A magyar név is jogszerű

Csaknem két évig húzódott az az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon, amelyet a Fontos Vagy! mozgalom indított a belügyminisztérium ellen, miután az nem akarta bejegyezni a szervezetet az egyesületek, polgári társulások jegyzékébe, arra hivatkozva, nem államnyelven adták meg annak nevét. A mozgalom, amelyet a szlovák állampolgársága elvesztése kapcsán is ismert komáromi Boldoghy Olivér alapított, főként a kisebbségi nyelvi jogok terén fejt ki aktivitást. 2014 tavaszán döntött úgy a belügyminisztérium, elutasítja a kérelmüket, ezt követően fordultak a szervezetet életre hívó civil aktivisták a Legfelsőbb Bírósághoz. „Az ilyen jellegű közigazgatási eljárásnál a Legfelsőbb Bíróság a közvetlen fellebbviteli szerv” – mondta lapunknak Szekeres Klaudia, a jogorvoslatban a civil aktivistáknak segítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának vezetője. Szekeres Klaudia hozzátette, csaknem kétéves bírósági eljárás után született meg az ítélet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság megszüntette a belügyminisztérium korábbi döntését, és visszautalta az ügyet újabb eljárásra. A Fontos Vagy! mozgalom és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közleménye szerint nem ez az első ügy, amikor a belügyminisztérium elutasította egy egyesület bejegyzési kérelmét az egyesület magyar megnevezése miatt.  Korábban is elutasították már magyar nevű egyesületek bejegyzését, de most először terelték jogi útra az ügyet. „Egyedül ennek a szervezetnek az elutasításáról adott ki a belügyminisztérium határozatot, más szervezeteknél nem volt lehetséges bírósági felülvizsgálatot kérni, mivel a minisztérium a szerinte nem megfelelő megnevezések miatt el sem indította a bejegyzési eljárást” – magyarázza Szekeres Klaudia jogász, aki szerint néhány esetben korábban is voltak már problémák magyar nevű egyesületek bejegyzésével, a helyzet azonban 2013 után vált rosszabbá. „Ettől az időponttól kezdve gyakorlatilag minden szlováktól eltérő megnevezést elutasítottak” – állítja a Kerekasztal jogásza. Megkérdeztük a belügyminisztériumot is, a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében átértékelik-e eddigi gyakorlatukat. Mivel a bíróság egyelőre nem kézbesítette nekik a végzést, egyelőre nem akarták kommentálni az ügyet. A belügyminisztérium egyesületeket összegyűjtő jegyzékében számos magyar elnevezésű szervezetet találhatunk, a Csallóközi Lovasklubtól a Szőgyén Öröksége egyesületig, de akadnak angol és egyéb nyelvű néven bejegyzett szervezetek is. 2013 előtt is adódtak azonban már problémák a magyar nevekkel: 2011-ben például a Somorja Hangja nevű szervezet bejegyzését függesztette fel a belügyminisztérium a nyelvtörvényre hivatkozva. Az államnyelvtörvényt 2009-ben szigorította az első Fico-kormány, ugyanannak a Marek Maďaričnak az irányítása alatt, aki ma is a kulturális tárcát vezeti. A jogszabály továbbra is előírja, hogy minden köztéri felirat államnyelven is fel legyen tüntetve. Bírságot a 2011-ben elfogadott módosítás értelmében már csak akkor lehet kiróni, ha közintézmény tájékoztatása vagy az állampolgárok élete, egészsége, biztonsága vagy vagyona veszélyeztetettségére vonatkozó információ esetében hiányzik az államnyelvű szöveg.