A nőket továbbra is rosszabbul fizetik a munkájukért, mint a férfiakat

„A Statisztikai Hivatal adatai szerint Szlovákiában a nők átlagbére 18,8%-kal (azaz a bruttó havi átlagbér esetében 311 euróval) alacsonyabb, mint a férfiaké. Az elmúlt évtizedben ez a különbség csak kis mértékben csökkent, 2013-ban a nők 22,6%-kal kerestek kevesebbet a férfiaknál” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, a nemzetközi nőnap alkalmából elvégzett felmérésükre hivatkozva. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat, amely az átlagos órabéreket hasonlítja össze, Sadovská szerint hasonló adatokkal rukkolt elő. Eszerint a férfiak és a nők bére közötti különbség nagyjából 18 százalék, ami a negyedik legrosszabb adat az egész Európai Unióban, ahol a nemek közötti átlagos bérkülönbség 12,7%.

Gyermekvállalás

A nemek közötti bérkülönbség a 35–44 évesek esetében a legmarkánsabb (23 és 24% közötti), ami azzal magyarázható, hogy a nők a szülést követően akár több évre is elhagyják a munkaerőpiacot. 

„A nők munkaerőpiaci szerepét kutató Claudia Goldin Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Harvard Egyetem professzora szerint a modern bérezési módszerek előnyben részesítik azokat a munkavállalókat, akik hosszú és megszakítás nélküli karrierrel rendelkeznek, azaz elsősorban a férfiakat”

 – figyelmeztet Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője. Szerinte a férfiak és nők közötti bérszakadék a karrier első éveiben viszonylag kicsi, az első gyermek születése után azonban látványosan megugrik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a nők átlagosan legalább 2,5-szer több fizetetlen időt töltenek háztartási munkával (gyermekgondozás, idősgondozás stb.), mint a férfiak. Így kevesebb idő marad a karrierépítésre. A megoldás kulcsa a nők hatékony visszatérése a munkaerőpiacra, amit a gyermekek bölcsődei elhelyezésének jobb lehetőségei, a rugalmasabb foglalkoztatási formák (a folyamatban lévő digitalizáció minden bizonnyal segít ebben) és a munkaerőpiacra való visszatérés finanszírozási lehetőségei segíthetnének elő.

Ágazati problémák

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nők gyakrabban dolgoznak eleve alacsonyabb fizetésű ágazatokban, miközben a vezető pozíciókat is inkább férfiak töltik be – tette hozzá Sadovská. Szerinte egyes foglalkozások esetében a nemek közötti bérszakadék részben indokolt. Ez a helyzet például az olyan ágazatokban, amelyekben a férfiak fizikailag megterhelőbb munkát végeznek. Sok munkakör esetében azonban nincs ilyen indok, miközben a nők ezekben is kevesebbet keresnek a férfiaknál, akár több tíz százalékkal is. Ha az egyes ágazatokat nézzük, a legmarkánsabb különbségeket például a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások esetében tapasztaljuk. Ebben az ágazatban egy nő átlagbére több mint ezer euróval, vagyis nagyjából 34%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. Az információ és kommunikáció területén a nők csaknem 30%-kal keresnek kevesebbet a férfiakhoz képest, ezzel szemben az adminisztratív szolgáltatások esetében a bérkülönbség alig 1 százalékos.

A Profesia munkapiaci társasághoz tartozó Platy.sk bérportál elemzése szerint az ágazati különbségeken kívül az egyes régiók között is markáns eltérések vannak. „A nők és férfiak közötti bérkülönbség Pozsony, Kassa és Zsolna megyében a legkirívóbb, míg a többi megyében ennél alacsonyabb” – mondta el lapunknak Ľubica Melcerová, a felmérést közzétevő Alma Career Slovakia Kft. PR-menedzsere.

Kevés női vezető

Kočiš szerint fontos, hogy a nőknek a férfiakkal azonos esélyeik legyenek a vezető pozíciók elérésére is. Épp ezért a nők részaránya a felsővezetői pozíciókban az ENSZ Közgyűlése által még 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok egyik részmutatója a nemek közötti egyenlőség elérésére. Szlovákia az Európai Unió átlaga alatt van a nők felsővezetői képviselete tekintetében. 2023-ban a felsővezetői pozíciók mindössze egynegyedét töltötték be nők. A rangsor élén Franciaország áll, ahol a nők közel fele (46%) tölt be ilyen pozíciót. A lista másik végén Ciprus és Magyarország található, a nők alig 10 százalék körüli arányával.

Több állástalan

A nőket nagyobb mértékben sújtja azonban a munkanélküliség is: a regisztrált munkanélküliségi rátájuk 2023 végére elérte az 5,67%-ot, míg a férfiak esetében ez az arány 4,54% volt – derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) adataiból. Sadovská szerint a nők magasabb munkanélküliségi rátája nem újkeletű jelenség, amit a világjárvány és az elmúlt időszak válságai tovább növeltek. Csak emlékeztetőül: 2020 februárjától (közvetlenül a világjárvány előtt) 2021 áprilisáig (a munkanélküliségi ráta csúcspontja a világjárvány alatt) a szlovákiai nők munkanélküliségi rátája gyorsabban nőtt (5,85%-ról 9,17%-ra), mint a férfiaké (4,37%-ról 7%-ra). Az elemzők szerint a nők és a férfiak közötti egyenlőség növelése a bérezés és a munkapiaci megbecsültség szempontjából azonban nem csupán etikai kérdés. Ha sikerülne javítani a nők helyzetén, az az ország gazdaságára is pozitív hatással lenne, vagyis nemtől függetlenül mindenki nyerne vele.