A magánalapítványok nem segítenek az azonos nemű párokon

A Vár úti terrortámadás után Eduard Heger (Demokraták) megbízott miniszterelnök ígéretet tett az azonos nemű pároknak, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat és házasság bevezetése nélkül ugyan, de a kormány foglalkozni fog az élethelyzetük megkönnyítésével. A javaslat kidolgozását Viliam Karas megbízott igazságügyi miniszter kapta feladatul, aki a magánalapítványok intézetének bevezetésével tenné lehetővé, hogy az LMBTQ-közösség tagjai örökölhessenek egymás után, illetve rendezhessék vagyonukat. A változás nemcsak a szexuális kisebbségeket érinti, a szaktárca indoklása szerint az alapítványokról szóló jogszabály módosítása más családok számára is megoldást jelenthet.

„Szürke zóna”

Zuzana Petková és Xénia Makarová, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány szakértői állásfoglalásukban figyelmeztetnek, az alapítványok adatai a civil szervezetek nyilvántartásában elérhetőek, a magánalapítványok információi viszont a javasolt törvénymódosítás értelmében rejtve maradnak. „A kérdés az, hogy hányan fognak magánalapítványokat használni vagyonuk kezelésére. Ezek működtetése jelentős pénzügyi költséggel jár, külföldön ezeket az alapítványokat vagy trösztöket elsősorban a tehetősebb üzletemberek vagy családok veszik igénybe” – mutatnak rá a szervezet munkatársai. Hozzátették azt is, a gazdagok vagyonának egy része szürke zónába kerülhet. „A valós tulajdonosok elrejtését és a pénzmosást szolgálhatja, illetve növelheti a korrupciót. Az alapítványokon keresztül történő pénz- vagy vagyonáramlás nem lenne átlátható” – hangsúlyozták.

„Valódi megoldást!”

A hétfői sajtótájékoztatón több civil szervezet képviselője közösen szólította fel a kormányt, ne tárgyaljon az igazságügyi minisztérium javaslatáról. Érvelésük szerint a magánalapítványok létrehozása nem segít az azonos nemű párok vagyoni helyzetének kezelésében, és veszélyezteti az alapítványok működését. „A minisztérium állításával ellentétben úgy véljük, nem segít az azonos nemű pároknak. Épp ellenkezőleg, a javasolt formában indokolatlanul beavatkozik az alapítványi környezetbe” – jelentette ki Petková, majd kiemelte, a véleményezés során közel 1300-an támogatták aláírásukkal a javaslat visszavonását. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a tervezetről nem egyeztettek a civil szektor képviselőivel. „Az előterjesztett javaslat az átláthatatlanság miatt nem elfogadható megoldás a magánvagyon kezelésére, és biztosan nem ez az útja az LMBTQ-kérdés megoldásának, mint ahogy azt a beterjesztő állítja. Az egyenjogúságot kell megoldani, nem pedig a vagyoni kérdésre redukálni a jogállást” – olvasható az érvelésben.

Martin Macko, az Inakosť kezdeményezés ügyvezető igazgatója szerint a javaslat nem jelent megoldást az össze nem házasodott párok gyakorlati problémáira. „Mind adminisztratív, mind pedig jogi szempontból nehézséget jelent, hogy más személyekkel kell konzultálniuk” – mondta. Eva Braxatorisová, a Pontis Alapítvány ügyvédje szerint az alapítvány definíciója már 21 éve a közhasznú összefogásról szól, így megtévesztő lehet belekeverni ebbe a magánalapítványokat.

Marcel Zajac, a civil szervezetekért felelős kormánytanács alelnöke szintén az alapítványok jelenlegi működési rendszerének torzulására figyelmeztetett. „A két magánszemély problémája bekerült a törvénytervezet módosításába, amely az intézmények egy bizonyos típusával, a jogi személyekkel foglalkozik” – jegyezte meg. Filip Vagač, a civil szféra kormánybiztosa hangsúlyozta, a javaslatot át kell dolgozni.

Konzervatív túlerő

Egy héttel az októberi terrortámadás után a parlament elutasította az élettársi együttélés intézményének bevezetését. Az SaS által benyújtott törvénytervezet elfogadására mindössze 50 képviselő szavazott igennel, az OĽaNO többsége és a Sme rodina azonban a tragikus kettős gyilkosság után sem támogatta az LMBTQ-személyek életének megkönnyítését. Az élettársi együttélés intézménye egyfajta jogi definíciót adott volna a partneri együttélésnek. A tervezet beterjesztői bizonyos élethelyzetekre kínáltak praktikus megoldást – lehetővé tették volna az egymástól való öröklést, illetve azt is, hogy közeli személyként betekintést nyerhessenek egymás egészségügyi dokumentációjába.

(ba, TASR)