A motorbiciklim

A motorbiciklim azzá vált, amit az ember már régóta vár a géptől. Mindent magától csinált. Például járni. De nemcsak ki, a szabadba, hanem az üzletbe bevásárolni, a mosodába tiszta ruháért, és moziba is jár. Látja helyettem a legújabb filmeket. Aztán írásban beszámol róluk, hogy úgymond legyen áttekintésem arról, mi zajlik mostanában a filmvilágban. És elkezdett helyettem Viera után is járni. Viera eleinte nem szerette a motorbiciklimet. Amikor még hármasban száguldoztunk a Baba szerpentinjein, félt tőle. De aztán megkedvelte. A motorbicikli szinte mindennap elment hozzá. Vierával egy idő után történt valami. Elköltözött a városból. A motorbicikli sem volt már az, ami régente. Előfordult, hogy nem kenyeret hozott a boltból, hanem papírt, vagy tej helyett fekete tintát. Moziba se járt már. Aztán egy napon teljesen elromlott, s csak állt a garázs falának támasztva. Magányosan rovom az utcákat. Nem tetszik semmilyen más csaj, de semmilyen más motorbicikli sem.

Laco Kerata

(1961, író, színész, rendező)

(Csanda Gábor fordítása)