„A mélabú gyógyító flastroma”

A szellemességéről méltán híres Abraham de Santa Clara írja a zene bolondjairól (is) szóló traktátusában: „...ezerszer is üdv neked, dicsérendő, bájos, művészi, pompás, fennkölt és kellemetes Musicám! (...) Te szabad és vidám művészet vagy, a mennyországnak egy darabja, a mélabú gyógyító flastroma, a kedélyek megbékítője, az áhítat ösztökélője, az egyházak kincse, az angyalok műve, az öregek vigasztalója, a fiatalok gyönyörűsége vagy.” E ragyogó metaforák rendszerébe illeszkedik a Németh Imre és Pálinkás Albert vezette Renaissance Consort új cd-jének metaforája is, mely szerint a zene varázstükör. A varázstükör gyakorlatilag átjárást biztosít világok között: visszavezet multikulturális régiónk zenei múltjának rejtett tükörtermeibe, ahol a „dicsérendő, bájos, mű?vészi, pompás, fennkölt és kel?lemetes” régi zene ezeregy arca ragyog fel.

A lemez zenéjének java része a Tabulatura Vietoris saeculi XVII. (vagy magyar nevén általában Vietórisz-kódexként emlegetett, 1680 tájára datált mű) új életre csalt zenei anyagából származik. A kódex magyar, szlovák és latin nyelvű zenei anyaga felbecsülhetetlen érték, noha, ahogy Varga Imre írja, a lejegyzés kezdetlegesnek minősíthető, hiszen a több szakaszba rendezett anyag „nagyrészt kétszólamú virginálátiratban, tabulatúrás írással” maradt ránk, konkrétan a német Ammerbach-féle lejegyzésben. (A tabulatúrás írás nem hangjegyekkel, hanem számokkal, betűkkel és egyéb jelekkel dolgozik, ami kétségtelenül megnehezíti a dallam önazonosságának gyakorlati kinyerését az előadó számára, hiszen pl. a ritmusjelzés olykor hanyag vagy hiányzik.) A kódex Ferenczi Ilona és Marta Hulková, valamint a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémia közös tevékenységének köszönhetően 1986-ban modern kiadásban is megjelent Pozsonyban.

A késő reneszánsz hangzásvilágának számos szépségét megjelenítő, a cd-n hallható világi dalok nemcsak a zenei gondolat nemes egyszerűségéből fakadó eleganciájukkal bűvölik el a hallgatót, hanem a kiválasztott szövegek pazar költői szépségeivel is: Németh Imre fokozottan ügyel arra, hogy e kettősség harmonikus jelenléte mindvégi érzékelhető legyen, előadásmódjának közvetlensége képes élővé, maivá varázsolni a maga történetiségébe kövülni olyannyira hajlamos hagyományt. Elhiteti velünk, sőt meggyőz róla, hogy a korabeli Magyarország sokszólamú zenekultúrája felfedezésre érdemes terep. Már csak annál inkább is, mivel aki a régi költészetet tanulmányozza, nem mehet el süket fülekkel a versekhez rendelt zene mellett sem: az énekvers uralmát nálunk csak meglehetősen későn döntötte meg a szövegvers. A zene ignorálása a régi magyar irodalomban óriási vétség, s nemegyszer vezetett szerencsétlen vagy meddő verstani, műfaj-poétikai vitákhoz, értelmezésbeli galibákhoz.

Az Égő lángban forog szívem kezdetű dal varázsát pl. a szerelmi kín manierista karakterű megjelenítésének szenvedélyes túlzásai, illetve a szerelmes élet-halál közt lebegő bizonytalanságának paradox kifejeződése adja. Az Ó kedves fülemülécske becézgető, allegorikus nyelvéhez érzéki zene társul, a Ritka kertben kezdetű, leleményes előadásban hallható dal pedig szellemes, pazar hangszerelésével tűnik ki a cd anyagából. A bujdosás és a szerelmi aggodalom Balassi-karakterű megnyilvánulása a Hová készülsz szívem kezdetű apró remeklés. A Vietórisz-kódexhez hasonlóan kiemelkedő zenetörténeti jelentőségű Lőcsei virginálkönyvből származó dalok közül kiemelkedő az Áll előttem egy virágszál... kezdetű virágének, melyben Ferienčík Ágnes csembalójátéka (pontosabban nem is csembaló, hanem spiné, azaz tulajdonképpen virginál) megkülönböztetett figyelmet érdemel, és ugyancsak elsőrangú historikus hangzásvilágot teremt a rokon karakterű Szól a kakas már és a Zöld erdőben... darabokban is. A cd hangzásvilágát Juraj Struhárik és Homoki Zsolt szép lantjátéka is alapjaiban határozza meg.

Pálóczi Horváth Ádám legendás zenebazárjából, a szélsőségesen vegyes (a vallásos daloktól a legelvetemültebb malackodásokat megjelenítő) tartalmú Ötödfélszáz énekekből a cd anyagát összeállítók biztos kézzel választották ki a hangulatilag és zenei karakterüket tekintve legmegfelelőbb két darabot.

A felvidéki és a felső-magyarországi zenekultúra világi regiszterét rendkívül impozáns szakmaisággal és élvezetesen bemutató cd egyetlen hiányossága talán csak az, hogy nem csatoltak hozzá eligazító kísérőfüzetet. Egyébként, íme: a mélabú gyógyító flastroma, a kedélyek megbékítője, az öregek vigasztalója, a fiatalok gyönyörűsége.

(Varázstükör – Čarovné zrkadlo – Wunderspiegel, 2007.)