Szijjártó: Nem avatkozom be Szlovákia belügyeibe, a Szövetség meghívására jöttem (VIDEÓ)

Miniszter úr engedje meg, hogy aktualitással kezdjek, Jaroslav Naď korábbi védelmi miniszter a jelen látogatásával kapcsolatban egy közleményt adott ki. Ebben arról ír, hogy a parlamenti választás előtti napokban tett látogatását a szlovákiai választási kampányba, így az ország belügyekbe való beavatkozásnak tartja. Arra szólította fel önt, hogy a választás utánra halassza a látogatást. Ön ennek láthatóan nem tett eleget, a szlovákiai választási kampány részese lett. Naď Putyin ügynökének nevezte önt, és azzal gyanúsította meg, hogy Moszkva utasítására avatkozik be a szlovákiai választási kampányba, hogy az Szövetséget segítse, amelyet a korábbi tárcavezető oroszbarátnak tart. Miért pont most, pár nappal a választás előtt érkezett Szlovákiába?

Nagyon szívesen megfontoltam volna a miniszter úr nyilatkozatát, ha tudtam volna róla, de nem tudtam. És bár megfontoltam volna, de valószínűleg az ő kicsit bárdolatlan stílusú nyilatkozatnál amúgyis kicsit fontosabbnak tartottam volna a felvidéki magyarság meghívását. Ugyanis azért hívtak meg ide, hogy egyrészt átadjunk egy olyan beruházást amely szlovákiai embereknek teremt munkahelyet és a magyar kormány finanszírozta. Illetve, hogy átadjuk egy újabb útkapcsolatot, amely immáron a 38. ilyen kapcsolat a két ország között. Ha Naď a szegény Szövetséget ilyen jelzőkkel illeti, akkor vajon mit mond majd Dovhun miniszter úrról (Peter Dovhun a szlovák gazdasági miniszter, szerk. megj.), hiszen az ő meghívására holnap Pozsonyba utazom, ahol a nukleáris energiáról szóló kétoldali együttműködési megállapodást írunk alá. Előre reszketek tőle, hogy Dovhun miniszter urat is valamilyen ügynöknek állítják be. Őszintén remélem, hogy holnap, ha esetleg találkozunk Pozsonyban, Naď miniszter úr nem rúg mellbe a nagyobb víz felé. Én mindenesetre nem fogok a kezéből kitépkedni semmit, ezt meg tudom ígérni. Egyébként Naď miniszter úr, amikor korábban találkoztunk, sokkal barátságosabb volt. Például akkor, amikor a két ország közötti katonai együttműködésről kellett tárgyalni, de akkor is, amikor arról volt szó, hogy a magyar légierő is védje Szlovákia légterét. Az ön által idézett megnyilatkozásokat a szlovákiai választási kampány részének tekintem. Őszintén remélem, hogy a kampány után vissza tudunk majd térni ahhoz a normális hangnemhez, ami korábban jellemezte az OĽaNO Magyarországhoz való viszonyát (Naď a közelmúltig az OĽaNO színeiben politizált, szerk. megj) például akkor, amikor azt kérték, segítsek nekik oltóanyagot szerezni annak érdekében, hogy a szlovák állampolgárokat is meg lehessen menteni a Covidtól.

Azt az egybeesést azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a parlamenti választás előtt pár nappal ön a Szövetség jelöltjeivel nyilvános sajtóeseményeken vesz részt. Ön tehát tudatosan segíti a Szövetségnek a kampányát?

Ha a kérdés az, hogy szeretném-e, hogy a Szövetség sikeres legyen itt Szlovákiában, akkor a válasz, hogy igen, szeretném. Érdekes módon szinte minden szlovákiai szlovák politikus is azt mondta nekem, hogy ők is szeretnék, ha a Szövetség sikeres lenne. Nem beszéltem még olyan, komolyan vehető szlovák politikussal, aki ne mondta volna, hogy szeretnék, ha újra lenne a szlovákiai magyarságnak képviselete a parlamentben itt Szlovákiában. Én úgy látom, hogy a szlovák pártok között ebben konszenzus van. Minden fontos szlovák párt fontos politikusa azt mondta, szeretnék, ha lenne magyar képviselet. Én tehát egy szlovák politikai konszenzusnak felelek meg. De nem akarom ezzel elviccelni a dolgot. Mi szurkolunk a Szövetségnek, de nem azért, mert minket a szlovák belpolitikai eredmény érdekelne, hanem azért, mert mi Szlovákiával jó kapcsolatokra törekszünk. A jó szlovák-magyar kapcsolatokban pedig mi mindig erőforrásként és összekötő kapocsként tekintünk a felvidéki magyarságra. Úgy gondoljuk, hogy ha lesz a felvidéki magyarságnak erős képviselete Pozsonyban, akkor az segíteni fog abban, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat azon a magas szinten tudjuk tartani, ahol már most is vannak, vagy akár tovább is javíthatjuk. Ha az ember végignéz az európai választásokon akkor azt látjuk, hogy azokban az országokban, ahol jelen van egy másik nemzet jelentős közössége, az adott másik nemzet politikusai rendre segítenek a kampányokban. Én ezt nem tartom egy elvadult dolognak. Magyarországon például nincs is jelentős lengyel közösség, Donald Tusk mégiscsak eljött beszédet mondani az ellenzék gyűlésére. Ön mégse tette fel neki a kérdést, hogy mit keres ott.

Nem tartja, a szlovák belügyekbe való különösen durva beavatkozásnak, hogy ön most rész vesz a Szövetség nyilvános eseményein?

Semmilyen beavatkozásnak nem tartom. Mert ha valaki figyelt arra, hogy mit mondtam most itt és figyel arra, hogy miket mondok még ma, akkor az pontosan láthatja, hogy én szlovák belpolitikai kérdéseket nem érintek. Engem a szlovák belpolitika nem érdekel. Engem az érdekel, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolata jó legyen. És azt gondolom, hogy az elmúlt kilenc évben, amióta én vagyok a külügyminiszter, azóta a szlovák-magyar kapcsolatok egészen komoly lendületet kaptak.

Önök diplomáciai jegyzékben értesítették a szlovák külügyet erről a látogatásról, amely pedig további információkat kért erről az eseményről. Ezeket önök megküldték?

Ez így normális. Természetesen, ha egy ország külügyminisztere nem magánemberként lép egy másik állam területére, akkor arról értesítjük az adott ország külügyminisztériumát. Akik hozzánk érkeznek, azok is így járnak el, és mi is így teszünk. Mi tegnap este egy jegyzéket is kaptunk, amiben azt kérték a szlovák külügyminisztériumból, hogy ne avatkozzak bele a választási kampányba. Természetesen nem teszem. A szlovák tárca, Naď miniszterúrral ellentétben, nem tiltakozott a látogatásommal kapcsolatban. Tegnap még SMS-t is váltottam a szlovák külügyminiszter kollégával, még most is kaptam tőle egy SMS-t, amelyben hamarosan sorra kerülő közös programunk kapcsán üdvözölt, hiszen holnap Bécsben találkozunk. Naď esetében azt látom, hogy vannak olyan politikusok Szlovákiában, akik a kampány hevében olyan dolgokba próbálnak belekapaszkodni, amelyektől szavazatokat várnak. De szerintem ezt nyugodtan zárójelbe tehetjük.

Miniszter úr, ha ön pár nappal a parlamenti választás előtt nyilvános eseményeken a Szövetség jelöltjeivel jelenik meg, ahol ők pozitív színben tűnnek fel, akkor ezt nehezen tudja bárki is máshogy értékelni, minthogy ön kampányol az érintett jelölteknek.

Rossz is lenne, ha eljönnék ide és ők negatív színben tűnnének fel. Akkor lehet nem is hívnának, nem? De komolyra fordítva a szót, ha valaki ezt kampányolásnak akarja értékelni, akkor tegyen így. Én valójában a jó szlovák-magyar kapcsolatokban vagyok érdekelt. És továbbra is azt gondolom, hogy a felvidéki magyarság egy erőforrás.

A közelmúltban ön a szlovákiai belügyeket is kommentálta. A Tibor Gašpar volt rendőrfőkapitány és smeres politikus ellen augusztusban indult büntetőeljárást ön, és idézem, a „nemzetközi liberális mainstream” beavatkozásának nevezte. Ezt többek közt a miniszterelnök, Ódor Lajos és az országos rendőrfőkapitány Hamran István is élesen elutasította. Hamran lapunknak azt mondta, a szlovákiai rendőrségnek nincs olyan naptára, amelybe bele lennének írva a kulcsfontosságú politikai események. Ha lenne, akkor a rendőrség politikai befolyás alatt állna, mondta Hamran. Magyarországon van ilyen naptára a rendőrségnek?

Nyilvánvalóan nincsen. Én nem is állítottam a szlovák rendőrség valami ilyesmihez tartaná magát. Én egy globális ügyre hívtam fel a figyelmet, hiszen nem csak szlovákiai eseményeket hoztam fel példaként, hanem balkáni és amerikai fejleményeket is. Ha az ember tárgyilagosan figyeli a folyamatokat, nagyon nehéz nem észrevenni, hogy amikor egy választás közeledik, akkor valahogy mindig a patrióta, konzervatív, nemzeti érdekek mellett állást foglaló politikusok kerülnek bíróság elé. Róluk hoznak ki valamilyen információkat nagyon messze lévő portálok, amikről aztán kiderül, hogy nem voltak igazak. Éppen akkor érnek olyan fázisba a jogi eljárások, amikor három héttel, vagy egy hónappal vagyunk a választás előtt, nyilván teljesen véletlenül. Nem egy évvel előtte, nem egy évvel utána. Ez olyan jelenség, amit nehéz nem észrevenni. Így van ez az Amerikai Egyesült Államokban és Csehországban is így volt ez. Emlékezhetünk rá, hogy Andrej Babiš miniszterelnökre vonatkozóan pont néhány héttel a választás előtt kerültek ki Panama-iratok, nem pedig utána, vagy előtte egy évvel. Nyilván Szlovákiában is teljesen véletlen, hogy most ért ide a jogi folyamat. A boszniai szerb vezető ellen pedig vádat emelnek. Egy Európában és Amerikában megfigyelhető folyamatról van tehát szó. A mi választási felkészülésünk esetén is, mint utólag kiderült, volt ilyen szándék. Nem véletlenül mozgott néhány tízmillió dollár annak érdekében, hogy a magyarországi ellenzék sikeres legyen. De ez rossz befektetésnek bizonyult. Mindent egybevetve, én csak egy jelenségre kívántam felhívni a figyelmet, mindenfajta konkrétum ismertetése nélkül. Úgyhogy sok sikert kívánok a szlovák pártoknak, a szlovák rendőrségnek abban, hogy a jogállamot, az eddigi kifogástalan minőségében fenntartsa.

A jelenség, amiről ön beszél, implikálja-e azt, hogy a szlovák rendőrség nem független a politikától?

Nekem ehhez semmi közöm. Én nem állítottam sem ezt, sem az ellenkezőjét. Majd eldöntik a szlovák választók, hogy szerintük ez hogyan van. Mi dolgom nekem ezzel? Én csak azt mondom, hogy van egy ilyen globális jelenség, amely lehet, hogy véletlenek sorozata, de nem biztos. De nekem nincs hozzá közöm. És valóban a szlovák választók fogják eldönteni, hogy jól van-e ez így, vagy sem. Bárcsak mindenki a magyar választókra bízná Magyarország jövőjét. Nézze, itt egzecíroztat azzal, hogy mit, meg hogyan mondok és csinálok, de megkérdezték például Rastislav Káčert, hogy miért kell heti háromszor Magyarországról minősíthetetlen hangnemben beszélni? Miért kell Magyarországot irredentizmussal, sovinizmussal, revizionizmussal vádolni? Miért kell minket oroszbérencnek nevezni? Megkérdezte-e erről bárki Ivan Korčokot erről?

Mi mindkét korábbi külügyminiszterrel készítettünk interjút, ezekről a témákról is kérdeztük őket.

Nagyon helyes. Ön megkérdezi legalább. Ugyanakkor, ha az esetemben az ember egyszer mond valamit globális keretbe ágyazva, azonnal sértett vadként ugranak rá. Nekem ez nem gond, mert a politikában vagyok, kilenc éve vagyok külügyminiszter, huszonegy éve vagyok parlamenti képviselő, szóval én ezt már megszoktam. Csak az egyensúlyt nem ártana néha tartani.

Az ön államtitkára Menczer Tamás úgy fogalmazott a konkrét szlovákiai ügyről tett nyilatkozatában, hogy a Tibor Gašpar ellen indított büntetőeljárás időzítése kapcsán kilóg a lóláb. Namost, az ön szlovákiai látogatása kapcsán nem lóg ki a lóláb?

Milyen szempontból? A rendőrséggel kapcsolatban? Felvezetést is kaptam, ami nagyon kedves tőlük.

Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a parlamenti választás előtt néhány nappal érkezett ide és a voksoláson induló párt jelöltjeivel együtt vesz részt nyilvános eseményen.

Nyilván nem véletlenül most hívtak meg, minthogy nem véletlenül most jöttem el. Még egyszer mondom, én nagyon szeretném azt, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok jövőbeli alakításában egy erős, pozsonyi magyar képviseletre számíthatnánk erőforrásként. Ez azt jelenti, szeretném, ha a Szövetség bejutna a parlamentbe. De ezt nem azért szeretném, mert engem érdekel a szlovák belpolitika, hanem azért, mert a romániai, szerbiai, szlovéniai, horvátországi tapasztalatokból kiindulva azt gondolom, hogy ha az ottani magyarságnak erős képviselete van az ország fővárosában akkor az hozzátesz a két ország kapcsolatához.

Miniszter úr, ön láthatóan a Smer mellett áll ki, például a Sme rodina által jelölt tisztségviselők, vagy éppen Gál Gábor korábbi hidas politikus elleni eljárás kapcsán nem szólalt meg. Miért pont a Smerrel ilyen közeli az ön és az ön kormányának viszonya? Korábban még közös sajtótájékoztatót is tartott Robert Ficóval, a Smer vezetőjével.

Én soha nem álltam ki egy szlovák párt mellett sem. A tavalyi sajtótájékoztatót is úgy fogták fel, mintha valami óriási meglepetés lenne. A kilenc év alatt tudja ön, hogy mennyi külügyminiszter járt nálam Budapesten? És tudja vajon, hogy ebből hányan találkoztak nem kormányon lévő politikusokkal? Ezt én teljesen természetesnek tartom. Egy volt miniszterelnökkel, aki ráadásul a két ország együttműködése szempontjából fontos szerepet játszott, ne találkozzak? Hogy merülhet fel egyáltalán, hogy ne találkozzak például egy volt külügyminiszterrel. És ha mi együtt szeretnénk a sajtót tájékoztatni, hát megtesszük. Ott pedig azt mondtam, hogy a két ország együttműködése szempontjából a volt miniszterelnöknek vannak érdemei. Ez kétségtelen. Persze, volt nagyon sok vitás kérdésünk is egymás között. Ha mondjuk Robert Fico miniszterelnök lesz, mert éppen úgy alakult – nem mondom, hogy igen, csak ha miniszterelnök lesz – akkor nyilván lesznek ugyan vitáink, de lesznek olyan ügyek, hogy ugyanolyan jól tudunk együtt működni, mint korábban. Az azonban, hogy a volt miniszterelnökkel való találkozómat a Smer melletti kiállásomnak értékei valaki, egy eléggé durva képzettársítás.

A kérdés inkább arra vonatkozott, hogy a sok szlovákiai párt közül, miért pont a Smer vezetőjével állt ki sajtótájékoztatót tartani.

Azért, mert a volt miniszterelnök úr találkozóra hívott, hogy áttekintsük a jelenlegi helyzetet és megkérdezte, hogy tartunk-e közös sajtótájékoztatót. Én pedig azt mondtam, miért ne.

Ha a Progresszív Szlovákia hívná meg ugyanígy, elfogadná az invitációt?

Persze, igen. Egy ilyen találkozóra is nagyon szívesen elmennék. De még nem hívtak. Ha a Progresszív Szlovákia vezetői meghívnának, nagyon szívesen elmennék velük találkozni. Ha pedig megkérdeznék, hogy tartanék-e velük közös sajtótájékoztatót, akkor azt mondanám, miért ne. Probléma nélkül tájékoztathatjuk a nyilvánosságot arról, amiről beszéltünk. Korában Igor Matovičcsal is tartottam közös sajtótájékoztatót. Ott volt nálam Budapesten, közösen beszéltünk a kamerák előtt arról, hogy segítek neki a vakcinabeszerzésben. Akkor mellette is kiálltam? Ezt miért nem emlegetik fel?

Miniszter úr, az Ukrajnai háború kitörésével Magyarország láthatóan elveszítette legközelebbi szövetségesét, Lengyelországot, amellyel az európai színtéren kölcsönösen támogatták egymást. Tévedek akkor, ha arra gondolok, önök azért avatkoznak be a szlovákiai választási kampányba a Smernek kedvező módon, hogy a párt győzelmével, egy újabb Fico-kormány megalakulásának előmozdításával egy új szövetségest gyártsanak le maguknak?

A kérdésében volt több tévedés is. Először is Lengyelországgal továbbra is rendkívül szorosan együttműködünk minden európai ügyben. Korábban a V4-en belüli együttműködést is arra építettük, hogy vannak ügyek, kérdések, amelyekben nem értettünk egyet. Ezekben tiszteletben tartottuk egymás álláspontját és ezeket az ügyeket félretettük. Ehhez a halmazhoz képest százszor több kérdésben egyetértettünk, mert a nemzeti érdekeink úgy diktálták, hogy működjünk együtt, és valóban meg is valósult ez a kooperáció. És ez így van most is. Az egy más kérdés, hogy az az ügy, amelyben más típusú megközelítést alkalmazunk, tehát, hogy miként legyen béke Ukrajnában, az különböző irányba terelt minket. De csak ebben a kérdésben. Minden más ügyben a lehető legszorosabb együttműködést folytatjuk a lengyelekkel. Akik arra számítanak, hogy a magyar-lengyel szövetség megbomlik azoknak van egy rossz hírem. A másik dolog: Mi a kölcsönös tiszteletre alapozzuk a külpolitikánkat. Minket nem érdekel, hogy egy másik országban ki nyeri meg a választást. Minket az érdekel, hogy a két ország kapcsolata jó legyen. Mi tiszteletben tartottuk az is, amikor Robert Fico volt az önök miniszterelnöke, amikor Iveta Radičová, vagy Igor Matovič miniszterelnök úr volt hivatalban, vagy éppen Eduard Heger, majd Ódor Lajos volt a kormányfő. Nem az a lényeg, hogy ki van pozícióban, hanem hogy a két országnak jó legyen a kapcsolata. Most már annyiszor hallom, hogy mi a Smer és Fico miniszterelnök úr mellett kiállunk, hogy már kicsit aggódom is, a választás végeredménye szempontjából milyen hatást fog mindez kiváltani. De valójában ez nonszensz, mi nem állunk ki szlovák politikusok mellett. A szlovák választópolgárok fogják eldönteni, hogy ki vezesse az országot. Nagyon nehéz persze úgy a kölcsönös tiszteletre alapozni a külpolitikánkat, hogy a másik ország külügyminisztere, Káčer úr, heti rendszerességgel sovinisztának, irredentának nevezett nevezett, néha pedig még a fasiszta vád is képzettársításba került Magyarországgal kapcsolatban. Ennek ellenére én értem, hogy egy választási kampányban előkerülünk, mert hiszen szomszédok vagyunk és itt él egy jelentős magyar közösség. Én továbbra is azt mondom, hogy akit itt megválasztanak, mi majd azzal próbálunk a lehető legjobban együttműködni. Annak persze nagyon örülnénk, ha a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztése érdekében erőforrásként tekinthetnénk egy erős pozsonyi magyar képviseletre.

Hogy az olvasóinknak kicsit megvilágítsuk az önök kormánya és a Smer közti kapcsolatot, én arról kérdezném, hogy amikor az említett párt vezetésével tárgyal, vagy tárgyalt, akkor ezeken a beszélgetéseken előkerül-e például Malina Hedvig ügye?

Kizárólag a jövőről beszéltünk. Ugyanis a múlt tekintetében nagyon sok mindenben nem értünk egyet. Pontosan tudjuk, mik azok a pontok, amikben nem értünk egyet, soha nem értettünk egyet és valószínűleg soha nem is fogunk egyetérteni. Ugyanakkor vannak olyan ügyek, amelyekben egybevágnak az érdekeink és lehetőség lenne egy együttműködésre. Még egyszer hangsúlyozom, akár ki is kerül itt hivatalba, akár ki lesz a miniszterelnök, akármilyen kormányzó többség is lesz, mi meg fogunk próbálni együttműködni a közös érdekek alapján. Legyen az Robert Fico, Peter Pellegrini, Šimečka úr, vagy Matovič úr, ez teljesen mindegy.

A Smer képviselőivel megegyeztek, vagy beszéltek legalább a kettős állampolgárság tiltásának eltörléséről?

Szerintem ez egy olyan kérdés, amiben nem értettünk egyet soha, és nem tudom, hogy valaha egyet fogunk-e tudni érteni. Mi ebben az ügyben soha nem fogjuk megváltoztatni a pozíciónkat és attól tartok, hogy a volt miniszterelnök sem, ezért ez biztosan nem lesz egy olyan pont, amiben együtt fogunk tudni működni, vagy egyet fogunk tudni érteni.

Orbán Viktor, magyar miniszterelnök azt, hogy magyar párt nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba, gyenge teljesítménynek nevezte. Kinek a gyenge teljesítményéről van szó?

Én ezt nem tudom megítélni, mert nem élek itt és nem is az én dolgom megítélni. Szerintem ha egy párt nem tudja teljesíteni a saját maga által kitűzött elvárást akkor azt nagyon nehéz jó teljesítménynek minősíteni. Ha tudjuk azt, hogy van 8,5 százaléknyi magyar Szlovákiában és tudjuk azt, hogy 5 százalékos teljesítményt kell elérni a parlamentbe jutáshoz, akkor szerintem nem lehet jó teljesítménynek nevezni azt, ha nem sikerül elérni ezt a küszöböt. Az, hogy ez kinek a felelőssége, ki hozott rossz döntést, nem a mi dolgunk elbírálni. Hiszen nem mi vagyunk a Szövetség, a mindenkori magyar párt, nem vagyunk annak tagjai, nem mi választjuk a vezetőit. Azt döntsék majd el ők, hogy milyen szereplésnek mi a következménye.

A közvélemény-kutatások szerint a szlovákiai magyarok szavazataira számító egyetlen politikai szereplő sem éri el a parlamenti küszöböt. Ezt ön személyesen milyen teljesítménynek tartja?

Hangsúlyozni kell, hogy ezt csak a közvélemény-kutatások mondják. A közvélemény-kutatások szerint mi épphogy csak megnyertük volna a magyarországi parlamenti választást. A valóságban azonban 20 százalékpontos különbséggel nyertünk. Óvatosságra intek tehát mindenkit az ilyen felmérések kapcsán. Az ön által említett közvélemény-kutatási eredményeket pedig még semmilyen eredménynek nem tartom, ugyanis az ilyen felmérések megnyerését én nem tartom sportágnak. A választáson kell jól szerepelni. De mondom, én csak szurkolóként tudok majd véleményt nyilvánítani. Majd a párt tagjai eldöntik, milyen volt a teljesítmény és annak milyen következményei vannak.

Miniszter úr, beszéljünk még a szlovák-magyar határ menti helyzetről. Az utóbbi hetekben, nagy számban jelentek meg közel-keleti menedékkérők, migránsok a határ szlovákiai oldalán. Mi történt Magyarországon, hogy pont most, a választást közvetlen megelőző időszakban jutott be ennyi menedékkérő és Magyarországon keresztül pont Szlovákia felé vették az irányt?

Ne csináljuk úgy, mintha a migráció kapcsán egy új jelenségről beszélnénk. Mi 2015 óta küzdünk ezzel, azóta védjük mi emberfeletti erővel a déli határunkat. A nyomás pedig nő. De már az is megtörtént, hogy rálőttek a határőreinkre. Fegyvereik vannak a migránsoknak, ahogy az embercsempészeknek is. És továbbra sem kapunk semmilyen segítséget Brüsszelből annak érdekében, hogy az Európai Unió külső határát meg tudjuk védeni. Én azt javaslom az itt is elégedetlenkedő politikusoknak, hogy segítsenek nekünk. Küldjenek még rendőröket, határőröket az Európai Unió külső határának védelmére, ami az ő határuk is egyben. Ha ez így lesz, akkor egészen biztosan kevesebb kihívással fogunk szembesülni. Most hogy a migránsok milyen határon jönnek át? Magyarországnak ugye vannak schengeni határai, hiszen Horvátország és Szlovénia bent van a schengeni rendszerben. Hogy itt, vagy a szerb határon keresztül érkeznek-e a migránsok, azt nagyon nehéz megmondani.

Mi az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy egyes szlovákiai politikai szereplők arra utaltak, a jelenség mögött a magyar kormány szándékos lépései állhatnak?

Hogy nagyon erős képzelőerejük van és remélem ez nem fog megártani nekik.