A menekültek érkezése miatt érdemben nem növekedett a terrorfenyegetettség

Magyarországon a napokban nyilvánosságra hozták a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló októberi nemzetbiztonsági jelentést. A dokumentum közzétételét a Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője kezdeményezte. A jelentés a szerb–magyar határ térségében tapasztalható migrációs helyzet nemzetbiztonsági vetületeit részletezi, és arra a megállapításra jut, hogy a térségben növekszik a visszafordított menekültek száma. A dokumentum szerint a magyar határkerítésen egyre többen próbálnak meg átkelni, ami az ott szolgálatot teljesítő rendőrökre, határőrökre is egyre nagyobb nyomást helyez. A szerb–magyar határon éjszakánként 1000-1200 határsértést észlelnek. A megakadályozott tiltott határátlépések száma viszonylag állandóan 2500-3000 fő között mozog egy héten. 

Szlovákiába menekültek

Bár a jelentés nagyobb része nyilvános, fontos részeket takartak ki benne. Egy ilyen hosszabb, olvashatatlanná tett rész után zárójeles megjegyzésként a következő áll: „A szlovák választási hajrában elhangzott bírálatok kapcsán fontos megjegyezni, hogy az ORFK (Országos Rendőr-főkapitányság) augusztus 31-én együttműködési megállapodást írt alá szlovák partnerével.” Hamran István, az akkor hivatalban lévő szlovákiai és Balogh János magyarországi országos rendőrfőkapitány egy olyan megállapodást írt alá, amelynek értelmében kiszélesítették a szlovák és a magyar rendőrök Magyarország területén folytatott közös járőrözését. Az említett időszakban Szlovákiában egyebek mellett olyan bírálatok fogalmazódtak meg, amelyek a Szlovákia déli határán, a többnyire magyarlakta településeken nagy számban megjelenő menekültekért a magyarországi felet hibáztatták. Peter Pčolinský (Sme rodina), az akkori parlament alelnöke még szeptember legelején azzal gyanúsította a magyar rendőrséget, hogy szándékosan tereli Szlovákia irányába a menekülteket. Pčolinský azt állította, mindezt a magyarországi rendőrökkel közösen szolgálatot teljesítő szlovákiai egyenruhásoktól tudja. „A mi rendőreink úgy vélik, a magyar kollégáik utasítást kaptak arra, tegyenek úgy, mint ha nem látnák a migránsokat, mindezt annak ellenére, hogy az orruk előtt szaladgálnak” – fogalmazott Pčolinský.

A menekültek dél-szlovákiai megjelenésének időzítése is érdekes. A szlovákiai rendőrség adatai szerint a szlovák–magyar határon illegálisan átkelő személyek száma a nyáron ugrásszerű növekedést mutatott. Júniusban 3714, júliusban 6034, augusztusban 9089 menedékkérő érkezett Magyarország felől Szlovákiába. A menekültek létszáma, szeptemberben, a parlamenti választás hónapjában érte el a csúcspontját, ekkor 13 381 személyt regisztráltak, míg októberben ez a szám már a felére esett vissza, ekkor 6218 menedékkérőt vettek nyilvántartásba. A szlovák rendőrség által kiadott statisztikai összesítés is rámutat, tavaly, amikor ugyan közel egy nagyságrenddel kevesebb menekült érkezett ugyanezen az útvonalon, a regisztrált személyek számának csúcspontja novemberre esett. 2020 szeptemberében 1369, októberében 2276, novemberében 3370, decemberében 1732 menekültet vettek nyilvántartásba. A most nyilvánosságra hozott magyarországi titkosszolgálati jelenség is arról ír, hogy a migráció idén októberben még „szezonvégi felfutó ágban” van, azaz Magyarországon növekszik az érkező emberek száma. Érdemes visszautalni, idén Szlovákiában viszont szeptemberben volt a csúcspont.

Ezzel kapcsolatban lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő úgy nyilatkozott, nem lehet pontosan megállapítani, hogy a menekültek a szerb–magyar, vagy a román–magyar határon lépnek-e be a schengeni övezetbe, így a Szlovákiában regisztrált személyek számának pontos okai egyértelműen nem határozhatóak meg. Ugyanakkor ő is rámutatott, az elmúlt hónapokban Magyarország több ezer embercsempészt engedett szabadon. A Szlovákiába érkező menekültek egy jelentős része Pozsonyon keresztül haladt tovább. Az októberi helyszíni riportunk során megkérdezett menedékkérők kivétel nélkül arról számoltak be, a magyar–szerb határon keresztül léptek az Európai Unió területére.

Terrorveszély?

A magyar titkosszolgálat jelentése a migráció és a terrorizmus kapcsolatát hivatott részletezni. Ennek ellenére, az olvasható részekben legalábbis, konkrét terrorcselekményre utaló nyomról, vagy terrorgyanús személyről nem számol be. A dokumentum mindig csak lehetőségként veti fel, hogy a migráció kapcsán az EU területén terrorizmushoz kapcsolódó tevékenység jelenhet meg. Így például a jelentés arról ír, a migrációs útvonalat a terroristák arra használhatják, hogy az unió területére jussanak.

A hírszerzési jelentésben a terrorizmus és a migráció kapcsolata a Szerbiában működő, afganisztáni hátterű embercsempészbandák kapcsán merül fel igazán. Eszerint a csoportok között fokozódik a konkurenciaharc és az erőszakosság is. Az embercsempészek közötti harcok pedig egyre gyakrabban vezetnek fegyveres konfliktushoz. A jelentés szerint az elmúlt időszak fegyveres összetűzései Észak-Szerbiában két konkrét afgán bűnbanda közötti területharc következményei voltak. Az embercsempészek a szerb rendőrökre és a magyar határvadászokra is rálőttek, de személyi sérülés egyik esetben sem történt. Az embercsempészek erőszakosságát a fokozott szerb rendőrségi ellenőrzések és razziák sem tudják visszaszorítani. A rendőrségi akciók miatt viszont tarifát emeltek a csempészek, egy átkelésért (szállítás nélkül) már ezer eurót is elkérhetnek.

A jelentésben az áll, a tálib titkosszolgálat közvetlen ellenőrzése alá vette a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempészcsoportok tevékenységét. Aggodalomra ad okot, hogy a tálibok nemcsak finanszírozási, hanem operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet, kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Ezzel az lehet a céljuk, hogy lezárják a különböző afgán hátterű csoportok közötti vitákat, és teljes egészében átvegyék a pénzügyi források ellenőrzését. A tálib kormányzat ugyanis az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet a saját bevételeként használja, és akár terrorfinanszírozásra is fordíthatja. A jelentés hozzáteszi, hogy egyes csempészcsoportok vezetői és tagjai rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak egyik frakciójaként működő és terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-csoport tagjaival.

A jelentés szerint az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként sok országban megnőtt a terrorkockázat. A Hamász vezetőjének október 10-i, terrorcselekmények elkövetésére felszólító nyilatkozatához az ISIS és az al-Kaida is csatlakozott, azóta egyre több, lehetséges európai célpontokkal is kapcsolatos terrortámadásra utaló információ keletkezik. A jelentés szerint Magyarország „tranzitjellege” azonban egyelőre nem változott, mert „az ország nem rendelkezik a menekültek befogadására alkalmas, kulturálisan és nyelvileg azonos, elkülönült, nagyobb lélekszámú diaszpórával” – mint például a nyugat-balkáni útvonal végállomása, Németország. Mivel a jelentés szerint a terrorkockázat az arab/palesztin diaszpóra méretével arányos, Magyarországon egyelőre nem emelkedett a fenyegetettség, az viszont érinti, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalat a terrorszervezetek is felhasználhatják.

A szakértők szerint

Hamran István lapunknak úgy nyilatkozott, a migráció miatt Szlovákiában sem növekedett nagyságrendekkel a terrorfenyegetettség. Kiemelte, minden, az országba érkező menekültet nyilvántartásba vettek, a nemzetközi adatbázisokban ellenőriztek. „Minden egyes személyt bevittünk a rendszerbe, ahol ellenőrizzük őket és amelyben a külföldi adatbázisokkal való összevetést is elvégeztük” – mondta a korábbi rendőrfőkapitány. Ebből kifolyólag a menedékkérők között találtak olyan személyeket is, akiknek az esetében a terrorizmushoz való kapcsolódás gyanúja felmerült. „Ez nem azt jelenti, hogy az adott személy konkrétan terrorista” – emelte ki. Hozzátette, több esetben a gyanú végül nem is bizonyosodott be, de vannak még folyamatban lévő vizsgálatok. „Volt több olyan esetünk, hogy egy célszeméllyel való névhasonlóság miatt ugrott ki valaki a rendszerben” – magyarázta Hamran.

Feledy Botond úgy látja, a magyarországi jelentés a terület szakértőinek nem jelent fordulatot, ugyanakkor érdekes, hogy felhívja a figyelmet a különböző hátterű embercsempészbandák tevékenységére és azok kapcsolataira. „Emellett tanulságos, hogy egyes szerbiai helyekre csak a megerősített rendőri erők mernek bemenni, helyi erők nem, ez mutatja a csempészettel foglalkozó szervezett bűnözés erejét” – mutat rá Feledy. Arra is emlékeztet, ezek a hálózatok 2015 óta épültek ki és busás jövedelmet termelnek a felsővezetőik számára. Ez eurómilliárdokban mérhető tételt jelenthet, ami óriási ösztönző erővel bír a bűnözők számára. „Ami nem derül ki a dokumentumból, de ez talán jobb is, hogy milyen módon veszik fel a küzdelmet az uniós tagállamok titkosszolgálatai ezekkel a szervezetekkel, és vajon az útvonal korábbi országai – Törökország stb. – mennyire működnek együtt az uniós rendfenntartókkal” – teszi hozzá Feledy.