Berényi: Az uniónak nincs alternatívája, de irányt akarunk váltani

A beszélgetést még a Robert Fico (Smer) miniszterelnök elleni merénylet előtt rögzítettük, az interjúban ezért ez a téma nem szerepel.

Hogyan halad a kampány?

Köszönöm, jól. Tesszük, amit tenni tudunk, látogatjuk Dél-Szlovákiát és kommunikálunk az emberekkel úgy, ahogy azt minden választás előtt tesszük. Arról beszélünk, miért fontos az európai parlamenti választás, illetve mi az, amit bejutásunk esetén szeretnénk elérni és képviselni.

A Magyar Szövetség jelöltjeinek kampányszlogenjei között az szerepel, „Irányváltást Brüsszelben!”, mit kell ezalatt érteni? Milyen irányból melyik irányba kellene váltani?

Amikor 20 évvel ezelőtt beléptünk az Európai Unióba, akkor az egy ünnep volt, ennek mindenki örült. De úgy kb. 2015 óta, a migránsválság első hulláma óta az EU szerintünk több területen is rossz irányt vett fel. Ez a migránsok ellenőrzés nélküli beengedését, a megosztó témáknak, így a gendertémának túlerőltetését, a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, így az ukrajnai gabonabehozatallal kapcsolatban tett meggondolatlan döntéseket jelenti. Nem utolsó sorban az orosz-ukrán háború kapcsán eluralkodó háborús hisztériát is helytelenítjük. Ezért mondjuk azt, hogy irányváltásra van szükség. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az uniós tagságunk fontos, hiszen az EU-nak nincs alternatívája. Az is figyelemreméltó, hogy ha az unióban valamilyen téma kapcsán a tagállamok részéről ellenállás tapasztalható, akkor arra az EU reagál. Példaként említhetném, hogy az Európai Néppárt frakciójában a nyugat-európai tagországok képviselői arról beszéltek, a migráció kapcsán a hollandiai parlamenti választás fel kell ébresszen minket. Rámutattak, Geert Wilders azért tudott nyerni Hollandiában, mert a migránsveszéllyel kampányolt. Ez volt az egyedüli téma, ami győzelemre juttatta. Ezért aztán egy hónappal az EP-választás előtt sok mindenben változott is az uniós jogszabályi keret, ami a migránsok bejövetelét szabályozza. De például a menekültkvótát ebből továbbra sem tudták kivenni. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ilyen kvóták ne legyenek. Illetve, ha már vannak, akkor a nálunk lévő ukrán menekülteket is bele lehessen ezekbe számolni. Jelenleg ugyanis nem lehet. Az unió a gazdák tüntetésére is hasonlóan reagált, de még az ukrán gabonabehozatalt továbbra sem korlátozzák megfelelően. A környezetvédelemben is történt előrelépés, de kérdéses, hogy milyen jövője lesz a belső égésű motorral rendelkező autóknak és meddig kell bevezetni az elektromos járműveket, hogyan kell ezzel kapcsolatban segíteni a lakosságot. A gendertémában nem történt korrekció. A háborúval kapcsolatban pedig nem a béke és a tűzszünet szerepel az első helyen, hanem a fegyverkezés. De azt is fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság a Minority SafePacket is lesöpörte az asztalról. 

A Magyar Szövetség EP-képviselete, amennyiben lesz ilyen, hogyan képes arra, hogy egy ilyen irányváltást megtegyen? A párt egy, legfeljebb két mandátumot szerezhet az uniós parlamentben.

A Régiók Európai Bizottságában (az EU egy tanácsadó szerve, szerk. meg.) is egyedüli magyarként vagyok, ezért szövetségeseket kell keresni, hogy az álláspontunknak nagyobb nyomatékot tudjunk adni. Ezért is számolunk azzal, hogy a jelenleg nagyon erős baloldali, illetve progresszív-liberális többség az EP-ben változni fog, és sokan kerülnek oda olyanok, akik a felsorolt témákban a szövetségeseink lehetnek. 

Kik lehetnek ezek a lehetséges partnerek?

Ez témánként változó. Nem olyan szövetségre gondolok, akikkel mindig minden témában egyet akarunk érteni. De például a migránskvóta témában nagyon sok olyan párt van akár Franciaországban, Olaszországban, de Hollandiában is, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Vagyis az illegális migráció teljes leállítását és a menekültkvóta eltörlését szeretnék. Nem biztos, hogy ugyanezen pártok lesznek a partnereink abban, hogy az ukrán gabona korlátozása szigorúbb legyen. Más-más országokból és pártcsaládokból érkező szövetségesekre gondolok. A Régiók Európai Bizottságában is tudom, hogy melyik témában mehetek például a lengyel képviselők után. Nyilván őket nem az orosz-ukrán háború ügyében fogom keresni. De lehet náluk kopogtatni a menekültek, vagy a környezetvédelem témájában. 

A Magyar Szövetség, jelenleg legalábbis, az Európai Néppárt (EPP) tagja. Korábban úgy nyilatkozott, lenne okuk távozni ebből a pártszövetségből, de erről a szintén tag magyarországi Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) együtt fognak dönteni. Az EP választás után a Magyar Szövetség fel fogja-e vetni, hogy ezt a kérdést az említett pártok megnyissák?

Ezt a kérdést nem is kell felvetni, hiszen ez a találkozásaink során folyamatosan téma. Ugyanakkor továbbra is érvényes az, hogy a frakción, pártcsaládon kívüliség nem alternatíva, hiszen ez nagyon leszűkítené az adott képviselők mozgásterét. Az előbb vázolt szövetségkereséssel kapcsolatban el kell mondani, hogy a Néppártban is vannak olyanok, akikre egyes témákban támaszkodni lehet. Amíg nem lesz alternatívája a Néppártnak, nem szabad onnan kilépni. Ugyanakkor, ha a választásoknak köszönhetően születik egy olyan pártcsalád, amely nyitottabb lesz az általam korábban sorolt témákra, akkor indokolt lesz az esetleges távozásunk. 

Ha a magyarországi kormánypárt a Fidesz, amely most frakción kívüli, az EPP-től jobbra lévő Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládjához csatlakozik, akkor a KDNP-vel, az RMDSZ-szel és a VMSZ-szel együtt a Magyar Szövetség követni fogja Orbán Viktor pártját?

Én a Régiók Európai Bizottságában a vitás, úgynevezett megosztó témákban jelenleg többször szavazok együtt az ECR-rel, mint a Néppárttal. És ezzel az EPP-ben nem vagyok egyedül. Ugyanúgy a Néppártban vannak olyanok, akik a liberális Renew Europe-pal szavaznak. Az EPP ma egy nagy nagyon heterogén csoportosulás, sokszínűbb, mint a tőle jobbra, vagy balra található formációk. Nem idegen tehát tőlem az ECR. Ugyanakkor az ECR kisebbségpolitikája jelen pillanatban nem jó, ebben a kérdésben nem nyitottak. Hosszan kellene például arról beszélgetnünk, hogy hajlandóak-e a Minority SafePack kezdeményezését asztalra tenni. Számunkra, ahogy a többi magyar párt számára is, ez kulcsfontosságú. Ha a többi témában egyetértés is van, de ebben az egyben nem, akkor a mi csatlakozásunk nem lesz lehetséges. Egyébként pont a kisebbségi témában nem szavazok együtt az ECR-rel. 

Ez azt is jelenti, ha a kisebbségi kérdésben az ECR nyit, akkor egyenes az út ahhoz, hogy egyebek mellett a Magyar Szövetség is csatlakozzon ehhez a csoportosuláshoz?

Szerintem igen. De továbbra is érvényes az, hogy csak a KDNP-vel, az RMDSZ-szel és a VMSZ-szel együtt mozgunk. Hiszen, ha egy-két ember távozna csak az EPP-ből, annak nincs akkora jelentősége. Újra utalnék arra, hogy ebben a körben az átlépés kérdése asztalon van. 

Azt már kijelentette, hogy a Magyar Szövetség nem szavazza meg Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének, ha bejutnak, melyik pártcsalád jelöltjére fognak szavazni?

 Ezzel kapcsolatban arra szeretnék emlékeztetni, hogy öt évvel ezelőtt is szinte mindenki biztosra vette, hogy Manfred Weber lesz a jelölt a bizottság élére, de aztán mégsem ő lett a Néppárt jelöltje, hanem Ursula von der Leyen, akit Emmanuel Macron ötletére Angela Merkel javasolt. Így aztán azért nem akarok arra válaszolni, kire szavazunk majd, mert nem feltétlenül ezzel az arcképcsarnokkal fogunk találkozni, mint amelyet most látunk. Az biztos, hogy Von der Leyent nem fogjuk támogatni, hiszen sok egyéb probléma mellett az ő bizottsága volt, amely lesöpörte a nemzetiségi kisebbségek jogairól szóló csomagot, a Minority SafePacket. Egyébként a Néppárt kongresszusán, Bukarestben Von der Leyen támogatottsága egyáltalán nem volt átütő, hiszen nagyon sokan nem szavaztak a személyéről, hanem távol maradtak a kérdéses voksoláskor. Ez egy jelzés volt. 

Az ECR-rel egyeztettek-e arról, hogy milyen feltételek mentén támogatnák az ő jelöltjüket az Európai Bizottság élére?

Nem, egyáltalán nem folynak ilyen tárgyalások. 

Nyitottak-e a magyarországi ellenzéki pártok EP-képviselőivel való együttműködésre? Például felveszik-e a kapcsolatot Magyar Péter Tisza pártjának EP-képviselőivel?

A határon túli magyaroknak az ügye, a kisebbségek helyzetének javítása szövetségesek nélkül nem megy. Mindenkivel, aki erre hajlandó, azzal próbálunk párbeszédet folytatni, beleértve a magyarországi ellenzéket is. Nem akadály egy adott pártnak a kormányzó, vagy ellenzéki szerepe abban, hogy mi ebben a témában együttműködjünk. 

Magyar Péter pártja esetében sincs akadály?

Magyar Péterrel és pártjával külön nem foglalkozunk, de mindenkivel, aki bejut az Európai Parlamentbe és a kisebbségek helyzetének javítása kapcsán hajlandó együttműködni, akkor arra mi is nyitottak leszünk. Hiszen erre szükség is van. Nagyon fontos, hogy ne csak a Néppárt legyen ebben a témában nyitott, hanem a szocialistáknál, liberálisoknál, mindenkinél így legyen. Egyébként magyarországi pártok esetében jól működött az a konszenzus, hogy mindenki segítette a határon túli magyarok ügyét a nemzetközi fórumokon. Azt szeretnénk, ha ez így lenne a továbbiakban is. 

Erősebb unióra van-e szükség, vagy sem? Mi az álláspontjuk az uniós kompetenciák növelésének vagy csökkentésének kérdésében?

Már említettem, hogy az EU az utóbbi 10–15 évben rossz irányt vett. Ezért óvatosak vagyunk, és a további centralizációt, pontosabban hatáskör-átvitelt nem tudjuk támogatni, mert negatív tapasztalataink vannak. Az unió a jelen formájában működjön tovább, ha működőképes lesz. Nem vagyunk a hívei, hogy bármilyen más hatáskört felvegyen az unió, hacsak ebbe minden tagország bele nem egyezik. Ugyanis vannak olyan témák, így például a mesterséges intelligencia szabályozása, amelyre a tagországok egyenként nem tudnak hatékony politikát felépíteni, hiszen ez határokon túlnyúló probléma. Hasonló a helyzet a környezetvédelemmel. Ugyanakkor a jelenlegi szavazási rendhez ragaszkodunk. 

Ez azt jelenti, hogy a tagállamok vétójogának korlátozását nem támogatják?

A Lisszaboni Szerződés aláírása után már most sincs minden kérdésben vétójoga a tagállamoknak. Ezeknek a területeknek bővítését nem támogatjuk. 

Működhet egy Európai Unió, mondjuk a következő bővítés után úgy, hogy mind a 30 egynehány tagja a mostani, széles vétójoggal rendelkezik? Nem megy ez a működőképesség kárára?

Az kétségtelen, hogy minél több a tagország, annál nehezebb a működés. Ugyanakkor, ha a vétójog korlátozása arról szól, hogy ráerőltetünk valamit a tagállamokra, amit Németország vagy Franciaország kitalál, akkor az nem megengedhető, akárhány tagországa legyen az EU-nak. Ráadásul nem vagyok optimista a következő bővítést illetően. Mindezt, annak ellenére, hogy a Magyar Szövetség támogatja a nyugat-balkáni országok mielőbbi uniós csatlakozását. Ugyanakkor nem tartjuk reálisnak Ukrajna felvételét, amíg a háború zajlik. Az EU jelenleg három ország csatlakozását kezeli kiemelten. Az egyik Ukrajna, a második Grúzia, a harmadik pedig Moldova. Mindhárman éles konfliktusban vannak Oroszországgal. Szerintünk azonban nem annak kell lennie a bővítés kritériumának, hogy melyik ország van konfliktusban Moszkvával. Miközben a szerbeknek, akik jóval oroszbarátabbak, várakozniuk kell. Szkeptikus vagyok tehát abban, hogy a következő öt évben történik-e bármiféle bővítés. Miközben például Észak-Macedónia ma már olyan szinten van, mint Románia vagy Bulgária, amikor csatlakozott az unióhoz. 

A schengeni övezetnek Romániával és Bulgáriával való bővítését támogatja a Magyar Szövetség?

Természetesen igen, hiszen Erdélybe is sokat járunk és ők is gyakran jönnek hozzánk. Elég megalázó időnként órákat várakozni a határátkelőkön. Nyilvánvalóan a menekültválság azért óvatossá tesz mindenkit, hiszen a külső határokat védeni kell. Erre azonban már mindkét ország felkészült. 

Kell-e például szorosabb föderális együttműködés az államok között a védelempolitika terén?

Föderációra nincs szükség, de mi is hívei vagyunk annak, hogy a védelem területén Európának nagyobb önállóságra van szüksége. A 2. világháború után kialakult az a rendszer, hogy Európa a jólétről szól, az Amerikai Egyesült Államok pedig védje meg az öreg kontinenst. Az egy más kérdés, hogy ezt a védelmi önállóságot az EU-n belül, vagy azzal párhuzamosan kell létrehozni. Mi inkább az utóbbi mellett vagyunk. Önkéntes védelmi szövetséget lehetne kialakítani, nem kellene ennek kötelezőnek lennie minden tagállamra. Persze, ezt teljes mértékben nem lehet leválasztani az unióról, hiszen ugyanazok az emberek találkoznának mindkét fórumon, de fontos, hogy ne legyen kötelező a belépés. 

Ez azt is jelenti, hogy nem támogatják egy közös uniós védelmi biztosi poszt létrehozását?

Ez az Európai Bizottság hatásköreinek elosztására vonatkozó kérdés. Ha majd ez napirendre kerül, akkor ezt megvitatjuk. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a közös védelmi szövetség az unión kívül valósulhatna meg. Hiszen az elmúlt időszakban az EU-ban több területet illetően is komoly kérdőjelek jelentek meg. 

Egy önálló európai védelmi szövetség létrehozása első megközelítésben biztosan gyengíti a NATO-nak, mint egésznek az erejét. Hiszen egy ilyen európai szövetség szükségszerűen átvenné a NATO bizonyos szerepeit. Létre lehet hozni ezt az európai szövetséget úgy, hogy ne gyengítse, hanem kiegészítse a NATO-t?

Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy ha Joe Biden is nyer az amerikai elnökválasztáson, akkor is vissza fognak venni a védelmi kiadásokból. Ha Donald Trump nyer, akkor ez egészen biztosan így lesz. A valamiféle európai védelmi kezdeményezés létrehozásával szerintem csak az a kérdés, milyen formában fog megvalósulni. Lehet, hogy ez a NATO kárára fog válni, de amennyiben az amerikaiak visszavesznek a szerepükből, akkor annak a helyére mindenképpen tenni kell valamit. 

Az uniós választásra állított programjukban az áll, "a Magyar Szövetség európai parlamenti képviselete az orosz-ukrán háború kapcsán a mielőbbi béketárgyalásokat fogja szorgalmazni." Hogyan szeretnék ezt megvalósítani? Az EP-nek milyen kompetenciája van az ilyesmire?

Az uniós külképviselőnek kötelezően be kell számolnia az Európai Parlament előtt, ennek a beszámolónak pedig a sarkalatos pontja az orosz-ukrán háború. Ezzel a szakbizottságban, de a plénumban is foglalkoznak a képviselők, hozzászólhatnak. Elmondhatják, hogy az orosz-ukrán háborúban milyen álláspontot kellene képviselnie az uniónak. 

Az imént az USA kapcsán külpolitikai realitásokról beszéltünk, maradjunk ebben az esetben a valós lehetőségek mezején. Mekkora befolyása van az egész EP-nek arra, hogy végül béke lesz-e Ukrajnában?

Az Európai Parlamentből befolyásolják a tagországokban a véleményeket, ahogy ez természetesen visszafelé is igaz. A közvélemény hozzáállását lehet az EP-ből befolyásolni. Ma az Ukrajnának való fegyverszállításokat nem az EU végzi, de mégis az unió koordinálja az egyes tagországok általi védelmi segítségeket. Van ugyanis az uniós költségvetésen kívül létrehozott alap, az Európai Békekeret, ahová befizetnek a tagországok. Aztán innen lehet meríteni a fegyverszállítások finanszírozására szánt forrásokat. Az erről szóló parlamenti vita keretében hozzá lehet ehhez szólni és el lehet mondani, hogy mi nem a fegyverszállításban látjuk békének a lehetőségét, hanem a mielőbbi tárgyalások kierőszakolásában? 

Milyen lehetősége van az EP-nek arra, hogy tárgyalásokat erőszakoljon ki Moszkvától?

Az európai vezetők részéről nincs szándék arra, hogy béketárgyalásokat folytassanak. 

Ha az említett vezetők részéről meglenne a szándék, mégis mit tud csinálni az Európai Parlament, hogy az oroszokat béketárgyalásokra kényszerítse, milyen eszközök állnak a rendelkezésére? Csúnyán néznek majd Vlagyimir Putyinra, hátha ennek hatására leül tárgyalni?

Először a szándékot kell megteremteni, ami most nincs meg. Ha odakerülünk, akkor azon leszünk, hogy az európai intézmények szorgalmazzák a tárgyalásokat. Most ezt ugyanis nem teszik. Most az a vízió az uralkodó, hogy Oroszországot le kell győzni. Ugyanakkor a fronton a helyzetet figyelve nem úgy tűnik, mintha Oroszországot katonailag le lehetne győzni. 

Nem meddő szándék lenne ez? Hiszen elszánhatja magát az EP akármire, ha eszköze nincs a megvalósítására.

Dehogy nincsen eszköze. Az Európai Bizottság az Európai Parlamentnek felel. Amennyiben az Európai Bizottság azt mondja, hogy tárgyalni akarunk, akkor erre szerintem Oroszország reagálni fog. De egyik európai intézmény sem mondja azt, hogy tárgyalni akarnak. 

Ön ilyen optimistán látja Oroszország esetleges reakcióját?

Az oroszok azt mondták, ha komoly szándékot látnak a tárgyalásra, akkor leülnek egyeztetni. Az más kérdés, hogy kivel, illetve hol, de ők nem zárkóztak el az egyeztetésektől. Csak nem elsődlegesen Ukrajnával akarnak tárgyalni, hanem az Egyesült Államokkal, másodsorban az Európai Unióval. 

A közelmúltban egy sajtótájékoztatón arról beszélt, az Európai Unió is felelős azért, hogy nem tartották be a minszki egyezményt. Valójában azonban az megállapodást aláíró felek között az EU nem szerepelt. A Minszk 1-nél az EBESZ, a Minszk 2-nél pedig Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország állapodott meg. Mi köze mindennek az EU-hoz?

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is több olyan kérdésben is állást foglal, amelyek nem közvetlenül érintik az EU-t. Történetesen a szlovákiai Speciális Ügyészség felszámolásával kapcsolatban született EP-határozat, pedig az uniónak semmi köze hozzá, hogy van-e nálunk ilyen intézmény. Más ügyekben az unió jogállamisági eljárást kezdeményezhet. 

Mindez csak a tagországokra vonatkozik.

A korábbi években Ukrajnával is előcsatlakozási szerződések sorozata született, intenzív tárgyalási folyamat zajlott. A minszki megállapodás, amelyet ugyan nem az unió írt alá, de a felek között ott volt az EU-s Németország és Franciaország, tartalmazta Ukrajna decentralizációját. Ez a folyamat azonban el sem kezdődött. Ha erre sor került volna, ami valamiféle önállóságot jelentett volna a donyecki, a luhanszki régió és a Krím félsziget számára, akkor az én hipotézisem szerint másként alakulhatott volna Európa sorsa. A decentralizáció be nem tartására utaltam a sajtótájékoztatón. Ahol természetesen azt is elmondtam, mindez nem ok a háborúra, vagyis arra, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. 

Az Európai Uniónak akkor végső soron semmi köze nem volt a minszki egyezményekhez?

A speciális ügyészséghez sincs semmi köze az EU-nak, mégis véleményt fogalmaz meg erről, sőt annak a lehetőségét is felvetették, hogy Szlovákia emiatt uniós támogatásoktól eshet el. Mindezt annak ellenére, hogy a speciális ügyészség nem uniós ügy. 

Volt hasonló megnyilatkozása bármelyik uniós szervnek a minszki egyezményekkel kapcsolatban?

Az európai intézmények mindkét szerződést üdvözölték, ahogy a tagországok is. Hiszen mindenki örült annak, hogy akkor 2015-16 idején bizonyos értelemben lokalizálódott a probléma és nem terjedt tovább. 

Az ön által említett közleményt, mi szerint az uniós intézmények üdvözölték a minszki megállapodásokat, azonosítani lehet azzal, hogy az EU felelős az egyezmények be nem tartásáért?

Ukrajna nem volt egy idegen test az EU számára, hiszen szomszédos az unióval. Kijev részéről a szándék az uniós csatlakozásra megvolt, ezeknek az egyeztetéseknek a minszki szerződések betartása is része kellett legyen. Hiszen mikor Szlovákia csatlakozott az EU-hoz, akkor egyfajta elvárás volt, hogy decentralizáljon, vagy hozzák létre a komáromi magyar egyetemet. Hangsúlyozom, nem uniós előírás volt ez, hanem egy javaslat, egy elvárás. Így aztán, ha az EU azt mondta volna Ukrajnának, akkor hajlandó csak Kijevvel tovább tárgyalni az esetleges uniós csatlakozásról, ha az országban végrehajtják a decentralizációs folyamatot, talán mozdult volna valami. De ezt nem tették meg. 

Az Európai Unió valamiféle háborúval kapcsolatos felelősségének hangsúlyozása egybecseng a magyarországi kormánypártnak, a Fidesznek a kampánytémáival. Segíti bármilyen módon, akár kampánytémákra vonatkozó tanácsadással a Fidesz a Magyar Szövetség EP-jelöltjeinek kampányát?

Nem, ilyen együttműködés nincs. Az, hogy vannak dolgok, amikben hasonlóképpen nyilatkozunk, mint a Fidesz, azért van, mert hasonlóképpen látjuk ezeket a témákat. Ahogy vannak témák, amelyekben hasonlóképpen gondolkodunk néhány lengyel párttal, vagy cseh, illetve szlovák pártokkal. A Fidesszel nyilván van egy szoros kapcsolatunk, de a kampányra vonatkozó tanácsadás nem zajlik. 

A programban azt írják, hogy elutasítják a menekültkvótákat. Valójában azonban az eredeti menekültkvóták helyett az uniós megállapodás három lehetőséget kínál az országoknak a segítségnyújtásra: bizonyos számú menedékkérő befogadása, minden olyan kérelmező után járulék fizetése, akiknek az áthelyezését megtagadják, vagy a rendszer működésének finanszírozása mellett is dönthetnek. Mindez pedig lényegében megegyezik Robert Ficóék 2016-os, az ún. flexibilis szolidaritásról szóló javaslatával. Ugye nem azt akarja mondani, hogy Ficoék a menekültkvótákat akarták bevezetni?

Ezt Robert Ficótól kellene megkérdezni. Az, hogy a most terítéken lévő megoldás lényegében megegyezik Ficoék javaslatával, az az ő problémájuk. Mi azt mondjuk, hogy a menekültkvótákat nem támogatjuk. 

A terítéken lévő megoldás azonban nem csak a menekültkvótákról szól, ahogy említettem, egy jóval összetettebb rendszerről van szó, hiszen a menedékkérők befogadását ki lehetne váltani mással. Önök szerint ez az út sem járható?

Nem, nem az. Szerintünk az lenne a megoldás, ha a tagországok önként végeznék ezeket a feladatokat és nem tennének különbséget a különböző országokból érkező menekültek, bevándorlók, migránsok között. Szlovákiában ugyanis 130 ezer ukrajnai menekültet tartanak nyilván. A befogadási kvóta ugyanakkor 286 személyre vonatkozna. Ez azt jelenti, az utóbbi számnál majdnem ötszázszor több ukrajnai menekült van most az országban, akinek az ellátásáról gondoskodni kell. Azt nem értjük, hogy miért nem lehet az ukrajnai menekülteket a kvótába beleszámolni. Erre egy formális magyarázat, hogy az Ukrajnából érkezőkre más jogi eljárás vonatkozik, de ettől még menekültek. Ebben az ügyben egy komoly igazságtalanságot érzek. Illetve, ahogy említettem, a menedékkérők befogadásának a tagállamok körében önkéntes alapon kell történnie. Rossz vért szül, ha az unió azt erőlteti, hogy az emberek fogadjanak be valakiket. A szlovákiai, közép-európai emberek nem rosszindulatúak, tudnak és akarnak is segíteni, de ennek önkéntesnek kell lennie. 

A Magyar Szövetség EP-programjában szintén szerepel, hogy aktívan fellépnek az esetleges diszkrimináció minden formájával szemben. Fellépnek-e a LMBTQ-közösség tagjainak diszkriminációja esetén?

Természetesen igen. A toleranciát hirdetjük. 

Ugyanakkor a programban az is szerepel, elutasítják „az LMBTQ-életforma propagálását, különös tekintettel a kiskorúakra és fiatalokra, valamint az őket érintő oktatási folyamatokra". Ez mit jelent?

Komoly szándék van az uniós intézmények részéről, hogy valamifajta felvilágosítást kell végezni az LMBTQ témákkal kapcsolatban. Mindezt a szülők jóváhagyását és a pedagógusokat mellőzően, valamiféle harmadik szektornak kellene biztosítani ezt a lehetőséget. Ez az, ami nekünk elfogadhatatlan. Nyilván valamifajta toleranciára való nevelésre szükség van. De az egy érzékeny dolog, hogy mikor válik a tolerancia propagandává. Szerintünk Nyugat-Európában a homoszexuális életformának a propagálása folyik. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk. Én ennek tanúja is voltam. 

Minek volt a tanúja?

Részletekbe nem kívánok belebonyolódni, mert hangsúlyozom, hogy ez rendkívül érzékeny kérdés. Az álláspontunk az, nem lehet, hogy a pedagógusok, a módszertani szakemberek nélkül bárki az iskolákon belül propagandát folytasson úgy, hogy ebbe az oktatási intézménynek nincs is beleszólása. Ez azonban megjelenik a nyugat-európai és az uniós dokumentumok némelyikében, vagyis, hogy az iskolákban a pedagógusokat mellőzve kell ilyen felvilágosítást folytatni. 

Konkrétan hol gyakorol nyomást az EU gender-kérdésben, melyek azok a dokumentumok, amelyekben ez megnyilvánul?

A Régiók Európai Bizottságának volt egy ilyen dokumentuma, amelyben az van, hogy a harmadik szektor számára meg kell engedni, hogy a fiatalok és a gyerekek számára felvilágosítást tartsanak az LMBTQ-kérdésben. (szerk. megj. az uniós tanácsadó szerv 2021. októberében fogadott el egy jelentést, amely az LMBTQ-témában hangsúlyozza, hogy minden korosztálynak és minden társadalmi csoportnak felvilágosítási intézkedésekre és tájékoztató kampányokra van szüksége) 

Szlovákiában van olyan szervezet, amely az ön által említett harmadik szektorbéli szereplőként az alapiskolákban valami ilyesmivel foglalkozna?

Hallottam felőle, hogy volt ilyen kezdeményezés. Jelenleg ez nem széles körben zajlik, de iskolaigazgatóktól tudomásomra jutott, hogy találkoztak ilyen kezdeményezéssel. 

Meg tudja nevezni ezt a szervezetet? Nevet kérünk.

Nem szervezet volt, hanem aktivistákról van szó. Az iskolaigazgatókat kell erről megkérdezni, hiszen ők találkoztak ezzel. Ugyanakkor arról a közösségi oldalakon is vannak videók, hogy nőnek öltözött férfiak Nyugat-Európában, gyerekeknek tartanak programokat. Mi elutasítjuk, hogy ez megjelenjen Közép-Kelet-Európában is. 

Ha az említett harmadik szektor képviselői a nemzetiségi kisebbségek témájában tartanának felvilágosítást a fiataloknak, akkor ön szerint ezt az iskolákban is megtehetnék?

Azért a nemzetiségi kisebbségekről felvilágosítást tartani kicsit más, mint a szexuális kisebbségekről. Szerkesztő úr, egyáltalán nem ugyanarról a kategóriáról beszélünk. A nemzetiségek esetében nyelvhasználatról, a kultúra elismertetéséről, nemzeti identitásról van szó, a másik esetben pedig egy civilizációs kérdésről, egy férfi és egy nő házasságához és a gyermekvállaláshoz képest más életformának a propagálásáról van szó. 

Támogatják, hogy olyasmi intézkedéseket vezessenek be, mint amit Magyarországon hoztak, a gyermekvédelmi, valójában azonban melegellenes jogszabály nyomán?

Igen. A gyerekeket ki kell hagyni ebből az egész gender-őrületből. Középiskolában, vagy 18 éves kor felett persze van lehetőség ezzel foglalkozni. De az alapiskolákban nincs helye ennek. 

Ugyancsak szerepel a programban, hogy a Beneš-dekrétumok kérdésében is szeretnétek fellépni az EP-ben. Milyen lehetőség kínálkozik erre?

Nyilván a leginkább kézzelfoghatóak a ma zajló vagyonelkobzások, amelyek még mindig a beneši dekrétumokra, a kollektív bűnösségre hivatkozva zajlanak. Ezt minden felvilágosult európai politikus számára elfogadhatatlan kell legyen és világos kell legyen, hogy ezt le kell állítani. Ebben közvetlenül nincs hatásköre az uniónak, de a jogállamiság keretén belül, amelyre hivatkozva más tagországokban minden másra is oda lehet figyelni, esetünkben ezekkel a földelkobzásokkal is foglalkozni lehetne. El lehetne mondani, hogy ez nincs rendben és Szlovákia ezeket állítsa le. 

Önön kívül még egy magyar nemzetiségű EP-listavezető van, Ódor Lajos személyében, aki a Progresszív Szlovákia (PSZ) jelöltlistájának élén áll. A magyar szavazatokért való versenyben vetélytársának érzi őt?

A mi dolgunk, hogy a Magyar Szövetség programját mutassuk be és meggyőzzük a választókat arról, mi vagyunk a hiteles jelöltjei az itt élő embereknek, de más jelöltekkel nem foglalkozunk. Csak a saját programunkra, jelöltjeinkre koncentrálunk. A legutóbbi parlamenti választáson ugyan nem jutottunk be a törvényhozásba, de 4,4 százalékos eredményünkkel egyedül maradtunk a magyar pártkínálatban. Csak a Magyar Szövetség maradt talpon és tud jelölteket állítani az EP-választásra. Sajnálom, ha más magyarok más pártokban jelöltetik magukat, de volt már ilyen a múltban is, ehhez hozzászoktunk. Bízom benne, hogy a Magyar Szövetség jó eredményt tud elérni, hiszen a pártunk egyedüli magyar listával indul a választáson. Más kérdés, hogy a PSZ, Emmanuel Macron európai pártcsaládját erősíti, velük nem sok témában tudunk egyetérteni. 

Mit tartana jó eredménynek?

A korábbi években, az utóbbi öt évet leszámítva, mindig két EP-képviselője volt az itt élő magyarságnak. Először az MKP-nak volt két képviselője, majd az MKP-nak és a Hídnak egy-egy. Ezt szeretnénk visszahozni. Természetesen, ha már egy mandátumot szerzünk, annak is nagy jelentősége van az egész közösség számára. 

Ha a Magyar Szövetség nem szerez EP-mandátumot, mit jelent az az önálló szlovákiai magyar etnikai politizálás és a párt számára?

Ezt a kérdést majd június 10-étől tessék feltenni. Ha nem szereznénk mandátumot, lesz idő ezzel foglalkozni. Most azzal indulunk neki a választásnak, hogy mandátumot akarunk szerezni, és erre meg is van a jó esélyünk. 

Beszéljünk még a Magyar Szövetségnek a belpolitikában elfoglalt helyéről. A párt jelenleg a kormányoldallal vagy az ellenzéki pártokkal tart-e szorosabb kapcsolatot?

Jelen pillanatban a kormányoldallal tartunk szorosabb kapcsolatot. De erre is érvényes, amit az előbb az EP-kapcsán mondtam, vagyis mindenki irányába nyitottnak kell lenni, aki hajlandó a mi régióink és a magyarság problémáját felvállalni, tárgyalni erről. Nyilván, ha kormánypártok részéről van erre hajlandóság, akkor az számunkra kiemelt fontossággal bír, hiszen ők cselekedni is tudnak, anyagi lehetőségekkel is rendelkeznek. Ha van lehetőség az együttműködésre, bárki legyen kormányon, ezt el kell fogadni, élni kell ezzel. Különösen így, hogy nem vagyunk a parlamentben. 

Sajtóinformációk szerint a Magyar Szövetség bele szeretne szólni, hogy a szlovák közmédia magyar adásánál kik kerüljenek vezető pozícióba. Igaz ez?

Nem, ez a sajtóinformáció így nem igaz. Az viszont tény, hogy a Pátria rádió nem látja el a közszolgálati szerepét. Engem például Nagyszombat megye alelnökeként a megyei választáskor szólítottak meg utoljára 2022-ben. Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke ugyanebben a helyzetben van. Nem tartom normális állapotnak, ha a közszolgálati rádió sem a megyei támogatásokról, sem az ottani kétnyelvűségi lépésekről, a megyéhez tartozó magyar iskolák problémáiról gyakorlatilag nem tájékoztat a megyei alelnökök megkérdezésén keresztül is. Ugyanakkor a liberális oldalon álló, sikertelen politikusok hetente vagy kéthetente kommentálják, hogy mi zajlik az országban. Ezt egy magántulajdonban lévő média megengedhetné magának, de a közmédia esetében ezt nem lehet. Erről beszélgetünk másokkal is mindenhol, ahol erre lehetőség van. Ennek az elégedetlenségnek a megfogalmazásából adódhatott valamiféle spekuláció. 

A kérdés arra vonatkozott, hogy a párt aktívan hatással kíván-e lenni arra, mi történik a közmédia magyar adásával?

Miért nem kérdezi senki a Pátria rádiótól, normális-e, hogy politikai legitimációval nem rendelkező emberek kéthetente bent vannak a stúdióban. A mandátummal rendelkező embereket pedig nem szólítják meg. 

Nem a Pátria rádió szakmai színvonalról volt szó, hanem arról, hogy hatással kívánnak-e lenni az intézményre, a közmédia magyar adására.

Nem azért voltam 1989-ben a téren, hogy politikusként hatással akarjak lenni bármilyen médiumra, különösképpen nem a közszolgálati tévére és rádióra. Én nem változtam ebben a tekintetben az égvilágon semmit. De nem akarom csendesen eltűrni azt, hogy másoknak, a nem konzervatív oldalnak óriási hatása van a Pátria rádióra. Míg minket ignorál ez a médium, addig másoknak szószólója. 

Mi a helyzet a Kisebbségi Kulturális Alappal (KKA), amelyre a közeljövőben kisebb vagy nagyobb átalakítás vár. Itt a Magyar Szövetség befolyással szeretne lenni arra, hogy kik kerülnek az intézmény döntéshozói pozícióiba?

A Magyar Szövetség nem. Ugyanakkor én a kormány kisebbségi tanácsán is elmondtam, okos dolognak tartanánk, ha a megyék is képviseltetnék magukat a döntéshozatali testületekben. Hiszen a megyéknek is vannak kulturális célra fordítható forrásai. Könnyebb lenne elkerülni a párhuzamos finanszírozást, ha a megyék képviselői is részt vennének a döntések meghozásában. Nyilván a magyar közösség esetében a magyar nemzetiségű megyei képviselőkről van szó. Közülük a legtöbben a Magyar Szövetség kötelékében politizálnak. Ilyen szempontból közvetve a párt hatással lehet az intézményre, de nem ez a kiindulópont, hanem az, hogy a megyéknek legyen szerepe a döntéshozatali mechanizmusokban. 

Ezt az igényüket kommunikálták a KKA-törvényt módosítani készülő kormánypártok felé?

A kormánypártokkal eddig leginkább a pártelnök, Forró Krisztián tartotta a kapcsolatot, nem tudom, hogy ezt így kommunikálta-e már az irányukba. Egy nyilvános ígéret azonban elhangzott arra vonatkozóan, hogy a megyei alelnököket a kormány államtitkári szinten fogadja majd. Ha erre nekem is lehetőségem lesz, akkor én azt fogom szorgalmazni, hogy a regionális elvet vegyék be a KKA döntéshozatali mechanizmusába. 

A párt az EP-választás után tisztújító kongresszust tart, jelenleg hogyan látja, Forró Krisztiánra szavazna-e a pártelnökválasztáson, vagy sem?

Természetesen rá szavaznék, de a közgyűlés az EP-választás után lesz. Mondjuk ki őszintén, ez a voksolás nem csak arról fog szólni, lesz-e mandátumunk az uniós parlamentben, hanem arról is, hogy életképes-e az etnikai politizálás és életképes-e ez a pártvezetés, az országos elnökség minden tagját beleértve.