A nyugdíjhoz már nem elég a ledolgozott 40 év

A nyugdíjkorhatár változása

A nyugdíjkorhatár az új rendszer miatt évente két hónappal emelkedik, miközben a szükséges szolgálati évek száma a várható élettartamhoz igazodik. A korkedvezményes nyugdíj jogosultságának meghatározásához a nyugdíjkorhatárból 23 évet kell levonni. Az aktuális nyugdíjkorhatárokat egy törvényben rögzített táblázat tartalmazza az 1966-ban és korábban születettek számára, míg a fiatalabb generációk esetében egy képlet alapján, évente egy hónappal növekszik a határ. 

A 40 évnél hosszabb szolgálati idővel nyugdíjba vonulók számára a normál nyugdíjkorhatár az irányadó. Az 1962-ben születetteknek 40 év és négy hónap munkaviszony szükséges, az 1963-as születésűeknél ez az időtartam 40 év és hat hónap, ezt követően pedig minden évben további két hónappal emelkedik a szükséges szolgálati idő.

A szolgálati idő fogalma

Nem minden számít bele a szolgálati időbe: a tanulmányi évek, a munkanélküliség, valamint a szakmai és politikai képzések nem vehetők figyelembe. Kivételt képeznek a tanulószerződéses gyakorlati képzések, amennyiben azokat 1984. augusztus vége előtt kezdték meg.

A korkedvezményes nyugdíj igénybevételének egyik alapfeltétele, hogy a megállapított nyugdíjösszeg meghaladja a létminimum 1,6-szorosát, amely jelenleg 438,40 euró havonta. Az idő előtti nyugdíjazás pénzügyi hátrányokkal jár: minden hónap, amellyel valaki korábban vonul nyugdíjba, 0,5 százalékos levonást jelent. 

Erik Tomáš munkaügyi miniszter Martina Bajo Holečková vitája a szülői nyugdíjbónuszról

Erik Tomáš munkaügyi miniszter az STVR egyik műsorában vitázott Martina Bajo Holečkovával, a (SaS) képviselőjével. A beszélgetés középpontjában a nyugdíjrendszer és a szociális intézkedések álltak. A vita egyik fontos témája a szülői nyugdíjbónusz volt, amelyet előbbi szerint ki kellene igazítani, különösen azon nők esetében, akiknek a szülési szabadsága nem számít bele a támogatásba, és így alacsonyabb nyugdíjat kapnak. A munkaügyi tárca még idén törvénymódosítást tervez a rendszer kiigazítására, míg a Szociális Biztosító várhatóan öt év alatt hajtja végre a szükséges újraszámításokat.

Az ellenzéki képviselő bírálta a kormány gazdasági konszolidációs terveit, amelyek szerinte évente 800 eurós terhet rónak a lakosságra, miközben az idősek mindössze 660 eurós 13. havi nyugdíjban részesülnek, így ténylegesen veszteséget szenvednek el. Holečková úgy véli, hogy a kiadáscsökkentést inkább az állami struktúra átalakításával kellene elérni, például a turisztikai és sportminisztérium megszüntetésével. 

Martina Bajo Holečkovával a szakértők is egyetértenek, akik szerint a nyugdíjrendszere reformra szorul, mivel az elöregedő népesség és az alacsony születésszám egyre nagyobb terhet ró az államháztartásra. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) különösen aggasztónak tartja a 13. nyugdíjakra fordított, idén közel egymilliárd eurós kiadást, amely szerintük hosszú távon fenntarthatatlan.

Monika Uhlerová, a KOZ elnöke szerint a nyugdíjak rendszerének átfogó reformja helyett a kormány átmeneti intézkedésekkel próbálja kezelni a problémát, ami nem jelent valódi megoldást. Az idősek számára tisztességes, kiszámítható nyugdíjat kellene biztosítani, nem pedig ad hoc juttatásokkal fenntartani a rendszert.

A szakszervezet szerint a nyugdíjválságot csak egy átfogó reformmal lehetne kezelni, amely figyelembe veszi a demográfiai kihívásokat és a munkaerőpiaci változásokat

Szlovákia közben az EU leggyorsabban öregedő országai között 

Az elmúlt tíz évben a szlovák lakosság átlagéletkora négy évvel, 42,6 évre nőtt, amivel az ország Görögországgal, Olaszországgal és Portugáliával együtt az EU leggyorsabban öregedő államai közé tartozik. Szlovákia lakosságának átlagéletkora 1996 és 2023 között 7,1 évvel emelkedett, a népesség elöregedése pedig folyamatosan gyorsul.

Szlovákiában a nyugdíjellátásban részesülők száma tavaly decemberre 38 708 fővel nőtt, így elérte az 1,46 milliót. A folyósított nyugdíjak száma is emelkedett, több mint 45 ezerrel haladva meg az előző évi adatokat – közölte Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivője. Összesen 1,82 millió nyugdíjat fizettek ki, amelyből 1,13 millió volt öregségi, 39 055 korkedvezményes, míg 217 975 rokkantsági nyugdíj.

A legtöbb öregségi nyugdíjas a Nyitrai régióban él (151 789 fő), míg a legkevesebb a Nagyszombati régióban (122 799 fő). A korkedvezményes nyugdíjat legnagyobb számban a Trencséni kerületben (6 285 fő), a legkevesebben pedig a Pozsonyi kerületben (3 075 fő) kapják. Tavaly összesen 116 909 új nyugdíjas lépett be a rendszerbe, közülük 38 990 fő korkedvezményes, 35 279 fő öregségi, míg 17 705 fő rokkantsági nyugdíjban részesült.

A nyugdíj mellett munkát vállalók száma is jelentős volt 2023 végén: 155 962 fő élt az öregségi nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségével. A rokkantsági nyugdíjasok közül is sokan aktívak maradtak a munkaerőpiacon, mintegy 106 ezren dolgoztak az év végén.