A magyar kultúra holland fellegvára

A városról szóló első írásos emlék 1040-ből való. A település gyors fejlődését bizonyítja, hogy 1284-ben már a Hanza-szövetség tagja, a XVI. század végén pedig, önállóságát feladva, Hollandia részévé válik. Egyetemét 1614-ben alapították. Amint a róla szóló ismertetésben Ágnes de Bie-Kerékjártó írja, „a 17. században a független, protestáns Hollandia egyetemei a peregrináció révén a magyar felsőoktatás kihelyezett váraivá váltak. Mintegy kétszázra tehető azoknak a diákoknak a száma, akik Németalföld vonzásába kerülve hosszabb-rövidebb időt töltöttek Groningenben. Az Egyetemi Múzeum adattárában egyes magyar diákoknak még az akkori lakcíme is megtalálható! El lehet sétálni a régi címekre, a groningeni utcanevek – pédául a Turfftorenstraat – nem változtak azóta sem.”

Ugyancsak a már idézett ismertetőből tudjuk meg, hogy a Benelux államokban – Belgium, Hollandia, Luxemburg – csak a Groningeni Egyetem Bölcsészettudományi Karán lehet magyar nyelvet, irodalmat és kultúrát tanulni és ebből diplomázni. Dr. A. D. Kylstra professzor, az Ógermanisztikai Tanszék vezetője személyes érdeklődésének köszönhetően a 60-as években alakult ki a magyar és a finn nyelv meg irodalom, valamint a finnugor nyelvtudomány oktatásának programja. 1973-ban vették fel Hollandia akadémiai statútumába e nyelvek teljes jogú tanulmányozását és tanítását. Vagyis azóta lehet e szakirányokból holland egyetemi diplomát kiadni.

Három hölgy oktatja a magyar részleg hallgatóit: dr. Czibere Mária nyelvész, akinek szakterülete a szociolingvisztika: többek között az anyanyelv és az idegen nyelvi környezet kölcsönhatásáról végez kutatásokat. Ágnes de Bie-Kerékjártó művelődéstörténettel, szemiotikával, nyelvészettel foglalkozik. A magyar irodalom hollandiai fogadtatásáról írta doktori disszertációját. Dr. Jolanta Jastrzebska pedig a modern magyar irodalom nemzetközi hírű kutatója. Kemenes Géfin Lászlóval közösen írt, Erotika a huszadik századi magyar regényben 1911–1947 című tanulmánykötete sajátos látásmódjával nagy port kavart a magyar irodalomkritikusi körökben. Legutóbbi, holland nyelven írt ta?nulmánygyűjteményében holland fordításban megjelent magyar regények áttekintését nyújtja: Márai Sándortól Szabó Magdáig – Klasszikus 20. századi magyar regények címen.

De vajon milyen út vezetett idáig? – erről beszélgettünk Jolanta Jastrzebskával a Groningeni Egyetemen levő kicsiny irodájában, melynek egyik falát könyvekkel megrakott, hatalmas könyvespolc tölti be. A másikon II. Rákóczi Ferenc jól ismert arcképe látható. Mert ő a kedvenc, meg a magyar barokk irodalom, amelynek nagy?szerű tankönyvét írta meg a tanszék hallgatói számára, magyar versrészletekkel, szövegmagyarázattal és ezek holland nyelvű fordításával. (y. i.)