozzátartozóik vagy törvényes örököseik kérhették azon mezőgazdasági földek visszaadását, melyek 1948 és 1990 között kerültek jogtalanul az állam vagy egyéb jogi személyek tulajdonába. Az olvasónk által említett cikkben az MKP elnöke, Bugár Béla a kormány ezzel a problémával kapcsolatos célkitűzéseiről nyilatkozott, amelyeket csak az elkövetkezendő 4 évben valósítanak meg új törvény vagy a már hatályos törvény módosításának keretén belül. Jelenleg viszont még a fent leírtak érvényesek.

Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoportjának munkatársa