A lengyel példa nem érinti a magyar deportáltakat

Pozsony. A II. világháború után deportált lengyelek kárpótlási ügyében hozott döntést a nemzetközi emberjogi bíróság, ami precedens értékű. A (cseh)szlovákiai deportálások áldozatainak azonban ez sovány vigasz: őket a döntés nem érinti, és nem is lehet analógiát találni.

Pozsony. A II. világháború után deportált lengyelek kárpótlási ügyében hozott döntést a nemzetközi emberjogi bíróság, ami precedens értékű. A (cseh)szlovákiai deportálások áldozatainak azonban ez sovány vigasz: őket a döntés nem érinti, és nem is lehet analógiát találni. Strasbourgban ugyanis nem arról vitatkoztak, legyen-e kárpótlás, Szlovákiával ellentétben azt már rég jóváhagyták; az összeg nagysága volt kérdéses.

„A lengyelek esete nem ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a szlovákiai magyarok ügye” – magyarázta lapunknak A. Nagy László, az emberjogi bizottság elnöke. A strasbourgi döntés azokról a lengyelekről szól, akiket a volt Lengyelország, a Szovjetunió mai utódállamai területéről 1945-ben telepítettek át. Lengyelország 1945-ben egyezményeket kötött a Szovjetunió tagköztársaságaival az elűzött több mint egymillió ember kárpótlásáról: kártérítést fizettek nekik a Szovjetunióban hagyott vagyonuk értékében, illetve ilyen értékben vásárolhattak Lengyelországban földet, ingatlant. Ez hatalmas megterhelés volt az állam számára, nem tudták kielégíteni az összes érintettet. 1990-ben újból napirendre tűzték a csoport kárpótlását. Egy 2003-as törvény értelmében a hátralévő 80 ezer személy eredeti vagyonának legfeljebb 15 százalékát kaphatja meg. A nemzetközi bírósághoz olyan személy fordult, aki korábbi vagyonának csak két százalékát kapta meg, amit diszkriminációnak tart. A bíróság kimondta, hogy nem lehet különbséget tenni a kárpótoltak között.

„A tanulság az, hogy Lengyelország sohasem vonta kétségbe a kárpótlás szükségességét, csak annak mértékét. Ha mégis létezik analógia, akkor csak a Szlovákiából Magyarországra telepített magyarok és a magyar kormány közötti viszonyban – a Csorba-tói egyezményre gondolok. Sajnos Szlovákia és a szlovák kormány vonatkozásában nincs, illetve esetleg a Magyarországról ide telepített szlovákok esetében lehetne, ha netalán ők valamilyen kárpótlási igénnyel fordulnának a szlovák kormányhoz” – nyilatkozta lapunknak A. Nagy. (sza)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?