A Magyar Szövetség a választási kudarc után szeptemberben tisztújítást tart

A szombati EP-választás nem hivatalos eredményei szerint a Magyar Szövetség 57 350 szavazattal a voksok 3,88 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, a párt ismét nem küldhet képviselőt az uniós testületbe. Lapzártánkkor az országos választási bizottság még nem ismertette a hivatalos számokat, de a fent leírt adat mégis a végeredménynek tekinthető. Ezzel együtt azonban tegnap kora este még csak részben volt ismert, hogy az egyes listákon induló jelöltek mennyi preferenciaszavazatot, azaz karikát kaptak. Öt évvel ezelőtt, az előző EP-választás alkalmával az akkor külön induló MKP, Híd és MKDSZ együtt 76 761 szavazatot szerzett, amiből az utóbbi szereplő csak valamivel több mint kétezer voksot tudhatott magáénak.

Új elnökséget választanak

Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a párt EP-választásra állított listájának 3. helyéről indult, lapunknak elmondta, kudarcnak értékeli a mostani választási eredményüket. „Teljesült a legrosszabb forgatókönyv, amit a parlamenti választás, az államfőválasztás, illetve az utóbbi voksolásnak a két fordulója között tanúsított bohóckodás előrejelzett. Nyilván külső körülmények is szerepet játszottak, de legfőbb ideje van a személyes felelősségvállalásnak, mert az EP-választás a harmadik kudarc” – mondta Orosz azzal, hogy elsősorban a formáció elnöke, Forró Krisztián felel a párt működéséért és az elmúlt időszak hibás döntéseiért. Azzal kapcsolatban, hogy ő lemond-e az alelnöki tisztségéről, elmondta, a párt elnöksége a vasárnap délutáni ülésén arról határozott, a szeptember 28-án esedékes kongresszuson a teljes elnökség tagjaira vonatkozóan tisztújítást tartanak. Arra a kérdésre, ott ő elindul-e a pártvezetői posztért, Orosz azzal válaszolt, erről még korai nyilatkozni. 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a kongresszus csak úgy választhat új elnökséget, ha pártvezetés formálisan is lemond a tisztségéről. Erre akár a közgyűlés napján is sor kerülhet. Korábban Berényi József, a Magyar Szövetség EP-listájának vezetője arról, hogy mi várható a voksolás után a pártvezetésben, lapunknak így nyilatkozott: „Ez a voksolás nem csak arról fog szólni, lesz-e mandátumunk az uniós parlamentben, hanem arról is, hogy életképes-e az etnikai politizálás, és életképes-e ez a pártvezetés, az országos elnökség minden tagját beleértve.”

Orosz szerint az EP-választás előtt hiba volt, hogy a Magyar Szövetség nem tudott építeni arra a pozitív hangulatra és jó eredményre, amit a párt a 2022-es regionális választáson elért. „Hiba volt a platformokat beszántani” – tette hozzá arra utalva, hogy még tavaly decemberben felszámolták a párton belül működő három csoportosulást, az Összefogás-, a Híd- és az MKP-platformot. A további, általa elhibázottnak tartott lépések között sorolta, hogy a párton belül megszűnt a véleménypluralitás, illetve, hogy a Magyar Szövetség központi kommunikációja nem azt magyarázta a választóknak, miért van szükség legalább egy magyar EP-mandátumra. „Ehelyett a megosztó témákban állást foglalva azt vártuk, hogy ettől majd többen leszünk. De aztán, ahogy az borítékolható volt, kevesebben lettünk” – mondta, és hozzátette, ezt ő a saját kampányával valamennyire ellensúlyozni próbálta. Majd arról beszélt, információi szerint a preferenciaszavazatoknak köszönhetően a listán a 3.-ról a 2. helyre ugrott előre.

Irányváltás a pártban?

„Egy olyan politika, amely nem tudja mandátumra váltani a tízezerszámra megszerzett szavazatokat, egy sikertelen politika” – jelentette ki Orosz. Elmondta, egyre kevesebb a magyar választó és a közéleti szerepvállalásra kész magyar személyiség, ezért nem tartja járható útnak, hogy egy magyar politikai szubjektum az országos választásokon önállóan induljon. „Én biztosan nem fogok részt venni még egy olyan projektben, ahol nem tudjuk garantáltan mandátumra váltani a polgároktól kapott támogatást” – jelentette ki azzal, szerinte ez az önálló országos politizálásban nem lehetséges. Majd arra emlékeztetett, ő a parlamenti választás előtt is azt szorgalmazta, hogy a KDH-val állítsanak közös jelöltlistát. „Erre technikailag két út van. Az egyik, hogy ideológiák mentén történik meg a betagozódás. A másik, hogy a Magyar Szövetség megőrzi a gyűjtőpárti jellegét és egy pragmatikus együttműködési elv mentén próbál meg olyan szlovák partnert találni, amellyel kölcsönösen ki tudják egymást segíteni” – magyarázta. Hozzátette azonban, hogy regionális szinten továbbra is helye van az önálló magyar érdekképviseletnek.

Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke, aki a lista 2. helyéről mérettette meg magát, a Facebook-oldalán azt írja, látványosan elfogyott a támogatottságuk. „Ez így nem mehet tovább! Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Tisztújítás, világos célok, világos üzenetek, egységes kommunikáció, egységes, közös célok” – írta.

Gyimesi György, a Magyar Szövetség másik alelnöke, aki nem indult az EP-választáson, történelmi kudarcnak tartja a mostani eredményt. „Aki máshogy értékeli, az hazudik” – nyilatkozta lapunknak. Ő is úgy látja, a párt önállóan a szlovákiai parlamentbe már nem fog tudni bekerülni, de szintén hozzátette, az etnikai politikának regionális és helyi szinten van létjogosultsága. Ugyanakkor a Magyar Szövetség jelenlegi „politikáját” helytelennek tartja, szerinte az egyes közéleti kérdésekben markánsabban állást kellene foglalniuk. Arról, hogy Orosz a pártelnök felelősségét hangsúlyozta, Gyimesi azt mondta, Forró nem is indult ezen a választáson. Azonban bírálta a pártelnöki, vezetői döntéseit. „Én itt látom a felelősségét, nem konkrétan a kampányban” – tette hozzá. A tisztújító kongresszussal kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, nem indul a pártelnöki székért. Az alelnöki pozíciójáért való újraindulásról pedig még nem tud nyilatkozni. 

Próbáltuk elérni Forrót is, de cikkünk megjelenéséig ez nem sikerült.