A szlovák nyugdíjrendszer komoly reform előtt áll. Ennek részeként a nyugdíjak nagyságát és a nyugdíjba vonulás idejét meghatározó szabályokat is módosítják. Kik nyernek majd a változásokon, és kivel fizettetik meg a reform költségeit?
Az időskori jövedelem jelenleg elsősorban a bérszínvonaltól és a második nyugdíjpillér befektetési stratégiájának a kiválasztásától függ. A Trend gazdasági hetilap elemzése szerint a nyugdíjasok jövedelmére azonban már jövőre hatással lesz a szülői bónusz is, amelynek a lényege, hogy a Szlovákiában adózó dolgozók 2023-tól hozzájárulhatnak a szüleik nyugdíjához. „Képzelje el, hogy a lánya és a fia is külön-külön bruttó ezer eurót keres. Ez esetben a nyugdíja havi 30 euróval nőhet” – mondta el Milan Krajniak munkaügyi miniszter, hozzátéve, hogy mindkét szülő megkapja az említett összeget. „A korrektség kedvéért szeretném hozzátenni, hogy a kormánypártok között még nem született végleges döntés a szülői pótlék kiszámításának a módjáról, és a parlamenti jóváhagyás során is változhat a javaslat” – tette hozzá Krajniak.
A munkaügyi miniszter eredetileg azt javasolta, hogy a gyermek mindkét szülője számára a bruttó bére 2,5-2,5 százalékát vezethesse el, vagyis együttesen összesen 5 százalékot irányíthasson át a bruttó keresetéből. A kormány ülése után azonban ezt a kulcsot három százalékra csökkentették. Az így kialakított rendszerrel a nyugdíjakra fordított kiadások évente 200 millió euróval nőnek majd – legalábbis a munkaügyi tárca szerint. Az elemzők egy része azonban már most figyelmeztet, hogy a valós összeg több tíz- vagy akár százmillió euróval magasabb is lehet, a külföldön dolgozók visszatérése például hatalmas lyukat üthet az államkasszán.
A fent említett kockázatot a költségvetési felelősségről szóló törvény módosításával kívánják kiküszöbölni, meghatározva a szülői bónuszra egy év alatt elkölthető maximális összeget. Az intézkedések között szerepelhet például az, hogy a bónusz csak nyolc hónapra fizethető ki, tizenkettőre nem. Alternatívaként a szülői pótlék rugalmasan csökkenthető. Pontosan ezeket a bizonytalanságokat kellene feloldani a parlamenti vita során.
A fiatalok állják a számlát
A nyugdíjak emelését valakinek ki kell fizetnie, a kormány pedig azt tervezi, hogy a gyermektelenekre és a fiatalokra hárítja a számlát. A társadalombiztosítási törvény módosításával a várható átlagos élettartamhoz kötné a nyugdíjkorhatárt, ami alapvető változás.
A jelenlegi szabályok szerint egy 2003-ban született személy 64 évesen menne nyugdíjba, a reform elfogadása után azonban csak 69 éves korában fog nyugdíjba vonulni – derül ki a Narancssárga boríték elnevezésű projekt számításaiból. Eszerint a mostani fiatalok több évvel később mehetnek majd nyugdíjba, ha az orvostudomány fejlődése jelentősen meghosszabbítja az emberéletet. A hetvenéves kőművesek elképzelése azonban irreális, az idősebb embereknek pedig gondjaik lennének a gyártósorok mellett folyó gyors tempójú munkával is. A munkaügyi tárca ezért egyéni nyugdíjplafon bevezetését javasolja. Eszerint a nyugdíjra 40 év szolgálati idő után automatikusan jogosultak leszünk. Tisztán elméletileg, az a személy, aki 18 éves kora óta dolgozik, 58 évesen mehetne nyugdíjba, csak közben persze nem lehet munkanélküli.
Korkedvezmény
A korkedvezményes nyugdíj igénylése a Szociális Biztosítóhoz benyújtott kérelemmel kezdődik. Az állami intézmény ezután a befizetett járulékok alapján kiszámítja a nyugdíj összegét. A kérelmet automatikusan elutasítják, ha az így kapott összeg nem éri el a létminimum 1,2-szeresét. Jelenleg a korkedvezményes nyugdíj 261,70 eurónál kezdődik. A tervezett reform ezt a feltételt tovább szigorítja. Az új szabályok szerint a korkedvezményes nyugdíj a minimálnyugdíj értékével kezdődne. Jelenleg ez 334,30 euró. A feltételek szigorításával az állam évente több millió eurót takarítana meg. A korábbi nyugdíjba vonulást így elfelejthetnék például az adóköltségeik optimalizálásán fáradozó vállalkozók.
Bizonytalan nyugdíj
A nyugdíjkorhatár emelése rendkívül népszerűtlen intézkedés. Épp ezért még nincs is végleges megállapodás a koalícióban a reformnak erről a pontjáról. A kormánypártok egy része elsősorban a szavazók elvesztése miatt aggódik. A racionálisabb politikusok viszont attól tartanak, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével megtakarított pénzt a szülői bónuszra fogják elherdálni. „A szülői bónusz ugyanis az elkövetkező tizenhárom évben növeli majd a nyugdíjrendszer hiányát. Csak ezt követően érvényesülnek majd a javasolt reform pozitívumai” – áll az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács elemzésében. Eszerint a kormány a tervezett intézkedéssel több százmillió eurót fog elherdálni, és a reform csak 2035 körül kezd majd igazán segíteni az államkasszának.
„Rendkívül kockázatosnak tartjuk, hogy a javaslat a bevezetését követő első 13 évben a nyugdíjrendszer hiányának az elmélyüléséhez vezet, és csak ezt követően várható pozitív hatás” – figyelmeztet a Költségvetési Tanács, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyugdíjkorhatár automatikus emelését a kormány egyszerű törvényben kívánja rögzíteni. „Amennyiben az automatikus nyugdíjkorhatárral kapcsolatos szabályokat nem rögzítik az Alkotmányban, fennáll a veszélye annak, hogy a kormányváltás után ezek újra a kukában végzik. Az első nyugdíjpillér kormány által elfogadott módosítása ezután csak tovább mélyítené a nyugdíjrendszer hiányát, illetve növelné a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát” – tették hozzá a Költségvetési Tanács elemzői.
Egyszer már megbukott
A nyugdíjkorhatár fokozatos emelését egyszer már elfogadták. A szükséges változásról először az egyszínű Smer-kormány döntött. A lakosság azonban már 2017-ben megérezte a negatív következményeket, a baloldali párt ezért 180 fokos fordulatra szánta el magát, elvetve a saját reformját, és 2019-ben 64 évben határozták meg a nyugdíjba vonulás felső határát.
Demográfiai veszélyek
Az elemzők szerint a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése nélkül az ország csődbe fog menni, míg ugyanis a nyugdíjrendszert fenntartó munkavállalók száma fokozatosan csökken, a nyugdíjasoké nő. A jelenlegi rendszerrel egyes elemzők szerint már 2035 körül komoly problémákra számíthatunk. Hogy ezeket elkerüljük, jelenleg három forgatókönyv közül választhatunk. Az első a dolgozók számának a növelése külföldiek toborzásával, a második a nyugdíjak csökkentése, a harmadik pedig a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése.
A jelenlegi kormány a három forgatókönyv kombinációja mellett döntött. A nyugdíjkorhatár emelése mellett a jövőbeni nyugdíjak is csökkennek. A 2023-ban nyugdíjba vonulók nyugdíja átlagosan havi hét euróval zsugorodik. Egy évvel később az átlagos havi veszteség akár 22 euró is lehet. A reform 2025 utáni hatását a munkaügyi tárca inkább már nem is számította ki. A nyugdíjkorhatár emelése és a nyugdíjak csökkentése mellett ugyanakkor külföldi munkavállalókat is toboroznak, akik a szaktárca szerint a szlovákiai lakosságra gyakorolt negatív hatások nélkül képesek megoldani a rossz demográfiai helyzetet. Az egyetlen probléma az, hogy a szlovákiai bérek túl alacsonyak, a külföldi munkavállalók így – miután felmérik a szlovákiai helyzetet – inkább nyugatabbra mennek.
Nem jók a reformokban
A kormánykoalíció szinte minden változtatást a reform címkéjével lát el, ami ügyesen leplezi képtelenségét az alapvető változások elfogadtatására. Az alkalmazotti járulékok drasztikus csökkentésére irányuló erőfeszítések, a bérlakások tömeges építése és a végrehajtási amnesztia az állandó politikai huzavona miatt mind kudarcba fulladtak. Még a költségvetési kiadási korlátok és a kórházreform elfogadása sem nevezhető sikernek. E két reformot ugyanis várhatóan csak a következő kormány hivatalba lépését követően indítják el teljes mértékben. Magyarul: megtörténhet, hogy ezek még az előtt a kukában végzik, mielőtt teljes sebességbe kapcsolnának. Ráadásul, még az igazságszolgáltatás teljes reformját sem fogadták el, és a nyugdíjrendszer fent jelzett módosításainak a sorsa is bizonytalan. (Trend, mi)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.