A magyar választójog megadása probléma lesz

Öt hónappal a koalíció megalakulása után milyen a viszony a pártok között? Mit tart a koalíció legnagyobb botrányának?

Botrányaink nem voltak.

Néhány azért akadt.

Botrányunk biztosan nem volt. A botrány speciális helyzet. A legnehezebb a kormányprogram összeállítása volt, az erről szóló tárgyalások. Négy párt találkozott, négy választási programmal. Nehéz tárgyalások során egyeztünk meg, kompromisszum született az egyes programok viszonyában, de a fő célok tekintetében nem kellett kompromisszumot kötni. A legfontosabb céljaink ismertek: korrupcióellenes intézkedések, jogbiztonság, tehát az igazságszolgáltatás reformja, családpolitika és az életminőséget javító intézkedések, az oktatás, kutatás támogatása, munkahelyteremtés és az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása. A másik nehéz időszak a költségvetés összeállítása volt.

Konszolidációs csomagot kellett elfogadniuk. A módszerek tekintetében gyakran tapasztalni nézetkülönbséget a pártok között. Miért nem egységes a koalíció?

Sohasem lesz teljes egység, én nem is törekszem erre. Az egység a párbeszéd megszűnését jelenti, akkor volt itt egység, amikor a kommunista párt uralkodott. Ha a közös módszerek keresésére gondol, akkor szükség van egyetértésre, de az az egység, amely a döntési alternatívák hiányát jelentené, nem egészséges jelenség. Az államháztartás konszolidációjáról szóló vita is termékeny volt, hozzájárult ahhoz, hogy egy olyan intézmény, mint az OECD azt állapította meg, hogy a konszolidációs tervünk az egyik legjobb a hiány csökkentése és a hatások társadalmi megosztása tekintetében, úgy, hogy közben lehetővé teszi a gazdasági növekedés beindítását is. Így az, hogy több alternatívában gondolkodtunk, előnyt jelentett számunkra.

Kívülről úgy néz ki, hogy a kormány hoz egy intézkedést, majd különböző lobbicsoportok nyomására módosít rajtuk. Nem így látja?

A kormány eddig 85 törvényt küldött a parlamentbe, és az elfogadta ezeket. Mi kettőről vitatkozunk.

De ezek a legfontosabbak.

Nem értek egyet ezzel. Azok a legfontosabb törvények, amelyek javítják a vállalkozói környezetet, amelyek megteremtik a feltételeket az új befektetések számára, amelyek új munkahelyeket teremtenek.

Ezt célozza azonban a konszolidációs csomag és az állami költségvetés is.

Nem értek egyet önnel. A konszolidációs csomag két részből áll, az egyik része a minisztériumokat érintő megszorításokat tartalmazza, itt nincsenek gondok. A másik 17 törvény, amelyek megelőzik a konszolidáció másik részét, vagyis az adókat és a járulékokat szabályozó törvények. Ebből a 17-ből csak kettő problémás. Nem tartom kirívónak, ha két törvény körül vita van. Engedje meg. hogy más országok példáival hasonlítsam össze: Olaszországban előrehozott választások fenyegetnek, Magyarországon inog a kormány a második nyugdíjpillér államosítása miatt...

Nem mondanám, hogy inog a magyar kormány, éppen ellenkezőleg:hengerel…

Jó, máshogy mondom: a magyar kormány olyan intézkedésekhez nyúl, például államosítja a második nyugdíjpillért, ami mindannyiunkat meglep. Nem hiszem, hogy ez a jövő szempontjából szerencsés megoldás. De említhetem a francia kormány lemondását, az előrehozott választások veszélyét Írországban a konszolidációs csomag miatt stb. Mi összesen 100 törvényből kettőről vitatkozunk. Ha kettő esetében vannak, voltak hozzászólások, de ezek olyanok, mint például a sör jövedéki adójáról… bárcsak ne lenne ennél nagyobb problémánk!

Lehet, hogy csak mi, újságírók vártuk, hogy az új kormány határozottabban jár majd el például az államháztartás konszolidációjának kérdésében.

Nem elég határozott? A költségvetési törvényt előterjesztettük, a költségvetési hiányt 2,5 százalékponttal csökkentjük, ami 1,7 milliárd eurót jelent. Németország csak feleakkora csökkentést tervez.

De csak arányaiban, százalékosan tekintve.

Igen, de ez nagyon súlyos beavatkozás. Ön a határozottságot kéri számon, tőlem külföldön azt kérdezik, hogy tudunk végrehajtani ilyen határozott hiánycsökkentést anélkül, hogy sztrájkok törnének ki. Én mindig azt válaszolom, hogy sikerült egyenletesen megosztani a terheket, inkább a kivételeket szüntettük meg a rendszerben. Nem állítom, hogy nem érinti a csomag az embereket, de ami mindenkit érint, az az egy százalékpontos áfaemelés, és ezt is megpróbáltuk kompenzálni a szegényebb rétegek számára, hogy ne érezzék ezt meg. Ezért a magasabb családsegítő támogatások, ezért növeltük a szociális segélyeket, nem változtatjuk a nyugdíjak valorizációját. Ennek ellenére a vasas szakszervezet bejelentette a sztrájkkészültséget.

Azt mondta, hogy a koalíciónak nincsenek botrányai, de egyszer mégis kilátásba helyezte lemondását, és ez nem a gazdasági intézkedések, hanem a főügyészválasztás miatt történt. Hogyan látja a főügyészválasztást?

A botrány alatt törvénysértést értek, ilyen pedig nem történt. Most még előttünk van a főügyészválasztás. Az emberek nem bíznak az igazságszolgáltatásban, rossz a jogbiztonság, nagyon lassú az ügyek kivizsgálása, sok ügyet nem vizsgálnak ki, menet közben leállítják a nyomozást. Az igazságszolgáltatás egyik pillére az ügyészség, tehát itt is változtatni kell. Ebben megállapodtunk koalíciós partnereinkkel, és ez számomra olyan fontos kérdés, hogy ha változatlan formában működne az igazságszolgáltatás, akkor úgy látom, hogy nem lett volna szükség kormányváltásra sem.

A főügyészválasztás miatti konfliktus az SDKÚ elnökválasztása előtt keletkezett, a sajtó arról írt, hogy ez valójában az ön és pártelnöke, Mikuláš Dzurinda közti konfliktus, egyfajta erőfelmérés. Így volt?

Néha nem tudom, hogy viccelnek, vagy valamilyen, számomra ismeretlen következtetések alapján jutnak el a végeredményhez. Számomra ez a probléma egyértelműen a jogállam biztosításához kapcsolódik. Ez a hatodik legfontosabb közjogi méltóság. Ezt összekapcsolni az SDKÚ elnökének megválasztásával… Nem értem a logikáját ennek a felvetésnek.

Mikuláš Dzurinda meg akarta mutatni, hogy ki az úr a koalícióban. Megmutatta, ha ő nem ért egyet a főügyészváltással, akkor nem lesz főügyészváltás. Lesz változás?

December másodikán meglátjuk. A választás adja meg a választ, de a koalíciónak egy jelöltje van, és nem az előző főügyész.

Ha tehát Dobroslav Trnkát választanák meg, akkor lemond posztjáról?

Igen, lemondok.

Váltsunk a nemzetiségileg érzékeny témákra. A kormányprogram is tartalmazza az előző kormány idején elfogadott hátrányos törvények megszüntetését, kiigazítását. Ez a folyamat azonban nagyon lassan megy. A hazafiassági törvény nem változik, az államnyelvtörvény csak most fog megváltozni, és ráadásul maradnak a szankciók, az állampolgársági törvényt sem sikerül elfogadni az év végéig. Nem lehetne ezeket a szimbolikus jelentőségű törvényeket gyorsabban módosítani?

Ha szimbolikusak lennének, akkor nem vitatkoznánk rajtuk. Ezek nem csak szimbolikus törvények, komoly hatásuk van. Egyedül a hazafiassági törvény módosítása lenne szimbolikus, mivel már hatályba lépett, az iskoláknak az előírásai alapján kellett eljárniuk, ez már tényleg csak egy gesztus lenne. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a hazafiasság nem azt jelenti, hogy hol és milyen sűrűn akasztjuk ki az állami szimbólumokat, hanem abban nyilvánul meg, hogy milyen szépen beszélünk szlovákul, mennyire tiszteljük a szomszédunkat, milyen a viszonyunk a kultúrához, mennyire vagyunk büszkék arra, hogy Szlovákia polgárai vagyunk.

Akkor egyszerű lenne módosítani a hazafiassági törvényt, hogy az iskoláknak ne kelljen minden osztályba zászlót kifüggeszteni.

De ez már megtörtént, a törvény már hatályos.

Lehet, hogy nem minden iskolában tették ki minden osztályban a zászlót.

Akkor nem tettek eleget a törvénynek. A vita arról folyt a koalícióban, hogy van-e értelme gyorsított eljárásban elfogadni ezeket a törvényeket. Minden ön által említett törvény előkészítése folyamatban van. Szerintem az állami jelképeknek minden iskolában ott kell lenniük, de nem minden osztályban, a törvény ilyen értelemben változik majd. A nyelvtörvény a parlamentben van, akárcsak az állampolgársági törvény. Ami a nyelvtörvényben szereplő bírságokat illeti: vitáztunk róluk, hogy egy esetben maradjanak-e a szankciók, és ez a nyilvános tájékoztatás. Az, amely életveszélyes helyzetekre vonatkozik, vagy amelynek a hiánya az egészséget, életet, vagyont veszélyeztetheti. A joggyakorlatban a törvény nem teljes, hanem tartalmaz szankciókat.

Nagyon sok olyan törvény is létezik, amely nem tartalmaz szankciókat.

A törvény olyan előírás, amely szankciókat is tartalmaz, ez az általános definíciója. Én úgy gondolom, hogy életveszély esetében a bírság indokolt. És csak ebben az esetben maradnak a törvényben a szankciók.

Készül a kisebbségi nyelvhasználati törvény is. Támogatni fogja azt is, hogy abban is legyenek szankciók ilyen esetekben?

Nem tudom, hogy ez az életveszélyes helyzetre való tájékoztatásra vonatkozik-e. Ismétlem, az államnyelvtörvény csak az életet, az egészséget vagy a vagyont veszélyeztető tájékoztatásra vonatkozik.

Ezek a törvények befolyásolják a szlovák–magyar viszonyt is. Hogyan értékeli a kapcsolatok változását a két ország között kormánya megalakulása óta?

Érez valamilyen feszültséget?

Talán nem érezhető, de úgy tűnik, hogy az előző kormány idején keletkezett problémákat nem kezelik. Magyarországon érvényes az új állampolgársági törvény, a választások előtt ez probléma volt, most viszont mintha megfeledkeztek volna róla.

A budapesti látogatásom alkalmával Orbán miniszterelnök úrral is folytattam kétoldalú megbeszélést. Megegyeztünk, hogy beindítjuk az alapszerződés alapján működő vegyes bizottságok munkáját. Mindegyik bizottság működik, a tagokat lecseréltük. Ezek a bizottságok foglalkoznak a magyar állampolgársági törvénnyel. A probléma az, hogy a jogszabály nincs tekintettel a nemzetközileg érvényes követelményekre. Szlovákia ebben a kérdésben élvezi Brüsszel, az Európai Unió támogatását. Mi kölcsönösen tájékoztattuk egymást álláspontjainkról. Én elmondtam, hogy amíg Magyarországon ez a törvény érvényben lesz, nem fogjuk büntetni az állampolgárainkat, de elfogadunk egy jogszabályt, hogy a magyar állampolgárság felvételének nem lesz semmilyen hatása Szlovákiában. Ezt támogatja Brüsszel is. Mi nem utasítjuk el a kettős állampolgárság intézményét, ahogyan Csehország és még sok más állam. Bízom benne, hogy sikerül elérni a standard kettős állampolgárság intézményét Magyarországgal is.

Tehát ön szerint most nincsenek problémák, javult a kapcsolat a két ország között?

Nem érzek feszültséget, standard módon kommunikálunk Magyarországgal, akárcsak Lengyelországgal vagy más országokkal. Szlovákia most a visegrádi országok elnöki posztját tölti be. Kezdeményezésemre minden uniós csúcstalálkozó előtt találkozunk, és mindig meg tudunk egyezni közös stratégiában. Most decemberben is találkozunk. Ez az a módszer, amikor nem azzal foglalkozunk, ami megoszt bennünket – illetve azokkal a problémákkal a munkabizottságok foglakoznak. Elsősorban azonban azzal kell foglalkozni, ami leginkább sújt bennünket, ez pedig a gazdasági válság hatása.

Tehát a kettős állampolgárság kérdését nem tartja olyan problémának, hogy azt a két miniszterelnöknek kellene megoldania?

Ha nem tartanám problémának, akkor nem lenne a parlamentben a szlovák állampolgársági törvény módosítása. Ezért foglalkoztunk az első megbeszélésünkön is ezzel a témával Orbán miniszterelnök úrral.

Más lehetséges konfliktushelyzetek kialakulásától nem tart a két ország között?

Nem tudom, mennyire gondolja komolyan Orbán úr a választójog kiterjesztését. Ez probléma. De minden attól függ majd, hogy milyen lesz a konkrét törvény, ez téma a vegyes bizottságokban, és ha szükség lesz rá, akkor a megbeszélésekbe kölcsönösen beavatkozunk. Szoktunk telefonálni.